Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-07-14 / 28. szám

JULIUS 24. 1875. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 191 — Tessék. A törvény őre nagy figyelemmel végig olvassa s némi megfontolás után igy szól : — De hát hol van az a faláb ? Azt nem lá­tom ? — Az ám ! — el is felejtettem megmondani ; tudja barátom — és természetesnek fogja találni, — hogy, ha vadászni megyek, — hát akkor ott­hon hagyom, — mert hát csak akadályoztatna.. . . — Igaz, igaz. — Kívánok jó szerencsét, uram, különbet mint a poroszokkal volt. Mondja még valaki, hogy ne m szép dolog a hidegvér és az »applomb !« * * * Van nekem egy barátom, V . . . , a ki igen jó fiu, de az az egy hibája van, hogy igen izgé­kony és heves vérű. — Sok kellemetlensége volt már ezen szörtyönförty természete miatt, néha azonban igen komikus jelenetekre adott al­kalmat, a milyen volt a többi közt a követ­kező is. Kora tavaszszal kirándultunk R. felé. Vissza­jövet négy vagy öt fegyveres s vadászöltönyös ur szállott be kocsinkba, s elhelyezkedve rette­netesen kezdtek henczegni az ő vadásziigyességök­kel ; az egyik 2C0 lépésnyiről akár milyen tet­szés szerinti ponton találja az őzet, a másik go­lyóval lövöldözi a szalonkát stb. V. egy darabig nyugtalanul forgolódott ülőhe­lyén, — mig aztán egyszer dörgő hangon igy szó­lamlik meg felém fordulva.' — Ismered ugy-e rendkívüli ügyességemet s hidegvérüségemet mindenféle alkalmaknál ; (V. . . soha életében nem vadászott, s a hány párbaja csak volt, mindben sebet kapott) azonban utolsó vadászataimon sajátságos kalandom volt. — Ugyan mi lehetett ? — kérdém kíváncsisá­got tettetve. — Mult novembeiben — folytatja V. — va­dászaton voltam H. megyében. Vadászebeim egy vadkan-falkával tűztek össze ; cn az ebek orditá­• sából nem jót sejtve előrerohanok, a mennyire a sürii bokrok csak engedlek, — egyszerre csak rám táirad az első vaddisznó. Bár az ágak miatt nem igen lehetett biztos lövés, — két szeme kózt veszem czélba, — sa vad azonnal halva rogy össze. Erre egy másik támad reám, ezt is ugyan­azon helyen veszem czélba, — s ez is egy lö­vésre elterül. — Rögtön reá a harmadik áll elö még dühösebben támadván meg, mintha csak test­vérei vesztét akarná megbőszülni, — s ó balsorä mindkét csövem ki volt lőve. Nem volt más hátra : kihúztam vadászkésemet s elkészültem a küzde­lemre. Azon pillanatban, midőn épen meg akarom ragadni, — a kaui hirtelen megfogja fülemet, ki­tekeri kezemből a vadászkést és .... agyon­szúr ! ! ! A kocsiban halálcsend uralkodott e rémlctes kaland elbeszélése alatt; a vadász urak valószí­nűleg megértették a czélzást, legalább egész az állomásig szó sem volt — hőstetteikről. * * * Egy angol, ki a vihar által találtatván egészen keresztül ázott és fázott, belép egy fogadó ven­dégszobájába. Ez azonban annyira tele volt, hogy nem lehetett a kályhához közel férkőzni. Miután körülnézett, igy szólal meg: — Kérek a lovam számára, hamar két tuezat osztrigát. — A lovának, uram? Hát gondolja, hogy meg­eszi az az osztrigát? — Tegyen ugy, a mint parancsoltam. A vendéglős kiviszi a lónak a kivánt cseme­gét ; a jelenlévők pedig megnézni a csudát szin­tén vele mentek. Utasunk ezt felhasználva, a kályha mellé áll és melegszik. — Látja uram, a fejemet tettem volna rá, hogy a ló meg nem eszi ezt az osztrigát — mondja a vendéglős visszajőve. — Adja ide, — majd megeszem hát én, — mondja az angol — ki közben megmelegedett és jó ülőhelyet választott magának. A mult télen több jómódú földmives gazda va­dászott együtt Isère-megye egy kis községében. Az egyik — nevezzük X.