Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-06-30 / 26. szám

172 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. AUGUSTUS 4 . 1875. iránta felcsigázott várakozásnak meg nem felelt. Ezen egy győzelmével azonban az első rangú lo­vak sorába emelkedett, — s hiszsziik hogy most, már eléggé kipihenvén az angliai zaklatást, a né­metországi téreken és az őszi campagne-ban itt­hon méltó vetélytársa lesz legjobbjainknak. — A kis Moldau-dijat a kladrubi istiló Tini kanczája (apja Compromise, anyja Taurina) nyerte, második gróf Thun Montont félvér ménje. — A 200 torintos magánfogi.dást gr. Boucquoi Vlastája nyerte br. Aehrenthal Aber nein­je ellen. A ressource-dij aka­dályversenyét gr. Waldsteiri Gy. Pragerin­je (előbb Molli) nyerte könnyen 4 hosszal 8 vetélytás ellen, második br. Aehrenthal Contremine­je, 3-ik báró Híibner The Wren­je. A második napi Triennial-St akes-t Hastings nyerte eanterben, második ennek istállótársa Dolly­varden, a 3-ik Conte Veith Schmock ménje. — Az asszonyságok diját Hohenau vitte el, körüljárván. — A 300 aranyos államdijt a Blaskovits-Bal­tazzi-Sztárav szövetség' Corvinja nyerte, gr. Fes­tetich Tasziló Herr Collegája ellen, könnyen két boszszal. -— A handicapben 8 lóból álló mezőny indult s szép verseny után 1 hoszszal br. Aeh­renthal Lajos Rainyday-félvére lőn nyertes gróf Henckel Jupiterje és Baltazzi S. Cameliája ellen. — A záradékot képező akadályversenyben Con­tremine jóvátette az első napi vereséget, öt ve. te'lytárs ellen győzvén, Elsbeth második volt. A harmadik napi 1. számot a Kinsky Oct. féle 60 aranyat hg Liechtenstein János Dundee-Boa­dicea kanczája nyerte, körüljárván. — A 600 arany államdijban végre felvirradt valahára Prince Paris napja is, a mely két boszszal könnyen nyert br. Bethmann Delphin] с, Hohenau és Gaunt­let ellen. — Az éjszak- és délnémetországi díjban ismét Hastings első, Immigrant második, mindkettő a kladrubi udvari ménesből. — Kladrub tehát mindhárom napon nyert egy-egy dijat ; egyáltalá­ban a császári istálló jelentékeny mérvben hozzá­járult e meeting érdekessé tételéhez. Most mái­igen helyesnek tetszik az öreg Jackson taktitája, a ki a hosszú tél miatt nem egészen fit lovait Pozsonyban alig,Pesten pedig épen nem hozta ki: annál nagyobb cbanoe-szal és szebb formában concurrál­tak Bécsben és Prágában. — A Welter-Handi­capet gróf Festetich Tasziló Wienerin­je vitte с ili— cl 4 vetélytárs elöl, köztük Camélia, és Jupiter. — A Comité-Preis akadályversenyében 6-an in­dultak s igen szép verseny után gr. Kinsky Oct. Irrlichtje ért be elsőnek, Country-Girl, gr. Esz­terházy Antal lova 2-ik, a gr. Szipáry-féle Idalia jó 3-dik. Lembergi versenyek. A lembergi versenyek — a mult vasárnapi, és keddi ünnepeken folytak le, és — jóformán versenyeknek sem nevezhetők : gr. Tarnowsky is­tállója minden dijat egyszerűen beszedett. Nem is jelent meg más csak az ö két-három lova, meg Ochocky és Czajkowszky lovagoké. lm a táviratok. I. nap, vasú nap, julius 27. Ivadékverseny : gr. Tarnowsky Przedswit 1 Ochocky lovat Abigiailja 2-dik. Asszongs. dija : gr. Tarnowsky Oles (félvér) 1, Czajkowszky lov. Latawicája 2-dik. 200 arany császár-díj : gr. Tarnowsky »Wys­tarczy« félvér 1, Ohoczky lovag »Zmraek« 2-dik. Л 00 arany császár-dij : gr. Tarnowsky Przeds­wit 1, Ochocky lovag »Capitula« 2 dik (távo­lozva). Egyleti-dij, 700 fi. gr. Tarnowsky : Túron 1, Ochocky lov. Ganymedje 2-dik, gr. Tarnowsky Buzdygan 3-dik. — Il-dik nap, junius 29. — Fogadás, Czajkovszky lovag Hadzgarekje 1, gr. Taruowszky Budzyganja 2. 