Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-03-04 / 09. szám

MÁRCZIUS 2 5. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 67 vakra 12 font külön. Táv. 1 j

2 mfld- A második ló a tet- és bánatössz felét nyeri. Három különböző tulajdonos lovának kell indulni, vagy a dij nem adatik ki. 2. Engeraui handicap, ÍOOO frt. Futhat minden országbeli és bármily idős ló. Táv. 1 mfld. Tét 100, bánat 6 0 frt, de csak 30 frt, ha ápril 20-ig jelentetik. A terhek ápril 13-ig fognak közöltetni. E közlés után egy Handicap nyerőjére 5, két vagy tőbb handicap nyerőjére 7 fonttal több, de nem halmozva. A második ló a tételek felét nyeri. * 3. Trial-Stakes, 2000 frt. Futhat belföldi és né met 3é. ló. 1 mfld és a távoszlopköz. Teher 106 f., kanczára 3 fonttal kevesebb. Tét 200 frt, fele bánat (de jövőre csak 75 frt, ha egy évvel a nevezési zárnap előtt jelentetik). A második ló 1874-ben a tételek és bánatok felét nyeri, 1875töl kezdve a második ló 1000 frtig kap a tét és bánatoktól, a harmadik ló pedig tételét menti. Nevezni lehet Mr. Cavaliero urnái, és pedig az 1874. évi versenyekre 3é. márCZÍUS 31-ig. 1875re 2é. és 1876-ra lé. 1874. augusztus 1-ig. Jövőre ezen versenyre csak az évi nevezések lesznek érvényesek. 4. 50 db arany dij, adja gr. Pálffv János. Futhat minden a magyar korona országaiban ellett ló. Urlovarok. Üzleti lovarokra 6 fonttal több. Tét 100 frt, fele bánat. Táv. 1 mfld. Teher: 4é. 140, 5é. 148 font, ménekre 3 fonttal, 500 frtos dij nyerőjére 6 fonttal több, de nem halmozva. 5. Császárdik Akadályverseny, 200 arany, adja Ő Felsége a király, 100 frtnyi elegyes téttel és 50 forintnyi bánattal. — Futhat minden országbeli és korú ló. Urlovarok. Lovarokra, kik nyilvános pályán még akadályversenyben nem lovagoltak, 8 fonttal kevesebb. Táv. ea. 3 mfld. Teher 151 font, telivérre 5 fttal több, egy nyilvános pályán akadály- vagy gátverseny nyerőjére, ha 500 — 1000 frtot nyert, 6, ezentúl 13 fonttal többet, de nem halmozva; az osztrák-magyar birodalomban ellett ló 6 fonttal kevesebb ; lovaknak, melyek még nyilvános pályán akadály- vagy gátversenyben nem indultak, 6 font engedélyeztetik. A második ló 300 frtig kap a tétekből, a harmadik ló tételét menti. Három különböző tulajdonos lovának kell futni, vagy különben a dij nem adatik ki. MÁSODIK NAP. Vasárnap, ápril 26 kán. 1. Államdij, 400 db 10 frankos arany. Futhatnak a magyar-osztrák birodalomban nevelt mének és kanczák. Táv. 1 */

2 mfld. Teher: 3é. 10.2, 4é. 124, 5é. 128, 6é. és id. 132 font, ménre 3 fonttal több, egy 2000 frtos dij nyerőjére 6, két 2000 frtos vagy egy 5000 frtos dij nyerőjére 9, két 5000 frtos vagy egy nagyobb dij nyerőjére 11 fonttal több. A teher maximuma 17 font. Tét 150 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. 2. Pozsonyi Handicap, ÍOOO frt. Futhat bármily országbeli 3é. és id. ló. Táv. I

1/* mfld. Tét 100, bánat 60 frt, de csak 30 frt, ha ápril 20-ig jelentetik. A terhek ápril 13-ig közöltetnek. A közlés után egy handicap nyerőjére 5, két vagy több handicap nyerőjére 7 fonttal több, de nem halmozva. A második ló 400 frtig a harmadik ló tételének levonásával a tételeket és bánatokat nyeri. 3. Kladrubi dij, 1000 frt. Futhatnak bármily országbeli mének és kanczák. Tét 100 frt, fele bánat, Táv. I