-nek •— észrevevén, hogy egy tölgyfa mögött a bokor levelei meg­zördültek , azon szilárd hiszemben, hogy nyúl van a bokorban, tüzel, — és sikerül is neki jó öreg seréttel megspékelni — — — szomszédja há­tulját. Ez utóbbi természetes felindulásában a rajta megesett méltatlanságon, semmibe sem vévén az önkénytelen quasi- orgyilkos mentegetődzését, pa­naszát egy becsületbíróság elé vitte. Összegyűlvén a biróság, előadja baját, s bizo­nyító tény-köriilményként előmutatta a »corpus delietit.« A birák ámulattal meggyőződhettek, hogy vádló azon testrésze, mely ott kezdődik, hol a hátge­rincz végződik, ugy keresztül van lyukgatva, akár egy rosta ; mire érett megfontolás után ugy Ítél­tek : hogy X., a tulbuzgó vadász a megkárositott­nak annyi 5 frank-darabot fizessen, a hány se­rétszemet plántált ennek hátulsó felébe. Kitűnt, hogy a rászabott büntetés 85 frankot tesz ki. — Ejnye ! — kiált fel X. desperált arczkife­jezéssel — milyen bibaszt voltam, hogy puská­mat nem töltöttem golyóra — akkor mindössze 5 frankomba került volna a komédia. Egy vendéglőbe, Paris környékén, négy utas lépett be, a kik, meglehetős hüs idő levén kint, közben a kandalló barátságos tüze melleit fog­lalnak helyet ; a kandalló előtti pedig téren egy nagy kutya nyújtózott. Erre belép a vendéglő,s, — De szép ebe van uram — szól ez az első utashoz. — — Nem az enyém ! — Pompás állat — szólt a másikhoz — kétség kivül az öné uram ? — Nem. — Milyen gyönyörű feje van — szólt a har­madikhoz fordulva, — kétség kívül jó áron ve­-hette meg uram. — Nem enyém 1 — Ritka szép példány ! — monda a vendég­lős a negyedik utasnak — ugy-e bár nagy gond­dal jár ez eh tartása. — A kutya nem az enyém ! — Hogyan ! — kiáltott az emberséges korcs­máros képéből kikelve — sa szevenesétlen kutyát egy hatalmas rúgással elteremtve helyéről — — Takarodsz innen, ocsmány dög! * * * Egy ismeretes orvadász feleségétől kérdezte va­laki, hogy ura istenfélő-e ? -- Gondolom, hogy az, me't soha sem megy ki a házból a nélkül, hogy puskáját magával ne vinné — volt a válasz. * * * Amédée Achard, a nem rég elhunyt hírneves franczia iróról a »Figaro« a következő jellemző mondást közli : Achard szenvedélyes vadász volt. Fiatal korá­ban kitűnő lövész is volt, de az utóbbi években keze és szeme egyaránt meggyengült. Nem is szé­gyelte a dolgot, hanem barátai előtt egész őszin­teséggel bevallá ügyetlenségét. — Ha ez soká igy tart — mondá mult ja­nuárban — a nyulak háladatosságból emlékosz­lopot emelendnek nekem. A Gr. Esterházy Miksa által proponált Táv­gyalogolás. Budapestről Balaton-Füredre. Táv: 17 osztr. mértföld. Bona fide járás. Indulás Budapestről a budai lánczhidfötöl julius 23-án pénteken, d. u. 6 órakor. I.