Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-02-18 / 07. szám

FEBRUÁR 18. 187 4. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 51 közöl, melynek a kassai verseny-egyletre vonatkozó részeit nem hagyhatom némi megjegyzések nélkül; kegyeskedjék tehát tisztelt szerkesztő úr soraimat becses lapja legközelebbi számába fölvenni. K. úr czikkeben örömét fejezvén ki az aradi versenyegylet föloszlása fölött, hasonló sorsot kíván a kassainak is, mert, úgymond »hol a handicap, mint Kassán is, főszerepet játszik, ott a verseny csak mulatság, s pedig oly drága, hogy ily módon kevesen vehetnek részt benne« — Erre nézve bátor vagyok ez évi kassai programmunkkal válaszolni (lásd »V. és V. lap« 5-ik sz. febr. 4. 187 4.); összehasonlitván azt többi hazai egyleteink programmaival, bárki is belátandja e vád alaptalanságát. De eltekintve ezen állitás valótlanságától Kassára vonatkozólag, az magában véve sem helyes, s csakis azt bizonyítja, mit már oly sokszor tapasztaltunk, hogy t. i. az, ki versenyzésben sohasem vett tényleg részt, vagy legalább versenyügyekkel behatólag nem foglalkozott, csak is igen kivételes esetekben képes ilyesmi fölött Ítélni; hogy mondhatna K. úr különben olyat, hogy ott, »hol a handicap főszerepet játszik, drága a versenyzés etc.« — Éppen a handicap az, mi a versenyzést lehetőleg olesóbbitja s az általános részvétet könnyebbiti; ne hozzon tehát K. úr Ítéletet egy oly intézmény fölött, melynek föntartását Anglia s az egész continens, minden ellenérvek daczára is, szükségesnek véli. Egyébiránt minden további szó e tárgyban csakis ismétlése lenne annak, mit már legjelesb szakértőink számtalanszor elmondottak ; egy tényt azonban mégsem fölösleges itt újból fölemliteni, mely a legkétségbevonhatlanabbul tanúskodik arról, mily kevéssé játék a handicap, mint azt K. ur megjegyezni méltóztatott; — misem alkalmasabb t. i. lovaink pontos kipróbálására a handicapnál, gyakran a legsúlyosabb trial az, melynek lovainkat alávethetjük; szolgáljanak itt példánként Julius, Knight of the Garter, Sterling stb. nagy tettei, melyeket bátorkodom K. úr figyelmébe ajánlani, ha időt vesz magának azokat a Racing Calendar köteteiből kikeresni. Végre, hogy elegendő-e hazai lótenyésztésünk volt, midőn ez a hires »Arrow« Yacht ellen versenyzett, melyen a walesi hg volt, s e napon ugy, mint a következő két versenyben tökéletesen meggyőzte azt, daczára annak, hogy az »Arrow« saját vizein ezelőtt soha sem veretett meg. Gróf Batthyányi vezetése alatt »Flying Cloud« és »Krimhilda« oly hirre vergődtek, hogy minden angol képes-lap meghozta képeiket; londoni műkereskedők kirakataiban is többször láttam, majd aquarelben majd olajban festett képeiket. »Krimhilda« mintája a bécsi világkiállitáson is látható volt. Barátságos szomszédom beszéde közben, ki az utóbbi években tartott versenyek nagyobbrészében részt vett, oly sebesen röpült az idő, hogy mielőtt hittem volna, már a londoni pályaudvarban valánk. Még egyszer kerítettem magamnak időt, hogy a »Krimhilda« versenyében részt vehessek ; állandó szelünk volt, s semmi baleset nem történt; mindjárt kezdetben átvettük a vezetést, s még több idővel előztük meg versenytársainkat, mint az első esetben. Szolgáljanak e kevéssel elutazásom előtt irt sorok, ha gróf Batthyányi szeme elé kerülnek, köszönetem nyilvánításául, és egyszersmind költsék fel némely olvasóimnak érdekét földijök iránt, ki nálunk eddig majdnem egészen ösmeretlen téren számos győzelmet vívott ki a legügyesebb ellenekkel szemben, és ADglia tengerész köreiben a legnagyobb becsülést tudta magának kivívni. D. előmozdítására a K. ur által elősorolt öt versenyegylet, s előnyösb-e a Kassára szánt állami dijjakat felverek dijjazására forditani, a fölött rég határozott ily ügyekben legmagasb forum; nk, a pesti lovaregylet, mely a mult hó végével nyujtá be előirányzatát a magas kormánynak a kiosztandó államdijjakat illetőleg. Egyletünk állapota s programmunk kellőleg megvitattatott multévi közgyűlésünk alkalmával, a föntemlitet lovaregylet néhány befolyásos tagja jelenlétében, kik szivesek voltak nemcsak egyletünk, illetőleg választmányunk tagjaivá lenni, hanem az egyletet, mint föntartásra érdemeset, pártfogások alá venni is. Ezen becses tagtársainkkal egyetértőleg állítottuk össze jövő, illetőleg ezévi programmunkat, benyújtván azt, rövid idő előtt, a pesti lovaregyletnek jóváhagyás végett, mi K. urat remélhetőleg meggyőzendi arról, hogy e pvogramm szakértők által készíttetett s a legilletékesebb bíróság censurája alá bocsáttatott. Ne kívánja tehát K. úr oly egylet bukását, melynek, mint az elősoroltakból mindenki beláthatja, magasabb czéljai is vannak a mulatságnál, — sőt inkább legyen kegyes azt támogatni, mint azt az egylet, vidékünk egy oly befolyásos tagjától, méltán elvárhatná. Gróf F o v g á c b Sándor. & tenyésztő k. kőrékőL Arab vagy angol vér ? Már rég ideje megindult a harcz e kérdés felett; az arab vér védői különössen azou alapon vélnek erősen állani, bogy a magyar népnél levő tenyész-anyagnak jobban megfelel az arab vérreli keresztezés, mert többet kitart és roszabb tápanyaggal is beéri; — elismerik, hogy egyéb czélokra jobb az angol vér; s miután a magas urak apályán, vadászatoknál, sétakocsizásnál csak ezt használják, ellenségei az arabnak; hanem a nép, ennek csak egyedül ez czélszeríí. Atvagyok hatva azon meggyőződéstől, hogy a népre hivatkozás nem azon irányban történt, mint azt átalábau tenni szokás, de miután megtörtént, vizsgáljuk, hogy mennyire alapos és jogos. Mint a komárom-vidéki lótenyésztési bizottság alelnöke, kötelességemnél fogva, — de mert magam is tenyésztő s szenvedélyes lovas vagyok — egész figyelemmel kisérem e vidék lótenyésztési ügyét; dij-kiosztásnál mint biró, körutak, apalovak átvizsgálása s egyéb alkalmakkor sokszor látom az úgynevezett nép lovait, s merem mondani, hogy egyes tenyésztők alkalmassabb tenyészkanczáit és sikerültebb esikait majdnem egyenként ismerem. E téren szerzett tapasztalataimat következőkben állapithatom meg : A nép által nevelt csikók az angol faj után sikerültebbelv, mint az arab mének után, sőt arab faj után csak kivételként van sikerült csikajuk, holott angol faj után oly szép példányok vannak, hogy szükségből már a most meglevő, de egy ujabbi nemzedék értékes vadász-lovat adhat. Ugyanazon községben ; — tehát valószínűleg ugyanazon tenyész-viszonyok között, tiz legjobb angol leszármazási! csikó, 10 legjobb arab leszármazási! csikót értékben 50°/o-al múlja felül, s ez. érték-különbözet minden alkalommal mutatkozik, majd minden községben van egy-két gazda, ki bizonyos büszkeséggel dicsekszik, hogy itt és itt, ezen a vásáron 5 — 600 frte'rt adta el saját nevelésű csikaját; fogadást ajánlok reá, bogy e csikók kevés % kivétellel mind angol-faj apák után származnak. E vidéki dijkiosztásoknál alig emlékszem egy arab leszármazás kitüntetésére; ez irányban igen könnyű volna statistikai adatokat a ministeriumnál szerezni. Az ősz folyamán Komáromban 4 — 500 lovat vettek át Olaszország számára, nemcsak bogy a legjobb példányok angol leszármazásuak, de az. elővezetett s el nem fogadott csikók nagy része arab ; — nincs semmi massa, nincs semmi suly ; az öreg i husz.