Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-03-25 / 12. szám
MÁRCZIUS 2 5. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 87 sük, melyeket az ivadekban bizton feltalálni akarunk, a vadászlovaknak nevelésénél különösen fontos. Jó, szabályszerű testalkatot és járást minden sikeres félvértenyésztés föfeltételének tekintek s e mellett a vadászlovak nevelésére használt szülőknél bátor szivet is kell keresnünk, mert ezt is szüleiktől örökli a csikó ; de bármily szive és képessége legyen a ménnek vagy kanczának, ba szabálytalan, rosz alkatú, félvértenyésztésre soha se használjuk azt. Francziaország lótenyésztésének óriási lendületét főleg annak köszöni, hogy mindig csak correct lovakat importált. Emlitésreméltónak tartom Rouss admirálnak egy lótenyésztési enquete alkalmával tett nyilatkozatát Francziaország tenyésztéséről. »A franczia telivér lovak jobbak mint a mi eredeti angol telivérünk, — kevesebb náluk a csonthiba és egészséges tüdővel és lábakkal birnak, s ez onnan van, mert a franeziák mindig ügyes férfiakat küldtek hozzánk ménvételre, kik soha hörgő (roarer) vagy rosz lábu lovat nem vettek, hanem mindig kiválaszták Anglia legjobb ménéit. A lovas vadászat Francziaországban általánosan űzetik, még pedig többnyire a belföldön tenyésztett lovakkal, sőt oly kitűnő steeplechasereket nevelt már Fi aneziaország, melyek Angliában is kiváló dijakat nyertek. 1873-ban a liverpooli akadályversenyben az angol lovakon kivül 12 Francziaországban nevelt ló vett részt, mely közül három fránczia, — 9 pedig angol sportsmanek tulajdonában volt. 187 0-ben Casse-téte legyőzte az argol lovakat, s első helyen ért a czélhoz. Mi is utánozhatnék Francziaország példáját, és elérhetnők őket, ha ugy javadalmaznék tenyésztésünket és annyi szakértelmet forditanánk reá. Francziaország annyi csapás daczára ez évben is 1.200.000 frankot fordit lótenyésztésének ösztönzésére. Bárcsak belátná a mi képviselőházunk is, bogy az országos lótenyésztés javadalmazásánál nem fukarkodhatik, mert az által lovaink kiviteli képességét apasztaná s igy tenyésztőink vagyonosodásának egyik főforrását megzsibbasztaná. i Magyarországon aranybányává lehet tenni a lótenyésztést, ha elegendő és helyesen felhasznált javadalmazással istápoltatik. YACIYɧZTɧI TANUÍMÁNYOKR A tenyészállatok kiválasztásáról általában. (Folytatás.) Hogy minő fajtából, (Race), törzsből (Familie) válaszszuk a lovat, az tökéletesen attól függ, minő czélra akarjuk a lovat tenyészteni; egyik fajta inkább paripának, a másik inkább kocsinak való lovakat szolgáltat. Mindenesetre tekintettel legyünk arra, hogy a tenyészlovakat tisztán leszármazott törzsekből válaszszuk, melyben a képesség is, egyik vagy másik czélra, már átörökölt tulajdonság. A paripának való lótól megvárjuk, hogy: tanulékony, élénk és engedelmes legyen : járása erőteljes, rendes és ügyes ; szája finom legyen. A neUz igásiánál: csendes vérmérséklet, tömör test, kitartás elég. A szolgálathoz képest, mit a lótól követelünk, tekintettel kell lenni annak testi nagyságára is, mert ha tán néha látunk is kis lovat, mely sokat bir, sokat győz, de ez mégis a kivételekhez tartozik. Paripának elég a katonai mérték : 15 —15 V* marok ; könnyű igáslónak is elég nagyság ez, csak tömörséggel legyen pótolva; nehéz igáslónak azonban 16 % —17 markosnak kell lenni, nehéz, tömör alkattal; hintós lovaknak legszebb a 16 —1612 marok, de nemes alkattal és jóindulatú tűzzel. A nagyságnak örököltnek kell lenni a tenyésztésre kiválasztott lovaknál; ha a nagyság csak egyes példányokban véletlenül mutatkozik a törzsnél, s a többi példány nem oly nagy, akkor e tulajdonság nem is Öröklődik át biztosan az ivadékra. A nagy lovak megválasztásánál gyakran előforduló hiba, hogy csak a magasságra néznek, a helyett, hogy az arányosságra is tekintettel lennének, pedig az összhangzat sokkal nagyobb biztosságot ad a ló alkatának erősségére nézve — mint a nagyság. Mert lehet magas az állat, például hosszú lábszárcsontok következtében — de ez nem az a nagyság, mit a lóban megkivánnunk kell; s a hosszúszárú ló mindig kizárandó a tenyésztésből ; ellenben a mély szügy, magas marj által támadt nagyság a valódi érték. Bár a ló szépsége — kivált némely foglalatosság véghezvitelére kiválasztandó tenye'szanyagnál — nem fontos dolog, azért mégis jó arra tekintettel lenni. Mindenki jobban kedveli azt a mi csinos; igy van az a lónál is. Vannak lófajták, törzsek, melyek már alkatuknál fogva paripáknak, hintóslovaknak, igásoknak jobban illenek, s ha egyszersmind arra használhatók is — igen keresettek. Kimutatása a magyar-osztrák pályákon 1873-lian lovagolt urlovaroknak. neve lovagolt első második Baltazzi Hector ur 1) . 