Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-12-23 / 53. szám

370 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. DECZEMBER 24. 1874. 26-iJc rendes vadászat, kedden decz. 15., szarvas­vadászat. A mai vadászat az idény legnagyobb field-jét gyiijté össze, vagy 45-re menő vörös ka­bátos jelenvén meg a találkozó helyen. Jelen vol­tak ö felségeik a király és királyné, továbbá a sportingladiek : Auersperg Anna lignő, Van Son és Von der "Werth asszony és Zichy Victor gróf nővére. Bécsből és a vidékről következő vendégek jelentek meg: gróf Festeticb Tasziló, hg Ester­házy Lajos Baltazzi Aristid és Sándor, Kund Jenő urak, azonkivül a rendes vadásztársaság. A meet­nek a Paskál-malomuál kellett volna lenni, miu­tán azonban hire ment, hogy a megyeri szarvas­parkból két vad elillant, a társaság Palota felé lo­vagolt. Közben a kis 8-as covernél egy harma­dik szarvas eresztetett el. Ez, egy ujonan érkezett tizágas, irányát a legsebesebb paceben a Palota és Fóth közti akáczerdőbe vette, és nem is lát­szott hajlandónak a neki előnyös erdőt odahagyni (hol a fák közti gyors lovaglás ugyancsak igénybe veszi a lovas egész lelki erejét); végtére azonban a szarvas mégis megsokalta az ebek zaklatását és a szabadba iramodott; előbb Palota felé iparko­dott, majd nagy ivben Megyer felé a mocsáros réteken keresztül, a hol egypáran a lovasok kő ziil benrekedtek a sárban. De az ebek utoljára mégis sarkában voltak a szarvasnak s Megyer előtt le is fülelték, mely helyre azután egy vig fanfare az egész társaságot összegyűjtő. A vadá­szat nem tartott sokáig, de egyike volt a leggyor­sabb lovaglásoknak ez idényben. 27-ik rendes vadászat szerdán decz. 16-áv. Ta­lálkozó Gödnél, a hova a vadásztársaság külön­vonattal ment. A field rendkivül fényes volt. Je­len voltak a király és királyné ő felségeik, gr. Andrásy Gyula és Aladár, Sir Buchanan, b. Wä­cker Gotter, a master, gr. Szápáry Iván, gr. Fes­tetics Pál, gr. Csekonics Endre, Okolicsányi ur, gr. Grünne, gr. Festetics őrnagy, br. Rudics József stb. Mindjárt a covernél felhajtatott egy róka, a mely roppant sebes, 47 perczig tartó, megszakí­tatlan run-t adott északkelet felé egész a rakodi szőlőkig, a hol a ravasz ellapult. 2 — 3 perczig tartó cheek után azonban a róka odahagyta a szőlőt s ujolag 20 — 2 5 perczig tartó run-t adott, mely után kill egy eoverben. Az igen mély talaj s a mocsáros rétek mellett volt néhány accidens is. Midőn király ő felsége a főlovászmesterrel egy­időben akart volna egy bokorral födött árkot át­ugratni, lova elbukott-, a nélkül azonban hogy ő felsége legcsekélyebb sérülést szenvedett volna. El­lenkezőleg a felség a kis aecidenst csak fűsze­réül látszott tekinteni a gyönyörű vadászati nap­nak. Elbuktak még gróf Festetics Pál, gr. Káro­lyi Pista, Okolicsányi ur és egy angol követségi titkár; de senkisem sem sérült meg ez urak közül sem, miután a mély és puha talaj elháritá a ke­ményebb zuzódásokat. 28-dik rendes vadászat, pénteken deczember 28-án. — Egyike a legváltozatosabb vadászatoknak, elő­ször szarvasra, majd valóságos »good run« ró­kára, árkon, gáton, erdőn, hegyen-völgyön át Pestről Gödöllőig. — A Gödöllőre tervezett szarvas­vadászat') a megelőzött napon történt nagy hó­esés miatt még idejekorán feladatott, mire Me­gyeiméi egy kísérleti meet tűzetett ki. Éjjel azon­ban erős fagy állván be, nem volt kilátás, hogy a róka csekély szimatán lehessen vadászni, s igy a palotai ültetvényeknél szarvas eresztetett- el. A talajt hólepel boritá s a falka gyönyörűen műkö­dött a szimat feltalálásában. Nem sokára meghar­sant a master kürtje s ekkor »gon a way« neki eredt a field, először Megyer felé a