Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-09-08 / 36. szám
238 Vadász- és Vf.rseny-lap. September 8. 1875. «s szorgalom. E tulajdonokkal bizonyára rövid idő alatt a rósz falkából is jót teremthet; a lassú falkából gyors falkát varázsolhat elé. Ezt leginkább ihlettségével teheti, s ennek kifejezé- seül a hang szolgál. Ki az, a ki a falkár biztatását, a falka csa- holását e's a kürtök harsogását lelkesedés nélkül hallgathatja? S ezért valóban sajnálatos, midőn egy ügyes falkárnak nincs természeti szép hangja. És ha nincs megáldva e természeti adománynyal, meg kellene kisérleni, azt lehetö'eg fejleszteni, s minden módon javítani. Hiszen némelyik hangját valóságos sertés-röffentésnek lehetne tartani. Lehet a falkár teljes lélekkel a sport embere s ernyedetlen buzgalommal töltheti be hivatását : ám még sem képes annyi ihletett érzelmeket fölébreszteni, mit mások hangjuk által képesek kelteni, átrezzentve minden ideget, mint péld. a néhai richmondi herczeg és Egremont lord fal- kárja : az öreg Luke. De arra nézve, hogy jó falkát képezhessen, először is elég alkalmának kell lennie és senki által nem szabad liáborgattatnia, midőn a meeting helyét elhagyták. — Ennek előtte azonban jobb volna, ha a falkanagygyal értekeznék eleve arra vonatkozólag, hogy melyik rejtet kellene először átkutatni. Nagy ritkaság, midőn két ember egy gondolaton van — s ha a falkár az értekezések után (melyek a találkozás előtti estén megtörténhetnek) nem képes önnönmagától Ítélni : az ur a hibás, ha tartja; de ha képes, akkor a falka-, nagy a hibás, ha amannak a dolgába beléavatja magát ; mert ily esetben a falkár mindig azon töprenkedik : »mit fog az ur gondolni ?«, és nem sajátítja el ama független gondolkozást s meg van kötve keze a szabadon müködhetéstől, mi oly szükséges, hogy a legtöbb esetben egy rókával versenyezhessen. Például szünet közben sok, láthatólag csekély eszme szállja meg a falkár fejét, melyeket meg nem magyarázhat urának, ha ez kérdezi tőle, hogy miért teszi ezt vagy amazt ? A helyett hogy felelne, leereszti a kantárszárat cs hallgat gazdájára, holott már némi oly észrevételeket tett, melyek egyedüli támpontjai lennének, sokszor elegendők arra, hogy a rókát elcsíphessék. És mégis talán senki sem vette észre az ily megjegyzéseket, mint például : a falka legjobb futásában van s látható, hogy egy kopó fejét forgatja s egy-két lépést jobbra ugrik. Nemsokára szünet következik be (tegyük föl 500 yardnyira). Miután a rendes vizsgaköröket megtenné, eszébe jut a falkárnak, hogy egy kopó félrefordult. Visszamarad és arról győződik meg, hogy a róka visszanyargalt, a merről jött — s igy megtalálható a szimat. 0 nem mondhatta és nem akarta megmondani, miért ment vissza. Ily csekély megfigyelésekből vonnak hasznot a falkárok, holott az effélék másoknak fel sem tűnnek. Igaz, hogy sokan, a kik falkát tartanak, jó vadászok ; de ha a falkár nem ostoba, csakhamar eligazodik önmagától is, és örömmel lesi a jeleket, s ha bajban van, tud magán segíteni. Szóval, hagyni kell öt és buzdi'ani, hogy jó véleménynyel legyen önmaga felöl, mert különben soha sem juthat önbizalomhoz, s ha hiányzik nála ez első és legfőbb tulajdonság, soha sem vergödhetik zöld ágra. A falkárokban való határozottsághiány mentette meg mind ama rókák felét, melyek a vadászkerületekben még élnek. Nem akarjuk itt azt állítani, hogy határozottság hiánya miatt a falkárok mit sem tesznek. Igaz, hogy ők elől járnak, de nem határozták el, minő fordulatot kell venniük, vagy mitévők legyenek ? Arra kellene ügyelniük, hogy soha se lepettessenek meg s készen legyenek