ár nyergelésnél fogával felemeli. A nép nem tudja e külömbségek okát, ha reá jön, maga fog elfordulni az arabtól. Örömmel tapasztaltam, hogy már nem csak kivételt képez azok száma, kik csikajukat jól tartják, s ugy tapasztaltam, Jiogy ha enni nem adnak, az angol, de az arab fajból sem lesz semmi, s azon külömbség van a tartásnál e két faj között, hogy az angolból, ha jól tartják, lesz valami, de az arabból akkor sem. E vidéken van több ménes és kisebb tenyészde, hol az arab az angollal egy helyen neveltetik, p. o. a papoknál, az évi szaporulatnál, de az évi eladásra felállitottaknál is, egyénenként jelentékenyen több értéket képvisel az angol faj, s e körülmény, tisztelt araboman urak, tekintetet érdemel. Használatnál, bárminő czélra, az arab az angollal az összehasonlítást ki nem állja; oda mindig 4 arab ló kellene, a hol 2 jó angol ló teljesen megfelel. Paripának, teher alá éppen nem való ; a ki egyszer csak ugy félig jó angol lovon egy galoppot csinált, annak ez épen elég arra, hogy örökre roszul érezze magát még a legjobb arab ló hátán is. Nem való az arab ló sem a népnek, sem a nem-népnek. E vidéken a fehérvári méntelepből még kaptunk néhány arab apa-lovat, szivesen átengedem őket a telepben levő legroszibb angol fajú apalovakért, s azt hiszem, a nép érdekében tenném e cserét ; legfeljebb ha itt marad egy Schagyia, Majestoso vagy Gidran, — ezen nyilatkozatom begyőzi, hogy nem vagyok elfogult az arab vér ellen. S tudják uraim, hogy mért jók ezek ? mert kevés van bennök, mi emlékeztet az arabra. Mindezek után, e vidék lótenyésztése s a magam kárán szerzett tapasztalataim folytán szerény nézetem oda terjed, miszerint nem áll az országos lótenyésztés érdekében az arab vér további költséges tenyésztését emelni, hanem inkább mi hamarabb fogyasztani. P i! 1 a y Kornél. Lótenyésztést szemle», Gr. Szápáry Ivánnak a bábolnai ménes feloszlatása ellen irányzott czikkére Kozma Permin. tanácsos ur felel a »Földmivelési érdekeink-ben. — Teljes elismeréssel van a közfigyelmet keltett czikk alapos és erős meggyőződéssel irt érvelései iránt, de nem győzi meg őt — mint mondja — Bábolna nélkülözbetlenségéről, mert a népünk egy részének birtokában levő keleti vérű anyag javítására homogen vérbeli ménekre van szükség, s ezt az arab vér — a Gidranok és Schagyák adják, melyeket a gróf maga is elég jóknak tart; — a mezőbegyesi Gidran és Schagya-ménes azonban nem ad elégséges mént évenkint az országos tenyésztéshez, s igy nem lehet a bábolnai forrásról lemondani. Gr. Szápáry azon állítására, bogy a bábolnai lovak nem oly jók, mint a Gidranok és Schagyák, mert csak vérrel és tűzzel, de sem csonttal, sem bordával nem bírnak, azt mondja K. F. ur: »Meglehet, hogy gr. Szápáry ur szemei előtt az az anyag lebeg, mit ezelőtt öt évvel látott Bábolnán, midőn becses társaságában volt szerencsém eszközölni azon nagy kisorsolást, mely a javítás alapját képező ; ma azonban már, az azóta következetesen folytatott tenyésztési rendszer gyümölcseként oly tisztavérü arab lovakat mutathatnék a gróf urnák Bábolnán, melyekről el kell ösmernünk, bogy a mezöhegyesi keleti törzsek csontos, zömök talapzata mellett a valódi arab typust is hiven képviselik. A fiatal méneknél most már elég csontot, kellő bordát s mindenek *