vasúti tölté­sen át, majd vissza a palotai erdőbe, hol a falka 30 pereznyi run után a szimatot egy pillanatra el­vesztő. De nem sokára ismét felvévén azt, a me­zőny roppant sebesen lovagolt a vasúti töltésen s a mezőkön át Palota felé, e helységet balra hagy­ván. Útközben azonban kiderült, hogy a falka egy rókanyomot követ, még pedig igen jól, miu­*) E napra egy vadszarvas-hajtás, és ezt meg­előzőleg villásreggeli a királyi asztalnál volt tervezve, melyre 0 Felsége a falkanagy utján az egész vadásztársaságot meghivta. -tán a közben langyosra fordult időben az ebek­nek tökéletes jó szimatjuk volt; s ennek következ­tében a rókát annyira szorították, hogy gyakran »a vue« hajtották. A ravasz azonban igen gyorslábú volt s valószinüleg tapasztalta már egyszer a falka általi megkergettés élvezetét, mert üdvét a legse­best futásban kereste; először Puszta Sikátornak, innét Csömörnek tartván, majd e helységnél for­dulva; a kopasz hegy lejtőjének, azután ismét a kerepesi és dalnoki erdőnek, majdnem Gödöllőig. Fárasztó lovaglás volt ez; közben szép akadály­ugrások a Rákos és Forrás patakokon, árkokon és csatornákon keresztül ; azután hegynek fel és völgybe le. Némely helyen kapaszkodni kellett a sikos lejtőkre fel, lemenet pedig nem egyszer há­tuljokra ülve csúsztak le a paripák. A hegyekben ugyanis jég és hó esett mindenütt. — A mezőny e közben igen elszórodott, az erdőkben, a szabad kilátás hiján csak épen a master kürtszava és a falka csaholása után lehetvén csak ugy találomra men­ni. Igy volt ez ez a Gödöllő előtti erdőig, a hol a hunterek legnagyobb része felmondta a szolgála­tot, s a 22 lovas közül csak néhányan elszórva követ­ték a vadászatot a dálnoki erdőbe. Itt azután a huntsman inditványára a jelenlevők : hg. Eszter­ház}* Lajos és Sir Buchanan segiték az ebeket leverni a nyomról. Ugyanakkor más oldalról meg­érkeztek : ő felsége a Király, Okolicsányi ur, gróf Festetich Pál, gr. Szápáry Iván, ki királyné ő felségének az erdőben sok ideig vezetőül szolgált, azután a master, gr. Andrásy Aladár s gróf Zichy Lajos. — Ekkor minnyá-jan leszálltak lo­vaikról, hogy a derék állatok kissé kifújhassák magukat, s egy darabig zablánál vezették a leg­közelebbi erdőutig, a hol a társaság egy má­sik része is előkerült. Részt vettek még e fára­dalmai vadászatban : királyné ő felsége, gr. Andrásy Gyula, gr. Grünne, gr. Károlyi Gyula és Pista, br. Simonvi Lajos, ki a hegytetőn veszélyesen elbu­kott lovával, azután gr. Sztáray János, Blaskovich Miklós, gr. Almásy Kálmán, Auersperg Anna hgnő, hg. Auersperg Vilmos, gr. Szápáry László tábornok, Pálffyné Geraldine grfnő: grf. Walters­kirchen, gr. Zichy Viktor, Harkányi Károly ur Van Son ur cs neje. Már sötétedni kezdett az erdőben, mikor a társaság ő felségeiket a legkö­zelebbi útig elkísérte ; ezután pedig »chasse au train«-ben, Kerepesen, Czinkotán, Rákoson át haza lovagolt; a liova 1 3/ 4 órai gyors ügetés után a társaság baj nélkül megérkezett. A master a fal­kával Mogyoródon és Fóthon keresztül Megyerre indult, gróf Festetich Pál ellenben toronyirányba indult Megyer felé, a liol »Virginia« hátán 65 perez múlva meg is érkezett, további 25 perez múlva pedig kocsiján Pestre ért. A vadász társa­ság a nagy fáradalmak daczára, vagy épen e miatt, igen meg volt elégedve az e napi vadászattal. Szombatra ismét volt vadászat hirdetve, de fagy és hó miatt nem tartathatott meg Már azt hittük, hogy ez az utolsó vadászat s befagyunk, de 29-ik rendes vadászaton hétfőn decz. 21 kén már is­mét esős idő volt. Találkozás Megyeren, honnan a du­nakeszi nádashoz lovagolt a társaság, melynek élén Ő Felsége a király is jelen volt, valamint Bal­tazzi