Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-08-04 / 31. szám

20G VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSTUS 4. 187 5. Habozás nélkül feljebb hatoltam, míg a hegy teiejét elérve, a szálas fényük közt egészen közel hallottam, de még nem láthattam a kakast. Erős vén példány volt bizonyára, hogy igy estve szakadatlanul, majdnem egy óra óta dürgött, — mert órámat megnézve, az hetet mutatott, mig ide felérkeztem. Egyszerre elha'lgat madaram. Megneszelt volna, vagy a ropogó hóban s csörmelékben lépteimre gyanakodott volna? Nem, fejünk felett egy vércse keringett, ez némította el. A sebes röptű falco nisus hamar távozott s a kakas folytatta hóbortos csuhükolását, de én a meglehetős sürü erdőben nem voltam képes kivenni, liogy hol van ! Lassan odább léptem, s ime alig 10 lépés távolból egy nyirfajdkakas kikel s a sűrűben eltűnik. Ez fiatal — mint a német mondja, Schneider — volt, a dürgő vén kakas közelében tartózkodik, de megszólalni maga nem mer, hanem csak tanulja a szerelmi hangokat s attitüdeket. Vén kakasom tovább bûborékolt s csattogott. Most ismét elhallgat ! Önkénytelenül felnézek, mert biztos voltam, hogy nem lépésem zaja háborgatta, s látok egy hatalmas sast, a mint méltóságos körvonalait rajzolja felettünk, magasabban mint a hogy lövést mertem volna koczkáztatni. Több perczuyi időbe került, mig távozott, de a nyirfajd többé meg nem szólalt. Vártam még tán negyedóráig, azután kiebb léptem egy tudvalevő vigályosabb hely felé, hol a kakast hittem találni, s ime csakugyan itt is volt egy csonka vén erdei fenyőgalyon, honnan neszemre eltűnt, még mielőtt jól .megnézhettem volna ! Megvolt az élvezetem, melyhez ily véletlenül jutottam s nyugodt kedélylyel s mondhatom kielégített vadászvágygyal mentem haza felé, nem hajtva arra, hogy 10 óra lett midőn ágyba kerültem, s nem bánva meg, hogy másnap eltörődöttségem miatt azt el sem hagyhattam ! A szenvedélyes fajdvadász bizonyára meg fogja érteni örömömet az ily, bár lövés s pecsenye nélküli esti mulatságon, de viszont fájdalmamat s felháborodásomat is, midőn alig két hétre azuián az itteni erdőmesteri hivatal arról értesített, hogy ugyanazon feketehegységhen, hol tudvalevőleg siketfajd s nyirfajd tenyészik, kit favágó egy nkedfajdfészket talált, az abban levő ép tojásokat, társaik intései s letiltásai ellenére, elszedték s rántottának megették. Hogy e botrányt megfenyités s kártérítés végett a k. járásbiróságnál bejelentettem, természetes dolog ugyan, de mit nyerek vele ? A vadásztörvény 25-dik paragrafusa az ily kihágást 1—10 ftig terjedő pénzbirsággal sújtja, mit e vadpusztitók, kiknek testi gunyájukon s egy rakás apró gyermeken kivül az ég alatt a föld szinén semminemű vagyonuk nincs, egy -— legfeljebb két napi fogsággal megválthatnak! Hát a kárt, melyet a nemes vadban okoztak, hol keressem s mivel pótoljam ? Mit gondol tisztelt szerkesztő úr, nem volt-e a botbüntetés eltörlése kissé időelőtti? Még egy füles bagolynak igen érdekes élettörténetét s néhány valóban pikáns vadászhistoriát szeretnék elbeszélni ; de nem akarván a tisztelt szerkesztő úr türelmével visszaélni, zárom e hosszúra nyúlt levelemet kívánván mindI nyájunknak Sz. Hubert jóvoltából fris egészséCsetneki B. get s sok vadat. Körültekintés Anglia sport-mezején. Egy sportsman a fölött értekezik a »Field«ben, hogy mily üdvös lenne, ha a telivér fajoknak tenyésztésénél figyelem fordíttatnék a teherhordási és kitaitási tehetségek fokozására. E czél elérésére legalkalmasabbnak véli a jutalmak kitűzését teherképes vadászlovak Develésére. »Hiába szállítók át — úgymond — Amerikából a leghíresebb méneket; czélunkat nem érhettük el. Ép ugy jártunk, mint valamely tyukász, ki drága kakast bocsát közönséges tyúkjai közé. Az eredmény nem más, mint egy gyengébb faj előállítása —- s e hiba helyrehozására évek kellenek. Mi is a tiszta vérű amerikai fajt csekélyebb fajokkal kevertük — s az ohajtott siker elmaradt.« ж * * Egy másik sportsman meg a miatt jajveszékel, hogy a lovak Angliában a viszonyokhoz képest igen drágák s e baj elháritását az Amerikából való czélszerü beszállítás által véli elérhetőnek. Lovakat — úgymond — igen előnyösen leh-t szállítani egész vonatokkal, (car loads) Omahától New-Yorkig körülbelül 1500 mfld), körülbelül két font sterlingért darabonkint. A kivándorlottak 4 font 4 shillinget fizetnek ; New-Yorktól Liverpoolig a szállítási dij 3 font sterling. Ha aránylag azon az áron szá'littatnak, mint a szárazföldön, akkor minden darab ló szállítása Omibától Liverpoolig összesen 3

1 2 font sterlingbe fog kerülni. Azt is kiszámította, hogy egy-egy lónak hajún ellátása és szállítása 5 font sterlingért eszközölhető lenne. Nagyon érdekes az a statistíkai kimutatás, mely szerint az Egyesült-Államokban a mult 1874. évben 9 '/3 millióra rúgott a lovak létszáma, mig az öszvéreké 1 millióra, és ez körülbelül 145,635,049 font sterlinget képviselt, darabját 12 font és két shillingjével számítva. E szám oly oly roppant nagy az angolországi lólétszámmal hasonlítva össze, 8 az amerikaiak egészen elárasztják az angol lópiaczot, mihelyt az átszállítás könnyebbittetik. Miut kitűnő lótermelö államokat : Kentuckyt, Canadát és Tenneseet emeli ki értekező szép és jeles lovaiért, melyek Angliában mint hintós- s katonalovak lennének kiváló sikerrel alkalmazhatók, mint kitartóak és gyors ügetők. A nehéz norman-fajok tenyészbelye különösebben lllinois-állam. * * A mult idény rókavadászatai közt, mint rendkívüli futást emeli ki a »Field« azt, mely a folyó év elején a Leconfie'd lord falkáinak hírét örökité meg a »foxhunting« történelmében. A futás ugyanis öt óra és 20 puczig tartott 40 — 50 mértföldnyi körben, rosz talajban s egy rókával Shepperd falkár vezénylete mellett. * * # A »fegyverbiráló bizottság« e napokban tartotta kísérleteit nagyszámú sportsman e's fegyvergyáros jelen'étében. Lőfegyvereivel különösen három fegyvergyáros aratott diadalt, u. m. a Greener W. W. Douyall« és a Scott czég, úgynevezett amerikai találmányú fegyvereikkel. A közönség а tett kísérletek nyomán mindenekelőtt megállapította, hogy az uj rendszerű fegyverek a régi rendszerüeket hasonlithatlanul fölülmúlják. A rúgás sem oly nagy ,az ujaknál, mint a régieknél. A kis űrmértékű (smal-bored) fegyverekkel igen érdekes kísérletek történtek. Negyven yardnyira jól hordtak. Igen díszes és könnyii kis vadászfegyverek ezek, melyek közt a Tisdall, Gates és Groenerfélék tűntek ki. Ezek egyre másra hat font súlyúak. Tisdal 21 font sterlingért árához képest kitűnő fegyvert ajánl a kiállított minta szerint. Mr. Jeffries a legfinomabb müvüt 30 fontért kínált, mig Mr. Gates egy, a kísérlet alkalmával kiválóan jelesnek bizonyult könnyű és díszes fegyvert 35 fontért. A londoni és dublini Rigby czég vontcsövű fegyverei a jó munka biztosítékai. Mit tudomány és művészet előállíthat, föltalálható e mü

J vekben. A csattantó emeltyii igen felséges és biztos szerkezet; mig egyszerű extractori kiveh"tö a mikor akarjuk egy rántással, a nélkül, hogy a fegyvert szétszedjük. Igy tehit képesek vagyunk az extractor mögötti töltényeket kivenni minden baj nélkül. Mr. Greener IV. W. a bizottmánynak egy különös szerkezetű fegyvert muta'ott be a gyarmatok számára. A csövek, a helyett bogy egymás mellett volnának, itt megfordítva, esyik a másik fölött állanak. Ennek czélja az, hogy a felső csövet vonttá, a másikat simává készíti. Ennek haszna nyilvánvaló ; a kezelése kevéssé esetlen, de valószínűleg elmarad ez, ha az emberek belegyakorolják magukat. Ez alkalommal szinte bemutatta keresztező g-s zerkezetü fegyverét, mi a bizottmány ítélete szerint megfelel minden igénynek, а mi а tartósságot és biztosságot illeti. (Folyt, következik.) Az athletikai ügy barátai részére öröm-hírünk van. Kolozsvárott a mult hó 24-e'n megalakult a 2-ik magyar athletikai Club. Az örvendetes tény érdeme első sorban Molnár Lajost, a pesti Club választmányi tagját illeti, ki ez ügyben Kolozsvárit nagy érdekeltséggel fogadolt felolvasást tartván , ennek hatása alatt alakult meg a testvér-club. Elnökké gróf Esterházy Kálmán, titkárrá Békessy úr választatott. Nagy köszönetet érdemelnek ezeken kivül a kolozsvári lapok, melyek hazafias készséggel támogatták a Club eszméjét. A», uj Club alakulása uj és fokozott versenyzésre nyújt reményt, melynek örömmel nézhet elébe a sport minden híve. Üdvözlet a derék kolozsvári ifjúságnak az üdvös társulásért ! vegyes. Fisyelmeztetjük tenyésztőinket, hogy az 1873-i Ivadékversenyre mult deczemberben bejelentett kanc-záknak az idén ellett ivadékait f. augusztus 8-áig bejelenteni el ne mulaszszák ; különben azok után bánatot keilend fizetniök. — Augustus 15-én pedig a debreczeni versenyek zárnapja lesz. * * * Széki gróf Teleki Sándorné, született gróf Teleki Jozefin a maga, valamint Gyula, József, Margit, László, Anna, Karinka és Til-or kedves gyermekei; — továbbá testvére": Széki gróf Teleki Clementine, férjezett idősb gróf Teleki- Domonkosué, ugy maga, mint férje és gyermekei: Ilona, férjezett gróf Bethlen Istvánné és Géza; — Széki gróf Teleki Gyula; — Széki gróf Teleki Julia ugy maga, mint gyermekei : Földváry Géza és Béla fajdalmas szívvel jelentik a legjobb férj, gyengéden szerető édes atya, kedves testvér, szeretett vő, hü rokon és barát, méltóságos Széki gróf Teleki Sándor umak, 0 Felsége aranysarkantyús vitéze, a Szent-István-rend kiskeresztese, a Johannita rend lovagja s a pesti reform, egyházmegye segédgondnokának élte 46-ik, boldog házassága 18-ik évében, folyó augusztus hú 3-án, délelőtti 10 ónkor hosszas betegség utáni elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 5-én, délután 3 órakor fognak az ev. reform, egyház szertartása mellet a gyömrői családi sírboltban a végnyugalom helyére tétetni. Kelt Gyömrőn, 1875. augusztus 3-kán. Áldás emlékére! nyugodjanak békében hült porai ! * * * Mr. Merry, e hírneves angol sportférfiu — a Goodwood-verseny után feloszlatja istállóját s valemennyi lova Tattersallnál el fog adatni. Felelős szerkesztő és kiadó-tulaidonos : Sárkány Ján. Fer. Nyomatott az Athenaeum r. társ. nyomdájában.