Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-12-16 / 52. szám

DECZEMBER 16. 1874. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 361 a halászatokat s most vadon s mesterségesen szaporodnak halaink. Az idei nyomásnak eredménye circa 150,000 pisztrángikra 60,000 szemezeikra s Salzburgból 5000 rajnai lazaczikra s igy remélhető, hogy jövő én-e azaz 1875-iki májusban ujjolag 200,000 bal eresztetik ki a tavakba, melyeknek száma 6 tal újra szaporodott s igy minden egyes balfajnak három tava van; a melyekbe növekvésük szerint évenkint beeresztetnek. Az összes tavak száma 14; továbbá az apa- s anyahalak száma 4000. Ez rövid vázlata a »Simon müve« keletkezésének, s évenkinti fejlődésének, ugy jelenlegi állapotának ; e vázlat ugyan hiányos, de mégis némi fogalmat nyújt a »V. és V.-«lap olvasóinak, e sok reménynyel kecsegtető uj jövedelmi ág meghonosításának első kísérletére uézve. Ha pedig valaki közelebbi tudomást akar szerezni a tenyészd érői, ám jöjjön, és szemlélje meg; biztosítjuk, hogy nem lesz oka sajnálni az időt és utat B. J. L Q, jegyzék© k, Gr. Károlyi Alajos őnm. tóthmegyeri urodalmában levő tóthmegyeri és baábi fáczánosokban és pusztákon nov. 30-tól deczember 4-ig tartott vadászatokon lövetett : Tótkmegyeren 1302 nyul 107 0 fáczán 23 fogoly. Baábon 36 » 208 » — — Összesen 1338 nyul 127 8 fáczán 23 fogoly azaz: 2639 db vad. Tóthmegyer dec. 5. 1874. Szyllaba fövadász. Mint illetékes helyen értesültünk, e lőjegyzék még nem adja teljes képét a Magyarországon apró vad tekintetében alkalmasint első vadászhelynek. Tóth Megyeren még mintegy 7 00—800 nyulat lehetett volna lőni; a dec. 5-kén esptt roppant hó miatt azonban a vadászatot abba kelle h-igyni, annál inkább mert a vadászurnak is el kelle utazni. Ugyanez okokból az urodalom legszebb fáczánosában a baábiban sem történt meg a teljes lelöve'3; ez utóbbi helyen 7 00 db fáczán volt erre szánva, s mini fentebb látjuk, csak 200 lövetett le. A vadászatban résztvettek : gr. Széchenyi Béla, gr. Károlyi Gyula, gr. Károlyi Viktor, gr. Erdödy István, gr. Erdődy Lajos, — — — — — — — és a vadászur. Agarászatj kopás^at,, A pesti kopófalkának 20-ik rendes vadászata hétfőn deczember 7-én volt. Miután a rókák a rákosi nádasokból a szélrózsa minden irányába kezdettek elszéledni, s a talaj is szerfelett mély lett, tanácsosnak látszott őket egyideig békében hagyni. Ez okból a társaság d. e. 10 órakor különvonaton Vecsésre ment, királyné ö felsége Gödöllőről szintén oda indulván. Részt vettek még gr. Andrásy Gyula, báró Wenckheim Béla, Auersperg hgnő fivérével, Mr. Buchanan, gr. Károlyi Gyula és Pista, Fáy Béla, gróf Festetich Pál s — először ez idén — Van Son ur és neje ; összesen mintegy 35 vöröskabátos.— Két róka hajtatott; az első mindjárt a vasút mellett fekvő coverböl zavartatván föl a gyáli puszta felé ment, azután visszafordult s újra a nádas felé iparkodott; a falka azonban nagyon szorította s 18 percznyi sebes run után elfogta a cover tájékán s igen szép »Kill in the open«-t adott a vadásztársaság szeme láttára.Vitorlája tropbeum gyanánt az első s legjelesebb lovasnőnek ajánltatott fel. — A másik róka, mely szintén a nádasból váltott ki, Löb és Pakony felé vette útját s oly kitartón s gyorsan iramodott tova, hogy a társaság lemondott róla, hogy még alkonyat előtt elérje. A homokos talajon azután az ebek a szimatot is elvesztvén, a ravasz feladatott. E napon több üccid. ns is történt, igy Van Son ur paripája egy ürgelyukba lépve, lábát törte ; gr. Károlyi Gyula »Büszkéjeepedig mesántult. 