Hektor ur mint vendég. Itt azonban nem ta­lálván rókát, valamint a palotai nádasban sem, a társaság a Paskálmalomhoz lovagolt, hol a kutyák egy beteg rókát szorítottak ki, s öt pereznyi run után el is fogták. Hazajövet hallotta a társaság, hogy a mult héten elszökött szarvasok egyike ez nap a gödöllői parkból elfutott a pesti városli­getbe, hol agyonlövetett. •30-dik rendes vadászat. Kedden decz. 22-én. Ta­lálkozás Megyer. A szarvasokkal nagy malheurjai vannak a falkanagynak. A ma kibocsátott szarvas a Megyeiről Palotára vezető allééban neki ro­hant egy fának, s vállapját összetörvén, agyon kellett szúrni. Az ürményi falka idei vadászatairól halljuk, hogy a talaj szárazsága miatt eleintén ott is oly kedvezőtlen volt a vadászat mint másutt; gróf Hu­nyady Imre ő mlts. 31-szer lovagolt ki ebeivel, s ezek 32 szer fogták el a hajtott tapsit, 7-szer azonban fogás nélkül tértek haza. — Az iirmé­zyi ebólakban most 41% pár kopó van; s mint falkár Pready szolgál. A vadászur istállójában 14 paripa van, melyből 6 tulajdon használatára, 8 pedig a falkár és ostorászéra szolgál. Hajtás min­dennap volt, ha az idő és talaj kedvezett. A falka egy részét, 20 pár Harriert, az idén hozatta An­gliából a gróf, Hills falkár által (hg Lichtenstein­nél szolgál) s minden tekintetben megelégedett velők. »A szabolcs-vajai agarásztársulatc öreg-agár­versenye november hó 22-ikén és 23-án követ­kező eredménynyel folyt le : Nevezések: 1. Gencsy Béla f. k. Rigó. 2. Zoltán János v. sz. Sárkány. 3. Gencsi Albert sz. sz. Hirhordó Madár. 4. Szegedy István v. k. Kadet. 5. Meczner Béla f. sz. Kártya. 6. Ugyanaz f. k. Csóka. 7. Zoltán János v. k. Bojtár. 8. Ifj. Recsky András v. k. Ziclier. 9. Gencsy Zoltán v. sz. Repülő Madár. 10. Yay István v, k. Salánk. 11. Újhelyi Antal hv. sz. Szoknya. 12. Jármy Imre h. k. Lepke. 13. Jármy Ödön v. k. Minta. 14. Matkovics István zs. sz. Prezent. I. összevetés: Sárkány Hirhordó M. ) Kadet ) BOJTÁR* 1 } KÁRTY A" leestek. Lepki Salánk Csóka Zicher Minta Repülő Madár (visszavonva) Prezent Salánk. Zicher. Prezent. II. összevetés: Kártya ) ^, Sárkány ) „ , , . Zicher \ Kárty a" Salánk ] Sárká l^ ® ZO k" y a } Szoknya. Prezen t ) J III. összevetés. Szoknya ) ^ Erővesztő 5 ^ rkán y * Sárkány Kártya ) J Balkány, 1875. decz. 5. Szoknya. G. Z. Eladó rókakopók. 10 pár lassú de biztosan hajtó rókakopó eladó. Arukat megmondja e lapok szer­kesztője. Szintén egy »beváró róka.« E lapokban többször olvastam már »beváró ró­kák« szomorú végét. El nem mulaszthatom te­hát, hogy ebbeli kalandomat el ne meséljem. Fo­lyó nyár derekán fiatal vizslámat vezetgettem be, s a mint egy darab szép tarlóra érünk, kutyám hirtelen megáll, még pedig oly különös posi­tióban, mint milyenben eddig nem láttam. Mint­egy félve, hátsó lábaira támaszkodva s reszketve állt. Kiváncsi voltam e különös magaviseletének okát megtudni; teliát ovatosan közeledve vizsgá­lódtam, s ime az eb előtt mintegy 4 meternyire egy róka feküdt, teljesen nyugodtan, lecsukott sze­mekkel. Ekkor eszembe jutottak a »beváró rókák.« Még egy darabig vizsgálgattam, azonban végre kezdtem hinni, hogy ez a róka már aligha nem »bevárt« és ezen helyet szemelte ki magának örök nyughelyül. — Oda megyek, fejét kissé meg­taszítom, mire az én rókámnak szemét felnyitni, fel­ugrani, a két. lépés messze kukoriczába eltűnni és 1 ráadásul engem — még mielőtt fegyverem hasz­nálhattam volna — otthagyni: egy pereznyi müve volt; s nekem csak azon megnyugvást hagyta tanulságul hátra, — hogy csakugyan van »be­váró róka.« Sz k. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány J&n. F«r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents