Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-09-29 / 39. szám
258 Vadász- és Versenï-lap. September 29. 1875. tiiak versenye. Feltételek és dijak mint a megelőző versenynél. Elsőnek ért be riadó lelkesedés között Augustin orosz származású vegyes fogata (20 p. 33 mp. alatt). Második volt Steinbach Károly Becsből, négy almás-szürkéiével, melyek közül 1 orosz és 3 magyar származású (23 perez, 25 mdp. alatt). Harmadik Tippeli ur két szürke és 2 sárgából álló fogatával, melyek közül 2 bábolnai, 1 Károlyi és 1 radautzi fajta (23 perez, 38 másod- percz). / Végül fiaker-vei seny volt, négy dijjal. A lOOfrtos első dijat Daub (35 sz.) nyerte el I pej fogatával 20 p.“40 mp. hajtatván körül. 2-ikuak 8 percz- czel később jött be Wollner (104 sz.) pej fogatával , harmadiknak Krenn, negyediknek Steiner jött be. Az ügető-verseny csak 2 órakor ért véget. Külföldi gyepek. FRANCZIAOSZÁG. Longchairps.) A párisi őszi versenyek saisonja a mnlt vasárnap kezdődött. A longcliampsi versenyeknek a legpompásabb veröfényes idő kedvezett. Nézőközönség roppant számmal volt képviselve. Jelen volt az orániai herczeg is, meg általában a kiváló sportmanek, kik a tengeri füidőkct immár odahagyták. A versenynap meglepetését Perplexe-uek Diétát m e által való megveretése képezte. Perplexe kitűnő conditióban volt s a közönség a legtöbb esélyt ennek jósolta s igy annál inkább zokon esett a csalódás. Az utolsó órák másik kedvencze a Fridolin őrnagy »Bambulá«-ja volt, mely szintén meg lön verve a neki hét fontot engedett »Le Drole« által. A »Prix de Chantilly «-ben » F eu d’Amour« az utolsó fordulónál megsántult ; ellenben Figaro II. megujitá fontainebleaui győzelmét, »Faublas«- n diadalt aratva. A legérdekesebb futamok egyike volt a Prisc Joitvenance 6,637 fr., három és több éves lovak számára. Tét 300 frank, fele bánat; második a tét felét menti. Táv. 4,800 metre. — Futottak : 1. M. P. Aumonl »Figatu II.« 4é. mén ap. Sarrazin, any. Fortune, 56 kik (Carrat) 1 2. M. Desvi.nes »Faublas« 6é., 58 kil. (G. Haight) 2 3. M. E. Fould »Saxifrage« 3é. mén, 45 kik (Hunter) 3 Figaro II. nyert három hoezszal, Saxifrage öt lóhoszszal követé a második lovat. Kiesett a versenyből Veinard és Feu d’Amour. A másik, kiválóbb érdekeltséget keltett futam a »Prix de Chantilly« volt, 13,825 frank 3 és több éves lovak számára. Tét 500 frt., fele bánat. Táv: 3,200 métré. 1. M. Leon Delatre »Dictature« 3é. k., (ap. Piutus, a. Discorde) 52 kil. (Carrat). 1 2. M. Davis »Fetplexe« 3é. p. in. 54 kik (Handley). 2 3. M. Lupin »Almanza « 3é. k. 52 kik (Hudson). 3 Biéville és Calba nem voltak helyezve. Dictature félhoszszal verte le Perplcxet, mig ez mint második, egész lóhoszszal előnyben részesült Almanza ellenében. Nemkülönben érdekes volt még a »Prix de Villiers« 4000 fr. két évesek számára. Tét 100 fr., fele bánat. Táv. 1600 méter. 1. Haras de Lonlay »Le drole« p. m., (ap. Hospodar, any. Dheune) 57 kik teh. (Davis) 1 2. Fridolin őrnagy, »Bamboula« p. m. 52 kik teh. (Pratt) 2 3. Juigné gr. » Vendée« pk. 52. kik (Carrat) 3 Nem kaptak helyet : Gavarui, Anarchie, Aristo, Fantoche, Tata, Lource és Tina. Le drole félhoszszal vívott ki diadalt Bamboula ellen, mely Vende'et két hoszszal előzte meg. Lótenyésztésünk és a természet törvényei. (Folytatás és vége.) Múlt számunkban végére értünk a tulajdonké- peni czikksorozit fejtegetéseinek. — De van még egy érdekes »utójátéka*. A »Sportblatt« 60-ik számában ugyanis valaki »Az alaposság barátja« aláírással