21-ik rendes vadászat, rókára szerdán deczember 8-án A társaság külön vonaton Gödre indult; s a kirándulás egy szép run-nel ki is fizette magát. A gödi malom közelében felhajtott róka Csornád felé tartott, majd meg Kőbánya felé, a hol a falka, a kissé száraz időben nyomát veszté. A társaság csak későn érkezett haza. 22-ik rendes vadászat csütörtökön, decz. 10-én. Szirvasvadászat, meglehetős időben, a nedves talaj s a vizpárákkal telitett levegő igen jól tartották a szimatot. A szarvas a fóthi parknál eresztetett el, futását a Paskál-malom felé irányzá, majd Kőbánya felé, a hol a Rákospatakban, nem messze a losonczi vaspálya állomásától, hallali. A vadászat, rövid megszakításokkal 50 perczig tartott. Jelen voltak : a király és királyné ő Felségeik s a rendes vadásztársaság. 23. rendes vadászat pénteken, deczember 11-én. Rókavadászat gyönyörű napos időben, a föld pedig hólepellel takarva. Találkozás a dunakeszi nádasnál. Jelen volt a király ő felsége, s a rendes vadásztársaság. A róka a nádasban ugrott fel, s a kitiinő szimat mellett, hosszú, majd 50 perczig tartott szép runt adott Dunakeszen és Csornádon át egész az erdőbe, melyben 20 percznyi lovaglás után a ravasz elpárolgott. Király ő felsége igen megelégedett volt az e napi vadászattal s a társaság a legvidámabb hangulatban tért haza. 24. rendes vadászat szombaton, decz. 12-én. Ez nap szarvasra kellett volna vadászni. A kibocsátott suta azonban rövid iram után Angyalföldön egy istállóba menekült, honnan nem lehetett kihajtani; megpróbáltatván a kutyákkal, ezek által jelentékenyen megsebesíttetett (a hátsó térdiv átharaptatván) s igy agyon kellett szúrni. Ezután rókát kerestettek a kopókkal, s egyet a nádasban meg is öltek az ebek, mielőtt menekülhetett volna. Többet azonban nem találván, a társaság haza lovagolt. A »Galgavidéki agarász-egylet« öreg-agárversenye november 15., 16. és 17-kén. 1. B. Yay E'iemér hamv. k. Kígyó. 2. Végh György vörös k. Villám. 3. Ugyanaz vörös k. Szellő. 4. Ugyanaz vörös sz. Gcigri. 5. Ugyanaz tarka k. Fecske I. 6. Máriássy Manó v. sz. Dáma I. 7. Ugyanaz vörös sz. Princesse. 8. Fáy László vörös sz. Mamselle. 9. Majtényi Ádám czlrmos sz. Vércse. 10. Ugyanaz fek. k. Fecske II. 11. Plachy Gyula cz. k. Rajta. 12. Placby János h. sz. Daru. 13. Placby József cz. sz. Pille. 14. Blaskovics Gyula cz. sz. Gyöngyi. 15. Ugyanaz vörös k. Fondor. 16. B. Podmaniczky Géza fek. sz. Contesse. 17. Ugyanaz fek. sz. Finyás. 18. Karpelesz Vilmos hamv. k. Vezér. 19. Isaak István hamv. sz Kaczér. 20. Ugyanaz fek. sz. Rigó. 21. Soldos Sándor v. sz. Dáma II. 2 2. Ugyanaz fek. sz. Julianna. I. összevetés. A illám ) leesett. .ke II. ) p^g^g jj Princesse ) Dama I. ) Gagri \ , Kigyó ) „. TT- t Kaczer. r

