Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-09-08 / 36. szám
236 Vadász- és Verseny-lap. September 8. 1875. lönféle fajlovak állandó qualificatióját eszközölni hivatott tenyószanyagnak a belföldön való előállításánál mindenekelőtt szem előtt kell tartanunk, hogy ezeknek feladata kétirányú, a mennyiben egyrészt a közönséges lófajt erősíteni, tömörebbé tenni, másrészt pedig nemesíteni, győzősebbé tenni hivatásuk — ennek megfelelőleg tehát úgy a testi erőt képviselő, azaz zömök, mint a nemes formával biró, azaz vérlovakat kell tenyésztenünk. A mi az elsőket illeti: az anyag nehéz hegyi fajlovainkban megvan, s ezt a meglevő természetszerű alapon tovább kell fejlesztenünk, de kellő óvatossággal, hogy sajátszerü qualitásukat el ne veszítsék. A mi a másik faj tenyésztését illeti, mely hivatva van az országos lóállományt nemesíteni — mindenek előtt tisztába kell lenünk azzal, mily módon jöttek létre a külföldről behozott állatok hazájukban. Ekkor úgy találjuk, — ha a lótenyésztés nemesítésére és fejlesztésére behozott tenyészállatok származását vizsgálat alá veszszük — hogy ezek vagy közvetlenül egy nemes lófajból származnak, vagy egy nemes ló- fajból egy vagy többszöri keresztezés folytán eredtek. Minthogy ez idő szerint általában i csak két nemes lófaj létezik, tudniillik az arabs és az angol, rendszerint csak a nevezett két faj valamelyikéből vehették származásukat. Az országos lótenyésztés nemesítésére szolgáló anyag képzésére tehát nélkülözhetlen előfeltétel egy nemes lófaj képződése, és tenyészete, a mely egyedül tenné lehetővé, az országos lótenyésztés függetlenségét és önállóságát, — és mellőzhetővé az idegen tenyészállatok vásárlását. E nemes lófaj képezi a tényezőt, mely az országos lóállomány fokonkénti nemesítését keresztülvinni van hivatva, mig a meglevő, tömeggel biró faj azon forrást képviseli, mely annak csontban és izomban megerősítésére szolgál. Ama két faj képezi tehát azon keretet, melyen belől, a többi fajok javítása és nemesítése eszközöltetik — ezek folyvást kiegyenlítvén ama két faj ellentéteit -— egész addig mig a bennük különváltan megvolt attribútumok, t. i. az erő é> nemesség, a keresztezés által elért ivadékokban harmonikus egyesülésben megvolna. Elő és czáfolhatlan példáját szolgáltatja e processusnak Anglia lótenyésztése; melynek alapelve : hogy az állandó nemes versenyfaj a nem állandó, de nemesedésre nézve hozzá legközelebb álló fajokat folyton restaurálja, ezen nemesebb fajok pedig a közönségesebbeket felfrissítik ; mig a tömör teherhúzó — szintén állandó — faj más oldalról épen oly módon gondoskodik mindig az izmok és csontok megerősítéséről ; s igy két oldalról megy a javítás folyama a középütt levő lófajokra. Természetes, hogy ez nem megy mindig a legszebb rendben. A különféle tenyésztési combinatio gyakran sok selejtes és értéktelen anyagot eredményez ; mindazonáltal ez utón már oly tömérdek jeles anyag tenyésztetett, — a mennyit más országban hasztalan keresnénk. Ezen lótenyésztési rendszer kitűnőségét legjobban jellemzi azon tény, hogy Anglia lótenyésztése függetlenül más országoktól áll fenn, mig viszont az egész ! czivilizált világ részint használati és luxuslovakat, különösen pedig nemes tenyészállatokat ott kénytelen vásárolni. Igaz, hogy a lótenyésztés ily eredményekben dús üzésére a verseny-faj fennállásán kívül lényeges befolyással van a nemes lovaknak nagy számban való elhasználása Angliában. Az angolok, nagy