1/* mfld. Teher: 104 font, ménre 3 fttal több, angol v. franczia lovakra 15 font külön. A második ló 300 frtot kap a tételek és bánatoktól. 4. Pozsonyi akadályverseny, — — frtnyi tiszteletdíj és — — frt készpénzben. Futhat az osztrák-magyar birodalomban ellett 4é. és id. ló. Táv. ca. 3 mfld a pozsonyi akadályverseny-pályán. Tét 100 frt, fele bánat. Teher: 155 font, egy 1000 frt értékű akadályverseny nyerőjére 5, egy 1000 frtnál nagyobb értékű akadályverseny nyerőjére 10 fttal több, félvérlovaknak 5 font engedélyeztetik. Urlovarok, kik nyilvános pályán még akadályversenyben nem lovagoltak, 8 fttal kevesebbet visznek. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. (A dij nagysága kéBŐbb közöltetik.) 5. Mezéi gazdák versenye. HARMADIK NAP. Kedden, ápril 28-án. 1. Csarnok dij, ÍOOO frt. Handicap. Futhat bármily országbeli 3é. és id. ló. Táv. 1 a/

2 mfld. Tét 100, bánat 60 frt, de csak 30 frt, ha ápril 20kig jelentetik. A terhek ápril 13-ig közöltetnek. E közlés után egy Handicap nyerőjére 5, két vagy több Handicap nyerőjére 7 fonttal több, de nem halmozva. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. 2. Cseklészdij, 1000 frt. Futhat minden a magyar-osztrák birodalomban ellett ló. Tét 100 frt, fele bánat. Táv. I