300 arany császárdíj. Gr. Tarnowsky »Oles« 1, Ochocky lov. »Capitula« 2. Ugyanannak »Me­taliája« 3. Egyleti díj 400 frí. Ochocky lov. Gauimedje 1, gr. Tarnowszky Turonja 2-ik. 300 ar. császárdíj : gr. Tarnowsky Przedswitje (körüljárt). Eladóverseny. (500 frt a földmiv. ininiszt.) Br. Heydel »Projcet«-je (körüljárt). A hannoveri versenyek is a mult héten (26., 27. s 28-án) folytak le. Mindennap volt 7—8 verseny, melyek fele - urlovar- és akadályverse­nyekből állt, s élénk küzdelmek közt vívattak ki. A hannoveri versenyek szerencsés egyesitése a telivér és félvér-tenyésztés próbatételeinek, s első rangú provinciális gyep, melyen a jó hirben álló hannoveri tenyésztők találkoznak. Többször fejeztük ki már abbeli véleményün­ket, miszerint az urlovar- és akadályversenyek nehéz teher alatt és hosszú távolságra igen nagy kiterjedésnek örvendenek Németországban, s igen alkalmasoknak látszanak egy erőteljes, s a min­dennapi szükségletnek megfelelő jó telivér faj ka­tona- és vadászló tenyésztésének ösztönzésére, va­lamint a sikversenyekben nem eléggé sebesnek talált anyag tovább értékesítésére. — Ennek ter­mészetes következménye, hogy a középbirtokosság és tenyésztők mindinkább belevonatnak a szüksé­gességbe, miszerint csak kipróbált lovak után te­nyészszenck, s hogy ezzel a versenyek s a rationa­lis lótenyésztés mindjobban terjed. Az összesen 23 számra terjedő futamok közt volt 13 síkverseny, melyek közül egy a 2 évesek számára, kettő vegyes 2 és 3 évesek, s a többi részint tisztán 3 évesek, részint vegyest idősb lovak számára való volt ; ez utóbbiak közt két urlovar sikverseuy és egy mezei gazdák versenye. — A többi 10 futam, egy gátverseny kivételé­vel, mind akadályverseny volt. A dijakból az ál­lam által adatott 10, és pedig 7 sikversenyre, 3 akadályra; a többi dijakat részint az egylet, részint az uralkodóház tagjai adták. A mi a versenyek kihatóbb eredményét illeti ; az a következőkben foglalható össze : A 2 évesek küzdelmében első nap gróf Henckel Elena kan­czája (ap. Salamander, a. Last Trial) holtversenyt futott Espenschied ur Kaiser Rothbarth-piva\, 5 vetélytárs ellen, köztük pár ujoncz kisbéri , me­lyek névsorát alább adjuk. Az utolsó napi nagy Vergleichspreisbeu pedig, mely szintén nyitva volt magyar-osztr. 2 és 3é.ves lovak számára is : ismét gr. Henckel Elená-ja győ­zött, persze liogy csak gyenge mezőny ellen, meg­vervén Espenschied ur Eilig kanczáját, br. Sprin­ger két kisbéri csikóját, Cacolet-t (p. m. ap. Buc­caneer a. Fern) és Bayard-ot (a Blair Athol-Silk­stone féle sg. m. csikót, mely itt első debutjét tartá), ezenkívül a graditzi ménestől Jungfrau-1, mely itt első nap egy kis versenyben, s már előb Berlinben, Boroszlóban is győzött. T a 1 i 2 л Érdekes fogadások és versenyek a mult századból. A > Bel S Life«-ben közelebb igen érdekes ada­tokat olvastunk a régibb sportsman-ek érdekesbnél érdekesb vállalkozásairól, melyek mindannyia foga­dásokkal volt egybekötve. Különösen a mult szá­zad derekán voltak nagy divatban a bámulatot keltett miudenfelé nyaktörő sportkisérletek. A cum­berlandi herczeg, Rockingham őrgróf s számos más főúr pártfogása s ösztönzése mellett tágas tér nyilt egy March gróf különczködéseinek s egy Fox, Pigot, Foby tékozlási hajlamának. lin a kővetkezők : * * * 1745-ben Mr. Cooper Thornhill — nagyhiiü sport-név — nagy összegbe fogadott, hogy siltoni házától a Slioreditch-egyházig, 7 X mértföldet két­szer oda s egyszer vissza 15 óra alatt tesz meg. Ez összesen 213 mértföld távnál csak azt kötötte ki, hogy határozatlan mennyiségű lovat használ­hasson. Es megnyerte a fogadást, mert 3 óra 26 perez és 8 mperczczel előbb végezte e nagy tá­volságot mint 15 óra alatt. Oránkint