Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-10-06 / 40. szám

270 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. A UGUS T US 18. 1875. nék ez idő szerint, köztük több fiatal bocs. Porcsesd és Sebes községek határában, az Olt folyó bal­partján, mielőtt ez a Vöröstorony szorosba folyna, a medvék ujabban igen sok kárt tettek a kuko­riczásokban. Ez különben a hegyi falvakban nem nagy ritkaság, s nem egy talpas lövetett már les­ben a kukoriczaföldeken. A Gura-Riui, Orláthi és Résinai hegységben néhány év óta szarvasok is mutatkoznak, — mi azelőtt nagy ritkaság volt. Ennek oka az lehet, hogy a szomszédos oláhországi oldalon is már többet nyugtalanittatván a vad, átvált s itt ná­lunk állandó vaddá lesz. En e czélból a Santa nevű erdőben sónyalót állitottam fel. Igen sajnos azonban, hogy a fövadat, — melyet pedig a leg­nagyobb mérvben óvni kellene — lépten-nyomon üldözik. Mult télen is két szarvast confiscált a rendőrség az itteni piaczon, melyet gura-riui pa­rasztvadászok hoztak volt be. Az itteni fapiaczon gyakran lehet román parasztoktól vagy csoban-ok (fa-munkásoktól), elvetett agancsokat vásárolni. Igy a mult hetekben is volt 4 pár agancs és pedig 14 és 16-os eladó. Ozvad a hegységben aránylag igen kevés vau. Ellenben a farkasok garázdálkodásai fölött mind gyakrabban hallani panaszokat ; ezek már a völ­gyekbe, a falvak közelébe merészkednek, — s egész szemtelenül támadják mrg a házi állatokat. A farkasokban keresem annak is okát, hogy az őzvad nem gyarapodik kellőleg. Hogy kellessék ennek eleit venni ? — mikor vadászati jegy nél­kül még dűvadra sem lehet lőni. Róka kelleténél is több van, különösen a reuss­dörfeli, klein-seheuri és hammersdorfi kerületben. A zergevad-áUomá п y az erdélyi magashegység­ben az utóbbi években igen megszaporodott, — az idén nálunk csak kevés lövetett mégis. Nekem csak egyetlen lött zerge'röl van tudomásom, me­lyet egy freki román paiaszt lött a Szurul-on egy 40 darabból álló falkából. — Igaz, hogy nem tartottak reájuk valamire való vadászatot. A lapokban szerepelt angol sportsmenek — egy 6 főre menő társaság — csakugyan keresz­tülutaztak itt s egész Eogarasig mentek, — a honnét zergevadászatra indultak az Erdély és Oláh­ország közt határt képező havasokon. De, a mint hallom, csak egyetlen zergét lőttek. Onnét Besz­terczére mentek, — medvevadászatra ; a mint hal­lom ott igen jó vadásztér van ezekre s a hegység sem olyan nehezen hozzáférhető mint a mi be­gyeink. B. J. főerdész. A fogolysip.*) Egy szabó-gyüszii vagy más mindkét végén lyukas bádog vagy rézcsövecske az egyik végén hártyával vagy hólyaggal bevonandó s ennek kö­zepén finom tűvel áthúzva belülről kifele egy ló­ször húzandó, melynek belső végén, liogy keresz­tül ne huzódhassék egy kis csomót kössük. Ha már most az eszközt egy kézbe fogván, másik kezünk hüvelyk és mutató ujjával a lószört fel­felé huzogatjuk, a fogoly rekedt hangját könnyen eltalálhatjuk. Császármadársip. A császármadársip készitése igen könnyű, a mennyiben az nem áll másból, mint egy vékony csontocskából hosszabbra vagy rövidebbre készített sip, melyen fújva, a császármadár hangját utá­nozni képesek vagyunk Csakhogy különösen a ka­kas fütyölését hosszas gyakorlat és gyakorlott va­dászok utmutatása szerint lehet csak helyesen megtanulni. — Sokan jó sikerrel használják a bükk levelein gyakran található egy légytől szár­mazó pirosas zöld szinü kinövést, mely az egyik felső hegyes végén zárt és az alsó a levélen ülő végén likacsos; ezen likacson fújva a császárma­dár hangját lehet utánozni. *) Midőn itt némely madársipnak vadász módoni ké­szítését. előadjuk, ugy véljük, nem szükséges figyelmez­tetnünk szives olvasóinkat, hogy mindezen sipok mes­terségesebben összeállítva kereskedésekben is kaphatók. A fürjsip. A fürj csattogását néhányan igen jól utánozzák a kéz tenyerén. A legegyszerűbb és legjobb sip a következő : egy lúdszárnycsontból vagy érczesöböl készült egyszerű sípnak felső végét, azaz tetejét dugjuk be viaszszal, azután egy levegőtől átjár­batlan kelméből vagy özbörböl készítsünk egy bosszudad, kissé hasas zacskót ugy, hogy a varrás s öltés között a levegő át ne járhasson, tegyünk abba annyi kifőzött lószört, hogy a zacskó lágyan megfeszüljön és most dugjuk a felső végén ha­gyott nyilasba a sipot és kössük körülötte a zacs­kót feszesen meg. A fürjsip most készen van, hogy annak használatát már most ismerjük, for­duljunk egy gyakorlott vadászhoz, — az körül­belül a következő : balkezünk hüvelyk és mutató ujjával kissé összeszorítva tartsuk a zacskót, mig ugyanazon kéz többi uijai nyugodtan egymás mel­lett rajta feküsznek, melyeken keresztül téve jobb kezünk hüvelykujját, ezzel a síp egyidejüleges szivása mellett azon közökben ütögetjük a zacs­kót, mint ez a fürj csattogó szólása kívánja, több­szöri gyakorlat után könnyen megtanuljuk. Bagolysip. Egy darabka fácsikát közepén mintegy ujjnyi hosszaságban teknödeden, vagy négyszegben vág­juk ki ugy, ebbe tegyünk egy megfelelő nagyságú cseresznyehéjat s tegyünk reá egy faragott, az első fa kivágásába bele illő fát, ugy hogy a kettő közölt igen kis hézag maradjon. Ha ezen hézagon illetőleg a cseresznyehéjon keresztül fújunk, a ba­goly üvöltő szomorú hangját könnyen eltaláljuk. Szárcsasip. Ürü vagy kecskeczomb egy gömbölyű csontjából oly forma sip készítendő, melynek közepén egy borsó nagyságú lyuk, vége felé pedig az erösebb hang kedvéért a lyuk hoszszukásra metsze. Bibiczsip. Mintegy 2 hüvelyk hosszú s hüvelyknyi vas­tagságú fácskát egyik végén óvatosan ketté lia­sitsnk, a hasadékba egy erős falevelet alkalma­zunk és erős szivás által a bibicz kiáltását utá­nozhatjuk. Czinegesip. Ez nem egyébb mint igen vékony csontocská­ból készült sípocska, melynek bánásmódját gya­korlás utján könnyen megtanuljuk. Agarászat, kopaszát, Okt. 18. Országos közp. agarászegylet agárver­senye. Okt. 18. Szabolcs-vajai agarász ársulat kölyök-agár­versenye. Tiszteletdíj. Nov. (nap 1). Ugj'anaz vegyes agárverseny. Okt. 31. Galga vidéki ag. egyl. Kölyök agár-versenyek: I. kan-agár-vérseny, billikom 100 frt ért. — II. Szuba­agár-v. bili. 100 frt. ért. Nov. 14. Ugyanaz. Elegy-agár-verseny, billikom és arany ért. Ő felségeiktől. — Nevezési határidő, tétel 50 találkozás ? ? Decz. (nap t). Szabolcs-vajai ag.-társulat vegyes agárverseny. Pesti rókakopók. Végre a hosszas szárazság után beállott meleg esők megjavították a talajt, és a rá­kosi rókafalkának, mely szerdán Gödre tett kirán­dulást, csinos hajtása lett jó szimat mellett, mely »killcl« végződött. A vadászatok az idén — minden jel szerint — igen népesek lesznek : О Felségeik már a napok­ban megérkeznek, з ennek folytán Bécsből is igen sokan jönnek ; mindimellett a rendes vadászatok csak a pesti őszi versenyek után kezdődnének a mint hallottuk. — Ezenkívül a Master — a Magyarországban fekvő összes lovas-ezredek tiszti­karát is barátságosan meghívja, hogy a kinek érkezése