nemzeti gazdagság birtokában, és szenvedélyes előszeretettel bírván a lovak iránt, már magok igen sok nemes lovat consumálnak, és pedig aránylag sokkal többet mint bármely más nemzet. Ehhez járul még, hogy az egész világ is ott vásárol, s így a nagy kereslet folytán űzött tömeges productio viszont azt eredményezi, hogy sokkal több jeles állat tenyésztetik, mint csekélyebb productio mellett lehetne, a mint ezt eléggé mutatják a többi continentalis államok, a hol most folynak a kísérletek, a verseny-faj tenyésztésére s általa az országos lótenyésztésnek is befolyásolására és emelésére. Csak Gastgebert ? ! Tiszt. Szerk. úr ! Becs s lapj i inult számában a külföldi versenyek szemléjében az monditik a baden-badeni Alexander-Rennenre vonatkozólag : »Ebben Cagliostró-nk kijavitá a vasárnapi kudar- czot ; — csak az kár, hogy csak epén Gastgebert lehetett neki lelovagolni, — s nem legalább a first-rat ékből egyet, meg Palmyrát stb.« — Nem lenne szives megmondani t. szerk. úr, hogy miért sajnálja oly nagyon, miszerint Cagli- ostro c»ak Gaetgebert, P.Jmyrát tudta lelovagolni ; és feltéve, hogy ez utóbbi indisponilibis volt is — mint megjegyzé : de hát Gastgebert nem tartja-e ('viszonyainkhoz vagy a németországiakhoz aránylag) első rangúnak, holott tavai a nyertes lovak közt az első helyet foglalta el Németországban? Igen kiváncsi reá X. Y. ï À fi ® 2, ÍL Az úszók királya. (Dovertől— Calaisig.) A múlt hetekben, augustus 24-dike és 25-ke közt egy oly távolsági úszás ment végbe, mely páratlanul áll a történelem évkönyveiben. Az angolok, a testgyakorlatok és sport mivelői par excellence, mir régebben tervezik a dower-ealaisi csatorna átuszi- sát, s e merész vállalkozás ugyané nemzet egy fiának csakugyan sikerült. Webb Máténak hívják a szerencsés halandót, a ki minden mesterséges készülék mellőzésével huszonkét óra alatt Doverből Calaisbt úszott át. Évezredeken át m«*ut szájról szájra a hagyomány, hogy Leander, kedvesét Herét meglátogatandó, a Ilellespoutuson átúszott, míg a vállalkozásban halálát lelte. A költők minden korban dicsőítették e merész tettet, igy legujibban Lord Byron, a ki maga is követé Leander példáját. K vállalkozásban azonbm mai napság már semmi rendkivüliség nincsen, mert a Hellespontus szélessége mindössze egy félóra. A calaisi csatorna ellenben öt német, azaz körülbelül huszonöt angol mértföld széles, és a postai gőzösnek két óra kell, hogy átmenjen rajta. Az eddig feljegyzett nagyobb úszások közt a legnevezetesebbek egyike a »N. Fr. Pr.« szerint Bolinmeiszel bécsi asztalos-mesteré, a ki Bécsböl Pozsonyba a Dunán le úszott és a 8 geogr. mértföld, vagy 40 angol mértföld bosszú utat, 8 óra alatt tette meg pihenés nélkül, még pedig ötvenedik évében, 1846-ban. Utánna említést érdemel még Tobler orientalista úszása, ki a Boden tavat legnagyobb (három mértföldnyi) szélességében átúszta. E három hőstett kellő mérlegelésére az ezeket kisérö körülményeket kell tekintetbe venni ; ilyenek : a megkivántatott időtartam, a viz melegségi foka és a táplálkozás. kódúén, - z4-eo 5 perc» kgii dritlia 1 óra volt, midőn Webb a doveri almir.ilitásipart előtt levő magas falról a tengerbe merült, kisérve egy parti hajó és két evezős-csolnak által. A tenger csaknem tükörsima volt s csak gyenge kedvező szél lengett. Webb eleitől végig rendkívül egyforma lassú tempókban haladt, úgy hogy perczenkint átlag busz lökést tett. Természetes, hogy előbb egész testét olajjal bedörzsölte. Olykorolykor az expeditio vitorlás- és gőzhajókkal találkozott, melyek legénysége a merész úszót hur- rah-kiáltásokkal fogadá. A napot csaknem az egész idő alatt felhők takarták, mi nem csekély előnynek mondható. 5 óra 38 perczkor Webb kapitány egy kevés ale-t és hustlevest költött el. 7 óra 30 perczkor Webb felszólító a tanuk egyikét, foglalna az evezős csolnakl an helyet, hogy vigyáz- hason nem él-e éjszaka valami n - g nem engedett segédeszközzel ; 8 óra 16 órakor ismét vett egy kevés húslevest és sört, 20 perczi /• 1 később pedig egy kis fekete kávét. Ugyanakkor és pedig először, pihent i= hanyatt fekve. 11 órakor először és utoljára egy kevés májolajat vett s most egy ideig lassabban — egy perez alatt tizenkilencz tempót csinálva — folytatta útját ; láthatólag jól hatott reá az épen akkor arra elhaladó franczia postahajó utasainak felbátorító kiáltozása ; ennek kapitánya vörös bengáli tüzet gyujtatott, hogy az úszót teljes megvilágításban tüntesse fel. Ejfél utáni 2 órakor a kísérők észrevenni vélték, hogy Webb igen ki van merülve, s a Baker nevű fiatal búvár a vizbe ugrott, hogy mindenesetre kéznél legyen; de Webb nem vesztette el bátorságát. Hajnalhasadáskor, — 4 óra tájban — az úszó álmosodni kezdett s ez ellen fekete kávét s rumot ivott. 5 óra 30 perczkor a nap keresztülhatolt már a ködön s a partot már látni lehetett. Reggeli 7 óráig a tenger csendes volt, ekkor azonban erős délkeleti szél támadt, mely magas hullámokat hányt fol s az utolsó három órai úszást rémitőn megnehezítette. A kapitány egyik szemét a sós hullámtorlat az ut hátralevő szakaszőr hallották a felháborodott elemmel küszködónek pan iszhangjait ; ekkor is nem a viz növekvő hidegsége bántotta, hanem azon aggodalom, hogy a hullámok meggátolandják partra szállását. Ekkor a két evezös-csolnakot szél ellen elébe vitték, hogy lehetőleg megvédjék őt a hullámveréstől. Innentől fogva az úszónak óranegyedenkint rumot nyújtottak, s igy ennek aczél teste és erős akarata még a borzasztó nehézségek közepette sem lankadott. Miután 9 órától fogva a »Maid of Kent« gőzös elébe bocsátott nagy csolnakja jelentékenyen megapasztá az úszóra nézve a nagy hullámverést, a kapitány újra reményt meritett, kivált miután most már a partról mindenfelől elébe siető ladikok is felbátorították. 9 óra 30 perczkor a hajó- vezető a calaisi-e kikötőből nyugotra terjedő s a tengerbe messze benyúló zátonyok felé irányzá az expeditiót; ugyanakkor kezdék a feneket puhatolni; 10 óra 30 perczkor 10 lábnyi vizet találtak, és 11 óra 30 perczkor Webb Máté már l.ibra állhatott Calais előtt a zátonyon, honnét roppantul elfáradtam de korántsem kimerülve a partra gázolt. Kocsira ültetvén, a szállodába vitték, ott jól ledörzsölték, maid ágyba fektettetvén, egészséges, mély álomba merült. Másnip már visszament Doverbe ; rá következő nap pedig már annyira helyreállt, hogy résztvett két banketten, melyet a 24. ezred és a »Jacht-Club« rendezett tiszteletére. Ez idő szerint a »repülő lóhoz« czimzett szállodában lakik Doverben, a hová kosárszámra érkeznek mindennap hozzája az üdvözlő levelek, számot adván azon nagyfokú lázas érdeklődésrö* 1, melyet a vakmerő vállalat országszerte előidézett, s melyet a lapok áradozó tudósításai is eléggé elárulnak. Már aug. 26-án felhívta Stanhope a »Times« hasábjain Anglia sportsmanjeit egy aláírás nyitására, melyből a merész úszónak nemzeti ajándék lesz nyújtandó; maga is megkezdvén az aláírás 10 font sterlinggel. *