-ső dij : Arany érem az elsőnek, ha 36 óra alatt beérkezik, különben ezüst érem, azonfelül ezüst Pedometer. II.-dik dij : Ezüst érem. A többi beérkezők egy-egy bronce érmet kapnak. 48 órán tul beérkezők nem dijaztatnak. Csak M. Athl. Club tagok pályázhatnak. Tét 1 ezüst forint. F. v. f. Nevezési zárnap f. é. julius hó 20-án (kedden) d. u. 6 óráig. A nevezés és e távgyalogolásra vonatkozó mindennemű kérdezősködés alólirt titkársághoz in­tézendő, ugyanott fizetendők a tétek is be. Császár Ferencz, egyleti titkár. Józsefváros Üllői ut 1. sz. Athletika a vidéken. A »Székesfehérvár« czimü derék vidéki lap ju­lius 10-diki számában egy lelkes felhívást intéz polgáriársaihoz egy torna stb. egylet alakítására. Egyebek közt ezt mondja : »Alkalmat szolgáltat jelen felszólalásunkra a fává) osi Athlet. Club élénk tevékenysége, főleg az, hogy a fővárosból B.-Fü­redre rendezett verseuy-gyalogolás egyik állomási he­lye épen városunk leend. . . . Követve más váro­sok példáját, s okulva azon is, hogy a fővárosi Athl. Egylet épen városunkat tüzé ki a verseny­gyalogolás egyik láttamozási helyéül, mi is ket­tőztetett erővel járuljunk a szép ügy felvirágozta­tásához.« s'b. stb. * * * A fentebbi táv-gyalogolás nem kis sensatiót szült országszerte és mint halljuk a fürdőigaz­gatóság nagy előkészületeket tesz a választmány és versenyzők legszivélyesb fogadására. Az elnök, gr, Esterházy Miksa és bájos neje ez alkalommal szintén B.-Füreden lesznek bevá­randók azon athletákat — eddig már 7 jelentke­zett — kik e távgyaloglást megtenni akarják. * x * Ugyanezen időben Molnár Lajos választmányi tag fog Kolozsvárt egy ottani athletikai club szer­vezése érdekében az eszmének híveket szerezni. Molnár ur erre nézve valamelyik kolozsvári lap­ban egy czikket is irt, . melyben előre is kikéri az ügy iránt az érdeklődött figyelmét. Mint halljuk, f. hó 23-án indul Kolozsvárra. * * * Serdülő athletikánkat a múltkori végzetteljes zivatar nem csekély csapással fenyegeté. Ugyanis intézetünk páratlan ügybuzgalmu művezetője, Ohe­rolli úr, egy kirándulásról visszatérve, az áradat által szinte elragadtatott s csak athletai ereje- és ügyességének köszönheté s közönhetjük életben maradását. Azonban szeretett nővérét már nem mentheté meg a féket vesztett hullámokból, s ez a vésznek áldozatul is esett. Barátai- és tiszte­lőinek részvétéhez legbensőbben járul az Athleti­cai Club elnöksége és választmánya. vegyes. Nemrégiben közöltük a németországi versenyek sorrendjét. Érdekesnek tartjuk a francziaországí meetingek napjait is közölni, azon rendben, mely­ben a nyáron s őszön egymásután következendnek ; megjegyezvén, hogy csupán a sikversenyekre szól e kimutatás. Azonkívül részint az alábbi helye­ken, részint más városokban ügető- és akadály­versenyek tartatnak, melyek sorozatát közelébb szintén hozandjuk. Versenyek lesznek : Blangyban : julius 18. LuQon julius 18. Le Vesinet : julius 18. Chalons sur Saône: julius 18 és 19. Mont de Marsan julius 19 és 20. Boulogue sur Mer julius 22. Nancy julius 22 és 25. Le Pin julius 2'.. Le Havre julius 25 és 26. La Roche sur Yon julius 25 és 26. Saint-Omer augusztus 1.

Next

/
Thumbnails
Contents