van — e vadászatokban résztvehessen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulaidnnns : Sárkány Ján. Fer. A magyar Athletikai Club f. évi sept. 30-án tartott választmányi ülés 111. jkvi számú hatá­rozata értelmében a f. évi október 17-ért kitűzött ô szi viadal, több közbejött akadály folytán, úgy ezzel együtt a bajnoki vetélkedés is — jövő ta­vaszig elhalasztattak. (Ezen az athletikai ügy barátait talán lehangoló hir ellensúlyozásául sietünk magántudomásunkból a következőket közölni. Mint értesülünk ugyanis a Club nagytiszteletü elnöke, gr. Esterházy Miksi, — még november hó folyamában egy uj pro­gramm szerint rendezendő viadalt szándékozik kitűzni a lovardában, mely meghivott válogatott közönség előtt tartatnék s mely versenyboxolás­ból vivás- és gerely-dobás-, táv- és magas-ugrási versenyekből állana. Reméljük, hogy a proposi­tiókat hivatalosan is fogjuk nem sokára az athlc­tika ügybarátaival közölni.) Ugyanezen vál. ülés 114. jkvi számú határo­zata folytán a rendkívüli közsgyülés f. évi októ­ber 17-én (vasárnap) délutáni 6 órára tűzetett, ki, melyre minden alapitó, pártoló és rendes ta­gok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak Kelt mint fent a választmány nevében : Császár Peren ez, egyl. titkár. vegye s, október 3-án Kisbérett is megtartattak az ár­verések, s mint a beküldött jelentésből látjuk, szintén jó eredménynyel. Összesen 34 ló adatott el 537 frt átlagáron, — az értök bejött összeg pedig 18265 frt. Eladott nevezetesen : drb átlagár a legdrágább legcseké­lyebb ár 8 4éves kancza 642 frt 1105 frt 420 frt 7 3éves kancza 697 frt 1100 frt 465 frt 8 használati ló 513 frt 915 frt 105 frt 5 félv. kancza 388 frt 590 frt 190 frt 5 teliv. kancza 361 frt 500 frt 130 frt 1 teliv. mén 400 frt A legdrágább 4éves kanczát Roland leányát Bonny Lassból Kégl György ur vette ineg ; az orániai hg számára is vettek egy pár derék kan­ezát ; raultkori itt léte alkalmából maga válasz­totta ki azokat. * * к A bábolnai, okt. 3-ki lóárverés eredménye. Átlagos árak : 3éves kanczák 270 frt, 4évesek 431 frt, anyakanczák 211 frt. * * * Vizi sport. A komáromi távevezés babérai nem lngyják pihenni • ve/őseinket, s mint halljuk ujab­ban másik nagy vizi tourára készülnek. Az »Egyetértés« csolnakegylet két tagjai ugyanis, névszerint Bárányi ur (e komáromi győzők egyike) és Ribiánszky József ur, a ki egy sing-scull-ban az utat szintén megtette, október 6-án, azaz ma reggel indultak el Pestről—Nagyváradra menen­dök. Olvasóink egyike-másika nagy szemeket fog mereszteni, mert földrajzi fogalmai szerint a Duna nem kanyarodik föl Biharnak, — a dolog mégis való, mert a vállalkozók Pestről Baján alul men­nek a Dunán, ott befordulnak a Ferenczcsator­nába, onnét a Tiszába, abból a Körösbe, s ezen fölfelé mennek egész Nagyváradig. — Az ered­ményről annak idején tudósitandjuk olvasóinkat. * * * Tormay Béla a budapesti kir. állatgyógyinté­zeten az állattenyésztési szakok tanára, király ő felsége által ugyanez intézet igazgatójává ne­veztetett ki. Örömmel üdvözöljük e fiatal, erélyes szakegyént e fontos intézet élén, és most már bizton reméljük, hogy az intézetnek legújabban létrejött ujjászervezési szabályzata, kellő módon az életbe átültetve, és állatgyógyászati oktatásunk a kor kívánalmaihoz képest reformálva leend ! A »Földmivelési Erdekeink«-nek, melyből e hirt vesz­szük, kívánságát mi is teljes szivvel osztjuk. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents