Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-02-04 / 05. szám

38 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. FEBRUÁR 11. 187 4. gycngyéneh nevezze a vadász, kinek szive e birtok említésére is hévvel dobog föl. Wächter báró, ki a fentebb emiitett deczemberi vadászatokban élénk részt vett, egyik tekintélyes bécsi lapban élénk és találó képet adott arról. A derék báró e rajza után adjuk mi is ama négy jelentékeny nap eredményét. »Xos, X. megadta már önnek a fáczányját?« — szokás kérdeni Csehországban, ha tudni akarják, egyik-másik uri család kötelességszerű meghívását elküldte-e egymásnak, mivel Csehországban az urak adósoknak érzik magokat egymás iránt, mig a meghívásnak eleget nem tettek. A fáczány a legnemesebb teremtmények közé sorolható, már csak azért is, mivel létének első pillanatától fogva, kimultáig, mindig a legszebb társaságokban forog. Mai napság immár csupán, a milliomosok nagy birtokain tenyészik a fáczán s fiatalságában az erdó'csösz argusszeme eló'tt fejlődik, védve orvvadászok és ragadozó vadak garázdálkodásai ellen; télen át eleséget is vetnek e becses madár elé, száraz nyáron pedig fa-vályukban fris vizről is gondoskodva van számára. Nedves időjáráskor az erdei ösvények fóvényfürdővé alakittatnak át; szóval ugy elgédelgetik e madarat, mint az állatvilágban semmiféle isten-teremtést jobban. Igy éli a fáczán életét, mígnem egy szép napon a legszebb balállal mul ki, lőpor és göbees által, s leginkább oly egyén kezéből nyeri halálát, ki az úgynevezett »société«-hez tartozik. Ha valahol van fáczános, mely mintául szolgálhat, ugy az bizonynyal a b. Sina Simon podebradi fáczányosa. Minden évben fényes vadásztársaságot is fogad ám agg falai közé Podebrad vár, s az egyko i cseh királyok várában ilyenkor pezsg az élet az ölvastagságu tömör falak között. Egymásután robognak be a vendégek a kongó várudvarra, hol a hatalmas négyszögivek s óriási oszlopzatok sok évszázadon- át daczoltak az idő viharaival. Büszkén emelkedik e régi erősség az Elbe partján, pompás kilátással kínálkozva. Ha az ember egy ablakfülkében áll, e fülkét mint kis szobát tekintheti, melyben nőtlen ember egész kényelemmel ellakhatnék. Sajátságos ábrándok uralma alá kerülünk e falak között! Itt tervezte hadjáratát egyik cseli király III. Frigyes császár ellen (1446-ban\ itt őrzé a számító, ravasz Podebrad király a fogoly IIunyady Mátyást, ki később Magyarország királya lön, uraltatva szinte egész Európa által. »Uraim, kérem, elérkezett az indulás ideje!« — kiált be a reggeliző vadásztársasághoz az étterembe a vén erdész, ki negyvenöt év óta szolgálja a bárói családot, s a valódi erdész és vadász prototypje. Az urasági kocsik már előrerobogtak s a társaságnak egyéb gondja sincs, mint szépen felülni s kirándulni a ködös deczemberi reggel a szép reményekkel kecsegtető pontokra. Hat tilalmas van az uradalomban s mindenik Okszerűen, kitűnően berendezve, s mindenikben egyszer tartanak vadászatot az egyheti tartamú idény alatt, s nem kevesebb, mint 2 — 3000 clarab f áczánnak történik ez idő alatt végzetes kimúlása. Megragadólag élénk képet nyújt az ily vadászat. A hajtás első sorában a legkitűnőbb lövők foglalnak helyet, kiknek mindenike 3 — 4 lőfegyverrel van ellátva. Alighogy a hajtók számára jeladásul fölhangzó kürt halható lesz, már jelentkeznek egyes fáczánok, többnyire kakasok, mint előőrsök e jelzik társaiknak, sajátos csacsogásukkal az őket fenyegető veszélyt, mígnem pillanat mulya két-három, gyorsan egymást követő lövésre alápottyannak nyilgyors röptükböl. Majd közelebb érkezik a hajtók vonala s a zaj mindig élénkebbé válik. Az idő kissé enyhe s a legtöbb fáczán fut, a nélkül, hogy fölszállana, előre, csak azért, hógy a vadászt megpillantva, újra visszatérjenek. Villámgyorsan surrannak cl, jobbra, balra s hátrafelé. A hajtók most mindinkább közelednek lassú léptekben, botjukkal bokj-ot e's fát megveregetve s kopogtatva. Egyre élén- j kebbé lesz az erdő. Most egyszerre csak fölszáll egy vén tapasztalt kakas, bogy a hnjtók feje fölött áthatolva, megmentse pecsenyéjét. A fiatal sereg követi a vén példáját s vagy harminezan fölkerekednek a kalauz után. Utczu rajta! a cselekvés pillanata elérkezett! Óriási fáczán csoportozatok szeldelik a levegőt. Valódi peloton-tüz fejlődik