minden előfordulható bajra. Csak igy tehetnek szert a határozottságra. Azután szükséges, hogy a falkár tökéletesen ismerje amaz állat természetét, a melyre vadászik ; és azét, melylyel vadászik ; mert ezektől többet tanul, mint az egész világtól. A rókától megtanulja a ravaszságot s egy öreg kopótói az éles- elmüséget. Szóval, jól tenné a falkár, ha mikor a rókát hajtja, megfontolná, mit tenne ö, ha a róka helyzetébe jutna ? Ilyesmi által mindig elejét veheti egy-egy szünetnek s arra vezetheti a falkát, a merre magi ment volna, ha róka leendett. Ez irány rendesen oly tájvonal lesz, hol lehetetlen látni, ha csak a helyi viszonyok olykor nem kedveznek. Ha vigyáz, készen lesz a szünetre sok esetben már egy mértfölddel elébb, mintsem elérné, ha ugyan a vidéket ismeri és szemeit nyitva tartja. De hogy ezt tehesse, a falkára csak félszemmel ügyelhet, egy és félszemet pedig azon túl kell tartani. Nem sokára észre fogja venni, hogy vájjon találkozott-e már szeme a rókával, s hogy ez mely irányt vesz; azonkívül sok más apróságra ügyel ; áttekinti a kört, melyet a rejt- ben csinál s az utat, melyet a kerítéseken át vesz. Mind e megfigyelések fölötte hasznosak, kiváltképen pedig a saison vége felé, miután tudjuk, hogy eey-egy fészekbeli rókakölykök ugyanazt a tájvonalat futják, a mit az anyjuk. A vadászat alkalmával tett egyéb megfigyelések is megjegyzendők. Gyakran történik például a rókával, hogy hajtás közben többféle szántóföldön keresztalmenve s még azon túl is nehány mértföldnyire futva, azt veszi észre, hogy képtelen a falkát nyakáról lerázni — s ekkor meg- hökken. S mit tesz ilyenkor a róka? Cselvetéssel csapáján visszafut a legközelebbi szántóföldhöz, mely föl van törve, s megbúvik, ha csak az ostorász nem utasittatik, hogy forduljon hamar vissza, hogy a róka előtt ott legyen és ezt megállítsa. Mindenekelőtt a róka hollétét kell kifürkészni ; de ezt csak úgy teheti az ember, ha szél ellen keresi, különben a róka észreveszi s tova illan, még mielőtt fölfedezhetnék. Saison elején azonban igen fontos a fiatal ko- pókra nézve, ha nehányan a széllel lefelé garázdálkodnak a falkár mögött, hogy hangját hallhassák s a vezény-szavakhoz és biztatáshoz szokjanak. különben rendetlenül futkoshatnak egész nap ; mert habár a falka megtalálta a rókát és el is ment, ők nem hallanak, mert a széltől felfelé vannak ; de ha a széltől lefelé hagyatnának és a falka szaladna, akkor hallaaâth t» vaMflaft. Minden embernek más-más módja van a rejtek kutatásánál ; de kétségen kivül a legjobb mód az, ha a falka bemehet a nádasba ; ha nem : akkor legjobb oldalszéllel. Ha egy rejt sikerrel át van kutatva, jó ha a falkár először arról győződik meg, hogy minden kopója jelen van-e ? Ha egy öreg kopó még hátramaradt, meg lehet a falkár győződve, hogy van oka rá ; kétségkívül vagy róka, vagy annak a nyoma tartóztatta vissza. Egy kis türelem, egy kis névszerinti biztatás elegendő, főleg ha oly kopók vannak, melyek rendesen találnak ; ilyenek pedig minden falkában vannak. (Folyt, köv.) Vegyes, Az idei lungaui zergevadászatok ismét oly colossalis lelövéseket mutatnak mint tavai ; számuk eddig 84-re megy, de ugv vélik, hogy még 30— 40 darab lefog lövethetni. A vadászatokban részt- vettek, mint rendesen : O ur. gr. Károlyi Alajos, gr. Wenckheim Rudolf ü mltsgaik, gr. Károlyi Gyula, gr. Károlyi Victor, gr. Széchenyi Béla; és vendégekül gr. Zichy Rudolf : gr. K. Gy. ő mltsga, mint halljuk, maga közel 40 darab zergét lőtt s egy szarvast. * * * Nagy vizivadászat volt múlt kedden a velenczei tó sukoró-pákozdi (?) részén — irja a »V. U.