körülbelől husz mértföldet hagyott hátra Igy : Stilton­tól Londonig 3 óra 52 p. 59 mp., Londontól Stiltonig 3 ó. 50 p. 57 mp., s Stiltontól Londonig 3 óra 49 p. 56 mp. Kár, hogy nem mondja a hagyomány, hány és miféle lovat használt Mr. Cooper Thornhill ez alatt. E futamot a majd nem háromnegyed szá­zaddal későbbi Osbaldestoni fogadással hasoulitva össze, nem látszik valami rendkívüli mutatvány­nak ; azonban tekintetbe kell venni, hogy kemény s egyenetlen uton, nem pedig verse íytéren ment az végbe. * 17 50-ben Newmarket volt a színhelye egy hi­res fogadásnak, kocsival. Egy részről : March és Eglinton grófok, más résztől : Toaft Theobald gróf, Mr. Andrews Sproule stb. között, ezer guineába. A föltételek ezek voltak : négykerekű kocsi, benne egy személvlyel, tartozik egy óra alatt 19 mértföldet baladni. A kocsi könnyű de erős szerkezetű volt, s March gróf po3tillonjával együtt buszonnégy stone sulylyal bírt. A lovak mind idomítva voltak, s küztök bárom már ver­senyben dijakat is nyert. A gyeplősés ostorhe­gye nyolez nyolez stonet, a nyerges és rudas pedig 7—7 stonet vitt. A gyeplős — Tawney hires arab mén ivadéka — kétéves ló volt, s IV. Everest leghíresebb jockeyt vitte hátán ; ö volt megbízva a futás vezénylésével ; az ostorhe­gyesen Roderick Rondom, s a hátsó két lovon Chance és Little Don suhanezok, ültek. A pos­tillon a hintóban fehér selyem jacketben, kék bár­sonysapkában s vörös selyem harisnyában ült; a jockey-k kék selyem ujjosbba, szarvasbőr nadrágba, fehér selyem harisnyába voltak öltözve, fejőkön fekete bársony sapkával. A futam reggel 7 órakor nagy néptömeg jelen­létében kezdődött. Georg Tutin, a pályaügyelő s March lord lovásza képezek a kíséretet. Az első négy mértföldön ragadtak a lovak, s 9 perez alatt futották meg e távközt, mig az egész távot 53 p. s 27 mp. alatt hagyták bátra. * * * Ugyanez év (17 50) őszén egy érdekes fogadás ment Epsomban végbe. Egy Mr. Gardwood nevü ur lovára »Crop«-ra fogadtak, olyformán, hogy ez száz mértföldet fusson be addig, mig Mr. Har­ris egy pej paripája csak 80 mértföldnyi távot fut meg. Indultak 6 órakor reggel oly gyorsasággal, hogy Crop 20 augol mértföldet tett egy óra alatt, -s akkor már majdnem meg volt verve. A másik ló szintoly jó conditióban látszott lenni. Kitartották mindaketten a versenyt, de utójára már, lépésbeu mentek s zabos rostával kellett őket csalogatni. A pej akkor végezte be a nyolezvan mértföldet, mikor Crop a 94-iket és igy utóbbi gazdája hat mértföld távval számitá el magát a fogadásnál. Crop annyira ki volt merülve, hogy a hely szinán öt fontért adták el Mr. Skinnernek, kinek a kezé­ben ujra oly jó conditióba jött, hogy később né hány versenyen diadalt is aratott. * * * Távolról sem ily nagyszerű, de mulatságos mó­don nyert fogadása volt March lordnak 17 52-ben. March lord ugyanis fogadott, liogy 9é. » Chance« nevii pej lova 10 st. 4 font teherrel З^ mfldön megveri Mr. Nathaniel Curgons »Cartouche«, pari­páját, mely csak 9 st. és 11 font súlyt vitt. — Mindkét lovon a tulajdonos urak ültek. A futam vége felé March lord, látván, liogy megveretik, Curgons-nak oda kiáltott : »Lassabban járj te, majd nagyobb áron adhatod el !« Mr. Curgons e ravasz fogásban őszinte jóaka­tot vélt rejleni, s nem siettette lovát oly esze­veszett módon. A következmény az lett, hogy March lord a távoszlopnál neki rugaszkodott — és diadalmaskodott. E mellett, mint megíratott, a derbyshire-i squiret jól kikaczagtak. March lord szerfelett örült sikerült tréfájának és elégülten zsebre dugta a fogadási összeget. Ez a Curgons volt az első Scarsdale lord.

Next

/
Thumbnails
Contents