apostrophálja a czikkirót, s előre bo- csátván, hogy nagy élvezettel olvasta a szerző magvas czikkeit, csodálkozását fejezi ki mégis azon, hogy két olyan tételt állít fel, melyeket soha sem talált egy könyvben is, bár igen sok jó müvet olvasott a lótenyésztésről, s melyek a lótenyésztés tudományát felforgatnák. A tételek a következők: 1. Hogy az angolok arab vér nélkül is jutottak volna jó versenylovakhoz; 2. hogy egy oly telivér ló, melyet az idó'-nap eló'tti esztelen angol traininggel nem sanyargattak, megszűnik faj-tartó lenni. E két tételt kéri a felszólaló, miután ellenkezik mindazzal, mit eddig hallott és tapasztalt: vagy kellőleg indokolni, vagy visszavonni. E felszólalásra a czikkiró a »Sportblatt« egyik későbbi számában a következő érdekes fejtegetéssel fehl. »Mindenekelőtt kijelentem, hogy én rám is nagy vonzerővel bírtak annak idején azon theoreticus alapelvek, melyeket külömböző, a lótenyésztést tárgyaló könyvekből merítettem. Csak később, miután száz meg száz csikót láttam születni, felnevelni és táplálni, kezdtem az olvasott theoriákat gyakorlati alkalmazásukban vizsgálni, az eredményeket összehasonlítani és az okokat és okozatokat combinálni, — s ekkor mind világosabbá lett előttem, hogy az általánosan jónak tartott tenyésztési theoriák iiyike-másika a gyakorlatban nem állja meg a tüzpróbát, — sőt hogy a természet homlokegyenest ellenkező eljárást követ olykor, s épen ezt fejtegettem megelőző czikke- imben. Ha már most a többi közt azt is állítottam, hogy Angliában a versenyfaj arabs vérrel való keverés nélkül is kifejlődött volna __ és k«cv e lófaj, ha egyes tagjai nem irnnirozUttuai.ak a versenyfutásra, — nem volna képes magát fentartani : úgy hiszem az okokat is eléggé kifejtettem értekezésemben. Mindazonáltal hajlandó vagyok az ellenvetéseket még egyszer tárgyalás alá venni, de mielőtt ezt tenném, egyet jegyzek meg. Midőn a »training« elnevezést használom, nem értem alatta a lovak azon egyoldalú s csak a gyorsaság fokozására ezélzó munkábavételét, — a mint az ez idő szerint a versenylovaknál alkalmaztatik, ha- nem értem ala'ta igenis — bármely lófajról legyen különben szó — a nélkülözhetlen, szorgalmas és fárasztó gyakorlatokat egy specialis menetnemben , és mindig hasonnemü megterhelés mellett. A mi a versenyfaj keletkezését illeti, hiszem, hogy ez önmagából is, arabs vérrel való keveredés nélkül, e'pugy kifejlődött volna, valamint az arabs faj is más eszköz nélkül önmagából kifejlett. Az ellenkezőre egyáltalában nem tudok okot felfedezni. Igen, ha az arabs typus az angol versenyfajban fenmaradt volna, akkor jogosítva volna a feltevés, hogy az angol versenyló az arabs lónak köszöni eredetét. De tényleg az arabs typus egészen beleolvadt az angolba, és igy merőben uj, önálló faj lépett életbe. És már azon tény, hogy nem minden angol versenyló-család származási fájában találunk arabokat feljegyezve, ez is arra mutat, hogy minden faj magában önállóan megáll s nem tételezi fel szükségszeriileg egy más faj létezését. Végleg megerősíti azonban e meggyőződésemet azon a természetben nyilvánuló s a tudományban is immár elismert törvény, mely szerint az állati test szerves szövetei azon irányban nőnek, fejlődnek és hatványozódnak, mely irányban a szövetek a testi mozgás, a munka folytán ingereltetnek, — s hogy e szerint minden lótörzs munkagyőzése azon mód szerint kell hogy fejlődjék, a melyszerint a törzs tagjait az ember munkatételre kényszeríti. Ebből folyólag azon lótörzsnek, melyet hajdanta Angliában néhány arabs s egyéb megleaő lovakból képeztek s mely kizárólag versenyfutásra, azaz ujnemü, sajátlagos munkatételre fordittatott : — ama törvény erejénél fogva lényegesen át kellett alakulnia s oly irányban indulnia, nem abban, melyet az arabs vér mysteriuma kijelölt; hanem a törzsben uj fejlődésnek kellett létrejönni; a fejlődéi azon eró'müvi inger által indulván meg, melyet a training munkája a törzstagok szervezetének kétségkívül legvégső sejtjéig gyakorolt. Ha az angolok a kérdéses lótörzset a helyett, hogy versenyre trainiroznák, például a szántás trainingjének vetették volna alá, több mint bizonyos, hogy versenyfaj helyett — az arabsvér daczára — eke alá való lófaj képződött volna. Ép úgy biztonsággal fel lehet venni, hogy az arabs lovakból Angliában, ha őket és ivadékaikat, mint egyebütt, pl. nálunk is, csupán megsétáltatták, vagy sétalovaglásra használták volna : bizonyára Angliában is csak sétalovak váltak volna belőlök, melyek mint ilyenek , — semmi irányban sem nyerhetvén különös tehetségeket, és fajformájokat sem őrizhetvén meg — a vér, a tenyésztés és észszerű felnevelés daczára bizony használhatlanok lettek volna a további törzstenyésztésre. Hogy a mai versenyfaj és training jó és czél- szerü-e vagy nem ? ez megint más fejezet alatt jöhet szob i. Mi itt a munkavégzés el általában foglalkozunk, s meg kell győződnünk arról, hogy ennek befolyása alól semminemű vér és semminemű faj ki nem vonhatja magát ; s hogy ellenkezőleg, egy lóalakzat azonnal másnak enged helyet successive, mihelyt változott, de ezután a törzsben folytonos mozgásnemre, azaz munkatételre kényszerittetik , akárminő minőségű lett légyen ama lótörzs megelőzőleg. Ezen reactio hatályánál fogva, akármilyen paradoxnak lássék is, — de a pinzgaui lófajból is lehetne átmenet a versenyfajba. — Hanem bizonyára több század kitartó törekvése kellene ehhez, mert ily átváltozás! folyamatok a természetben csak igen lassan mennek végbe ; de a természet mindazonáltal működésében mindig következetes marad - különösen az állatok mozgási tehetségét mindig fáradalmas és egyre fokozódó használat utján hozza létre. A lovak munkagyőzését tehát sem a takarmány, sem az égalj, sem a tenyésztés nem eszközli, hanem azt mindig a törzsfajok munkájának kell létrehozni. így akarja ezt a természet törvénye. Ez okból a training megszűnése a versenyfajnál a vég kezdetét jelentené. Ezzel a faj létfeltétele elvonatnék, — épen úgy mint az arabs faj is menthetlenül kiveszne azon napon, midőn bármely oknál fogva a sivatag galopirozó lovasnomád népei életmódjukat megváltoztatnák. így van ez, és nem máskép. A tenyésztés önmagában képtelen a fajjellegek megőrzésére. De igenis az actiót nyomban követi a reactió ; és ha ezen igazság szempontjából veszszük tekintetbe a lófajok fejlődését : okvetlenül azon tudatra jövünk, hogy a training arab vér nélkül is kétségkívül létrehozta volna a verseny-fajt, s hogy a training képezi a verseny-faj éltető-elemét. Ménes- és gyep-udonságok., E 11 é s e k. K'sbéren. 1 875-dik évben ellett telivér csikók: Caroline, ap. Jackson, jan. 16-án vil. pej kaneza csikót. (Kimúlt.) Merry go rouud, a. Ostreger, jan. 16-án vil. p. k. csikót. Crafton Lass, a. Cambuscan, jan. 20-án v. p. k. csikó. Alix, a. Jackson, jan. 22-én v. p. m. csikó. (Kim.) Java, a. Buccaneer, febr. 3-án, v. p. k. csikó. Gratituda, a. Ostreger, febr. 6-án, v. p. m. csikó. Honey Bee, a. Ostreger, febr. 8-án v. p. k. cs.