2 6 17 1 Gr. Szápáry Iván 2) 18 4 3 Gr. Esterházy Miklós 3) .11 2 3 Hg Esterházy Lajos 8 1 4 Baltazzi Aristid ur. 7 1 2 B. Grovestin hadnagy . . 7 0 3 B. "Wesselényi Béla 4) 6 6 0 Tuczynski K. lovag 5) 5 2 0 Söllinger főhadnagy 5 1 0 Gr. Forgách István. 4 1 1 Gr. Metternich F. . . . 4 0 3 Gr. Hardegg D. . . . 4 0 1 Gr. Batthyány Elemér 3 3 0 Gr. Teleki G 3 0 2 Gr. Kinsky R 3 0 0 Blascovich E. ur . . . 2 2 0 Polko W. főhadnagy 2 1 1 Gr. Pininsky István 2 1 G Skarbek-Borowski J. lovag .210 J) Egyszer körülment. -) Egy holtverseny. 3i Egy holverseny. 4) Egyszer körülment. Egy holtverseny és egyszer körülment. megtámad, egy más lovas más oldalra vonja figyelmét. Ámbár kétségtelen, hogy e sport némi veszélylyel van egybekötve, de ép e veszély, az. mely annyir a vonzóvá teszi, mert külömben tiszta mészárlás volna; de azon veszélytől a mit felőle beszélnek távol áll. Egyik hajtás olyan lévén, mint a másik, nem akarom túlságosan igénybe venni e lapok úgyis szűk terét, s csak röviden megemlítem, hogy két nap alatt 14 »killünk« volt. Két ló lett a kan által megsebezve, s számos lovas jutott közelebbi érintkezésbe India földjével. A közbeeső éjet az ottmaradt vaggonokban töltöttük, s másnap este visszatérve Calcuttába, egy vig viszontlátásra 8 nap múlva, mikor a legközelebbi meet lesz — búcsúztunk el uj barátainktól, kiknek e két élvezetes napot köszönhettük, s kik az egész idő alatt nem szűntek meg előzékenységgel elárasztani. Még csak egyet. 150 mértföldnyire külön vonattal menni, 2 napig a vaggonokat meg tartani: váljon nálunk Rothschild megengedhetne-e magának ily luxust ? Itt tisztek, hivatalnokok. ügyvédek megtehetik ; de a sport országában vagyunk. O. E. Felvidéki yatász-ippi Csetneky-től. III. RÉSZ. Apró történetek a Felvidékről. (Folytatás.) Az idő négy óra felé jár. Elhalaványodtak a menyboltozat ezernyi kisebb lámpái s a keleten világosodó ég s a felmerült ragyogó Venus, mely most reggeli csillag, az ég királynéjának közeledését jelezi. Kelet felől csak az Ophiuchus a kígyóban, s az imént a láthatáron kibukkant első rendű Antares a skorpióban fénylenek szembetűnően. Felettünk a gönczölszekér fenálló rúdja az Arcturra mutat, távolabb délfelé a Spica — kalász a szűz kezében ; nyugotfelé a nagy oroszlány Regulusa, s távolabb a kettes s a proujon ragyog, mely utóbbi éppen lemerülni készül. Csendes, de hűvös idő van. A tanya körül, s még inkább feljebb a Javorina felé nagy hófoltok s fuvások fehérlenek, a hegyi rétek hó" mentes részei is szürkülő dérrel vannak bevonva s a kutyát etető válúban tegnapról maradott viz csontkeményre van fagyva. A tanya előtt éjjen át fentartott nagy tűznek maradványa pislog még néhány füstölő hasáb véggel s körülte két szűrös tót álmosan kuporog. A tornácz végén galyas fényűkből rögtönzött sürü vaczok alatt néhány kopó hever egy csomóba összebújva s njúl- és öz pecsenyéről álmodik. Vessünk egy pillantást a tanya belsejébe is, melyet a benne lobogó tűz világit s melegít, szikráit a zsindelytetőig szórva, s melybe az ajtónyiláson át a derengő reggeli fény is behatni kezd. A falak mellett köröskörül apró fényű galyacskákból elég puhára készült fekhelyek pokróczokkal, bundákkal, plaidekkel vannak rendetlenül fedve, felettök a fafogakon néhány kézi táska, apró bőrönd, egykét tarisznya s néhány fegyver függ. Az egyik sarokban, elkülönítve a fekhelyektől, több nagy hátas kosár, vasedények, üvegek, kis emelkedésen egy csapra vert akós s egy kisebb pálinkás hordócska az improvisált éles kamrát mutatja, körülte Zsuzsi motyog, a társaság régi ügyes szakáesnéja, ki nélkül egy Ízletes vadászlakoma készítése nem is képzelhető, s ki mint a tanya ily alkalommali fundus instruktusa, a lábas serpenyűk, bögrék, tányérok stb. közt még a leltározásba is bevezetve szerepel. A bundahalmaz egy helyen most mozdulni kezd, egy jokeysapkával fedett fő felemelkedik s rekedten kikiált: Jano ! Tessék ! — felel a külső tűz körül kuporgó egyik alak. Eredj fel a nyeregre, nyisd ki füleidet s hallgasd meg, hallani e lövéseket ? Ne ordits / szollal meg egy más hang a bundák alatt, miből gyaníthatjuk, hogy itt a meleg takarók közt, még más »mladi pán« is hever, s mig a társak legnagyobb része a puskás cselédséggel még setétben a dürgterekre távozott,