1/* mfld. Teher: 3é. 101, 4é. 123, 5é. 12 9, id. 131 font; ménre 3 fttal több: Lovakra, melyek 1000 frtos dijat nyertek 6 fttal, melyek 1000 frtos dijnál nagyobbat nyertek, 11 fonttal többet, de nem halmozva. A második ló kettős ^ tételt nyer. 3. Államdij, 200 db 10 frankos arany. Futhat minden a magyar-osztrák birodalomban nevelt 3é. ló. Táv. 1 mfld. Teher: 106 font, kanczáknakés herélteknek 2 font engedélyeztetik. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. 4. Eladóverseny, 400 frt és elegyes tét 100 forintjával minden lóért, bánat 50 forint. Futhat bármily országbeli ló. Táv. 1 mfld. Teher: 3é. 106, 4é. 126, id. 131 font. A győztes 1000 frtért eladó; ha 800 frtért 7, ha 600 frtért 10, ha 400 frtért eladó, 13 fonttal kevesebbet visz. Minden induló ló eladó, még pedig a győztest árverés utján a Jockey-clubb titkára adja el, a netaláni többlet a versenypénztáré. A többi elindult lovakat a futott lovak tulajdonosai követelhetik, és pedig azon sorrendben, a mint a lovak bejöttek és pedig a kitűzött eladási árért, hozzá adva a győztesnek eső versenyértéket. Ha a futott lovak tulajdonosai közül senki nem követeli az ily lo vat, ugy annak megvételére mások is jogositvák. Három különböző tulajdonos jóhiszemű lovának kell indulni, vagy a dij nem adatik ki. Nevezni lehet ápril 27-ki éjfélig. 5. Akadályverseny, Handicap, 900 frt aláírási dijjal. Futhat bármily országbeli ló. Táv. ca. 2 mfld. Tét 100, bánat 60 frt, de csak 30 frt, ha dön a halálosan talált nyul kiveti magát vaczkából, egyet-kettőt rángatódzik s megdermedt. Az én emberemmel ez nap nem lehetett semmire sem menni, víg lett, ugrált, tánczolt, mintha a ternó már zsebében volna, alig várhatta a vadászat végét, rohant haza, s a mennyi pénzt összebirt kunyorálni, mi persze egy heti bérénél több nem igen volt, azt a lutriba vitte s a ternót csakugyan—még most is hiába várja. De nem csak minket szegény embereket szokott a véletlen igy megtréfálni, hanem nagy urakat is, a mint mindjárt mondok egy szép példát. Herczeg Schwarzenberg a volt erdélyi Militär imd Civilgouverneur, a legszenvedélyesebb vadászok egyike volt, s ha-valamerre utazgatott, mindig úgy intézte dolgait, hogy a vadasabb vidékeken hajtóvadászatokat tarthatott. • Egyszer N.-Szebenből Beszterczére utaztában többi közt a sekei kerületi főnökkel tudatta, hogy azon tájon vadászni akar. A főnök in ersterbender Unterthänigkeit rögtön intézkedett a kellő számú hajtók, zsandárok s puskások iránt, s midőn a berezeg oda érkezett, maga is egész tisztviselői testületével teljes uniformisban megjelent a helyszínén. A hajtás a legnagyobb rendben és legszebb pontossággal ment véghez, minden összevágott — wie am Schnürt, — de ő magassága még is elégedetlen volt s csodálkozását nyilvánította környezete iránt, hogy e vaddúsnak hiresztelt vidéken, hol sertés, őz, róka, császármadár tanyázik — egyetlen vadat nem látott s hajtás alatt egyetlen puskaszőt nem hallott. A herczeg s kísérete számára készült lombos sátortól nem messze nagy tüzek rakattak, s midőn a hajtók és puskások ezek mellé összegyülekeztek, a herczeg füleit egy oda érkező szász bajtónak megjegyzése érintette, ki azzal dicsekedett, hogy oly jól követte instructióját, hogy ma azon a válságos helyen ért ki a sűrűből. mint a hol tegnap bukkant ki. Was, was, was sagt der Kerl ? kérdezi rögtön a herczeg, s kiexamináltatván a sógort — no volt ott hetz meg hetz, a mint a tekei főnök turpisága kitűnt! Hát uram fia! — szegény ember — persze annyit értett egész beamtencorpsjával a vadászathoz, mint tyük az abéczéhez, hódoló szolgaiságból, hogy a hajtás pontosságával a hatalmas főúr tetszését megnyerje, az előtt való napon is facie loci egy próbahajtást tartatott, s ezzel a szép rendet elérte ugyan, de a vadakat is elkergette! Hogy e krahwinkliádon jó izüt nevettünk, az magától értetődik, s miután időközben az erdész is embereivel s kopóival megérkezett, elhagytuk a meleg szobát s a falu feletti völgyön a Kakas holla felé iparkodtunk. Ezen deczember hava eleitől végig igen száraz volt s csipős hideggel birt. Néhány derült napját kivéve, a többi része ködös volt, s kivált 26-tól 30-ig oly sürü ködök uralkodtak 5—11 foknyi hidegekkel, hogy a nagy derek s zúzmarák az egész völgyet fehér lepellel vonták be s a fák és bokrok átláthatlan jegeczes tömegeket képeztek. A szárazság, bóhiány s zúzmara miatt nyulakra , rókákra egész hónap alatt nem lehetett vadászni s csak az őzvadászat biztatott némi sikerrel, de csak is a magas hegységekben, melyeket a völgyben fekvő ködök hidegsége miatt napfényeseknek s zúzmaramenteseknek reménylettem találhatni. A mint a falut elhagytuk s a bollák felöl lejtő hideg légvonat arezunkat érte, pár pillanat alatt összejegesedett szakálunk, bajszunk s ugyancsak raktuk előre lábainkat, hogy meleg reggeli daczára a hideg erőt ne vegyen rajtunk. A beszéd is elnémult, s csak midőn egy cseplyés meredek part oldaláról közeledésünkre egy fogolycsapat rebbent ki, kiáltotta el magát vigan Onucz : jó jel a mai vadászathoz f Félórai gyalogolás után a balra eső meredek ugarföldeken kezdtünk felmászni s az erős mozgásban kissé felmelegedni. A mint itt egy vizmosta mély árok partján felkapaszkodtunk, kipattant abból egy nyúl s a ködben éppen eltűnni készült, midőn a gyorskezü Onucz egy lövéssel megtisztelte. A füles azon irányban ment felfelé, merre utunk vitt, mi tehát el sem térve irányunktól, követhettük nyomait a nagy dérben s mintegy 300 lépés után dermedten találtuk. A magas hegységek közt nem sok nyul lakozik, s igy a'reggeli mellett pendített véletlenségek themájára térve, mi ezt is szerencsés előjelnek tekintettük s jó kedvvel ha-