i

b

J . > Kígyó. Kaczér i Gyöngyi ) O

J Rajta ) ]

eC8Jt

(. Mamselle ) Mamselle Fecske S > Julianna ) visszavonva. Fondor \ Fondor Vezér ) erővesztő, nyuDáma II. ; visszavonva. Contesse 5 lat nem értek. Pille ) ^ Rigó \ , \ Dar

U" Szellő \ ]eeSet

t Daru Verese ) ,

r, „. , > Verese, L'INYAS ) Daru \ leeget

t Vércse f ' ' Erővesztő S Fecske II ) Fecske félreszaladt, ) , > \ leesett. Kaczér )erővesztővcl visszavonva ) Fondor ) T„. Kigyó ^ II. összevetés: Mamselle ^ Mamselle. III. összevetés. Mamselle ) ,, > Mamselle. Kigyo ) B. L a f f e r t Antal, e. jegyző. Vadász-táska* »Nem lesz kára benne!« Egy derék fiatal vadásztól hallottam a minap a következő históriát saját élményeiből. A községi vadásznak N.-ben csak akkor szabad fegyvert vinni a vadastérre, vagy pláne lőni, ha a vadászbérlők, szám szerint tizen erre neki engedélyt adtak. A vadastér terjedelmes, itt ott egy kis nyárerdővel, vadból pedig a következő fajok találhatók : egy őzbak (illetőségi helye nem tudatik), sok nyul, fogoly és fürj és a rókakoma. Kevés hónappal hivatalom átvétele után a vaclászbérlők a maguk jószántából egyszer mindenkorra felhatalmaztak, hogy vihessek fegyvert s lőhessek akármire. A bérlő urak különben a mily tisztességes polgár és ügyvéd emberek a polgári életben, époly czégéres-mesterek a vadászatban. Igy például a saját maguk által megállapitot s »szent, eskü, szent kötés «-sei erősitett vadászati rend szerint, a les nyúlra és fogolyra 10 forint büntetés terhe alatt tiltatik, azonban daczára ennek, még a vadászat megnyitása előtt, tiz helyen is egyszerre puffogtatnak, hogy csak ugy dörög bele az erdő. Az »Igazmondó« csárdába aztán összegyülekeznek birószéket iilni a vétkesek felett, s ekkor kiderül, hogy az egyik fele azért lőtt, hogy a »félelmetes« vadorokat ránezba szedje, a másik fele meg hogy rókakomát leczkéztesse meg, a miért az ő mesterségükbe ártja magát. — Ezután általános a megnyugvái. Egy este későn jővén meg a vadastérről, benyitok az »Igazmondó«-ba, s miután éppen együtt ült a kupaktanács, glédába vágom magam s jelentem, hogy: »őzbak van a területen.« Erre riadó lelkesedés, virágos pohárköszöntések, stb. stb., végül pedig egyhangulag határozatba megy: »az őzbakot az erdésznek, minden e földi és túlvilági büntetés fenyegetése alatt lelőni nem szabad.« Ez időtől fogva aztán majd a lába kopott el csizmástul mind a tiz komának a lótás-futásban az őz után; a mig aztán belátták, hogy könnyebb ám néha verebet lesni, mint egy bakot lőni. S uram fia mit érek 5 — 6 nap múlva? A dörgedelmes határozat hozói egyenkint suttyomban beköszöntnek hozzám ilyenforma szeszszel : ha elfeküdt az a bak, jöjjön hamar bozám (de csak egyedül én hozzám), mondja meg hol van, én azután végzek vele! »Nem lesz kára benne.« A praeparált őzbak. Dr. Sassaparille-nak hittak az érdemes gyógymüve'szt, a ki néhány évvel ezelőtt a felső megyékből egy alföldi városba tette át lakását, s a »vörös ökörbeli« törzsvendégeknek nem győzte eleget magasztalni előbbi hazája regényes voltát svadbőségét; mondókáját pedig rendesen azon óhajtással fejezte be : bár volna meg csak tizedrésze azon vadnak, melyet ezelőtt vadászbarátaitól kapott, bezzeg most is nyakig úszhatna a sok drága őz meg nyul stb. pecsenyében. Az alföldi zsiros civisek, kiknek vadfogyasztása a »bos« és »sus« fajokon nem igen terjeszkedett tul, erre persze nagy szemeket meresztettek. Egyszer aztán nem állhatták meg szó nélkül. »Hozasson a doktor ur egyszer egy őzbakot — igy szólt a közkívánat, — mikor neki esik egy szavába kerül, nekünk pedig igen jól esnék valami jóféle őzpecsenye. A szállítási költséget szívesen vis.-ljük.« Fel is osztották aztán szépen a reménybeli vadat; egyik a ezombra, másik a lapoczkara, egy harmadik a gerinezre praenumerálta magát. A »vörös ökör« kcrcsmárosa az agancsot kérte ki magának, hogy azt a nagy terem ajtaja fölé illeszthesse.