« — mely alkalommal összesen 570 vizivad, azaz szárcsa, rucza és búvár esett a vadászok fegyvereinek áldozatul, Eszterházy Andor gróf maga 149 darabot lőtt. A lelőtt szárnyasok nagy része bevitetett Sz.-Fehér várra szerdán a piaczra, s ott boldog-boldogtalan vásárolta , miután darabját 10 krjával is vesztegették. Gróf Zichy Béla a beregi (voncsinai ?) erdőkbe utazott szarvascserkészetre. * * * Gr. Széchenyi Kálmán ö méltóságánál Iván-on (Sopron megye) a múlt héten kezdték a fogolyvadászatot ; — hasonlóan Bogácson (Vas megye) gr. Festetich-éknél. .. * * * A fogolyvadászat az idén igen jutalmazó; a falkák szépen kinőtt egészséges húsos példányokból állnak. Különösen Dunántúl Vas és Somogybán sok a fogoly. A pesti piaczon párja 1 frt 80 kr. * * * Gr. Esterházy Miklós Angliában van, de a jövő hetek alatt megérkezik. A rókakopókkal kedden érkezett meg Habberfield az uj falkár Megyerre, úgy szintén a tavali első ostorász, valamint Mit- ehel és Fuchs. * * * Gr. Esterházy Miksa a síkvölgyi erdőkben cserkész szarvasok után, de szerdán Pestre jő, hogy az Athl. Club jövőjére nézve fontos indítványokat tegyen. A Vértes-hegységben a szarvasok még nem bőgnek, de a beállt hives idő mellett minden nap várják. * * * Halászat a Balaton taván. A halászati törvényeket, úgy látszik, nem igen respektálják a ba- latonmelléki bérlők. A siófoki bérlők az apró (fél fonton alóli) halakat mázsa számra halászszák, felfűzve megszárogatják s igy ’szállítják messze földekre. A törvényben az apró halak fogdosása szigorúan tiltva van, s ha a törvény ellenőrei ily hanyagul járnak el ez ügyben : kilátás van rá, hogy a szigorú törvények daczára ismét nagyon megfogy a Balatonban a halak serege. * * * Eló'keló' angol vadászok Nagy-Szebenben. Nagy- Szebenbe múlt hó 29-én hat angol érkezett, s minden időzés nélkül a fogarasi havasokra menták, ksn ott a vadászatot élvezhessék. A va- dasztarsaságban két lord s két parliamenti tag is van. * * * Ugyancsak ott a környéken a múlt hetekben, egy erdész a zergevadászat közben a mélységbe- bukott, s holttestét másnap találták fel. * * * Kószálj kecskékre akadtak a Salzkammergut- ban, mint a J. Z.-nak Írják Gmundenból. — Midőn augustus 10-kén O es. k. Fensége Rudolf kor. hg zergékre vadászottt, a Langbathsee há- tulsó részén fekvő Höllengebirgben két meglőtt zerge után keresés közben egy pár vadász 6 darab kőszáli kecskét látott közelről, az úgynevezett Gamskammer azon meredélyein, hová a legügyesebb hegymászók is alig hatolhattak fel. E vad azon 21 darab kőszáli kecske maradéka, melyek 1865-be i a hellbrunni vadaskertből (Salzburg mellett1 vétettek ki, s 6 Felsége jelenlétében bocsáttattak ki próbául a llöllengebirgbe, de azóta soha sem tudták rólok, hogy megmaradtak-e vagy elvesztek. — A feltalált 6 darab vad közül négy — mint a vadászok mondják — igen erős, kinőtt példány, pompás nagy szarvakkal ; a másik kett • azonban sokkal csekélyebb, s fiata- talabb. — Úgy látszik, jegyzi meg a tudósitó, hogy a kísérlet e vadat meghonosítani , nem egészen meghiúsultnak tekinthető, mert a fiatal példányok jelenléte arra mutat, hogy az utóbbi időben is szaporittattak. * * * Reichenauból Írják a »N. fr. Pressec-nek sept. 2-áról, hogy ott a preini hegyek közt sept. 2-ára forduló éjjel oly erős havazás volt, miszerint a Neukuppe egész a Schlangenwegi útig, és a Kö- nigsschusswand is hóval boritvák , remélik azonban, hogy egy 24 óra alatt eltűnik e hivatlan vendég, mely a síkságon oly messze érezhető pár hideg napnak is okozója volt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fér. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.