ki. Lőporfellegek ölelkeznek a téli köddel s lebegnek a lövészek vonala fölött. A puffogás egymást követi. A hajtók kurjongatása és zöreje, a vadászok vezénykiáltása folyvást fokozzák a hevélykeltő jelenetet. Mint a csatákban, midőn pillanatra a levegők tüze szünetel, ép ugy néhány hajtás után csönd áll be. Erdő közepén, csinos uj vadászlak előtt állapodunk meg, melynek bejárata fölött a bárói czimer díszeleg a »Serva-e intamiriatum« jelmondattal. Balra egy támla áll a fegyverek megtámasztására, jobbra egy csinos, korláttal keritett rét, hová a nap folytán lőtt őzek, fáczánok, nyulak stb., mint a vadászat eredményei, rakatnak ki. Belépve az épületbe, egy helyre-menyecske fogadd minket, az erdész neje. Csakhamar meggyőződhetünk itt arról is, hogy a cseh szakácsnék jó hire nem költött. Vagy ötféle izletesbnél Ízletesebb pecsenyével enyhíthetők itt étvágyunkat, melyre aztán igen jól csúszott a jóféle melniki, mely a sziveket legott felmelegité, a nyelvek gépezetét élénk mozgásba hozta, s a vadászok egyik veteránja, — a mult század szülötte, fölállván, toasztokban kezd áradozni. 0 már a most élő uraság atyjával is benső barátságban élt, s ép oly kitűnő jogász, mint fáradhatlan vadász, ki daczára egy vadászat alkalmával elvesztett egyik szemének, felségesen lő, s személyisége élő tanúsága annak, bogy a mult század csontalkotmánya sokkal szilárdabb mint a modern koré. Először a vaclászurra ürité poharát, de aztán eszébe jutott, hogy ő még a nőknek is folyvást őszinte hódolója, s a második poharat »a. csinos erdőszné egésségére« börpenté föl. Egy széles vállú collegája sem akart bátramaradni a pohárköszöntésben s »valamennyi vadász szerelmére s üdvére« ivott, még egy franczia vendég »Vive la chasse !« kiáltással adott hangot lelkesültségének. Csengett-bongott a pohár s az erdő viszhangja hívatlanul is osztozott örömkiáltásainkban. A vadászok mindnyája az óhajjal távozhatott ez élvezetes revierröl, hogy még számos idényben át üdvözölhesse a vadászurat Sina Simon bárót, ily páratlan fáczánszür eten, minőt a közelebb mult év dcczemberében vendégei élvezhetének. Az összes vadászat eredménye 18 őzbak, 343 nyul, 55 tengeri nyúl, 1443 fáczán és 21 fogoly. » J. Z.« Berzenczei agancsok. Ifj. Festetich Tasziló gróf az 1873-iki szarvascserkészeteken 10 nap alatt lőtt: 1 darab páratlan 18-ágast, 1 darab 16-ost. 2 darab 14-est, 1 db 12-est és 1 darab 10-est, — Hogy a berzenczei szarvasok kitűnők lehetnek, gyanítjuk az agancsokról, miket láttunk. Különösen egy 18-as és 14 ágas a ritkaságok közé tartoznak. A 18 ágas — melyet a gróf szerencsés volt legfőbb vadászurunknak is bemutathatni és tetszését megnyerni — egyike azon nagyszerűen pompás agancsoknak, melyek mind főágaik vastagsága és gyönyörű rajzolata, mind hosszú kiágazásaik (a szemágak 18—20 hüvelyk hossznak) által a fejedelmi vad legfőbb ékességét teszik, s akaratlanul is az ős-szarvas korára emlékeztetnek Szinte csodálkozunk, hogy lehetnek még a mai világban oly fejedelmi szarvasok, melyek ily töméntelen agancsokat bordani elbírnak. A főtülkök mintegy 40—42 hüvelyk hosszúságnak? széles lombár állással, bosszú szemágakkal, jég ágakkal, középágakkal és egyik végükön viliázva büszkélkedő 6-ágas koronával, a másikon 5 ágassal, melynek legrövidebb ága is legalább 3—4 hüvelyk. Az agancs súlya 23 vámfont, s vastagsága a rózsatő felett mintegy 9 '/

2 hüvelyk. A gr. váratlanul jutott e derék agancsárhoz, egy még derekabb után cserkészvén, melyet a kerülők régebb idő óta ismertek, s melyet három ízben látott maga is, de lőtávolon kivül. — A 14-ágas erőssége által tűnik fel; nyilván egy öregebb szarvas fejéke volt, igen vastag, erősen gyöngyözött tülkökkel s igen bosszú szem és jégágakkal. — Kár hogy a szarvasok teljes súlyát nem közölhetjük még; de reményijük, bogy a gróf szives ígérete folytán utólag hozhatjuk azokat, s ezután nagyobb gondot fordítnak Berzenczén ily fejedelmi vadak feljegyzésére. Agarászatj kopásza t A bács-bodrogh-megyei agarász-egylet a decemberben beállott fagy következtében elhalasztalni kényszerült agárversenyét f. hó (január) 22., 2 5. és 26-kíin tartotta meg a tompái pusztán Szabadka mellett, kissé erős, fagyos talajon, elegendő résztvevő és részvét mellett. A birói tisztet Krisztoforovits János ur, tapasztalt veteran sportmanünk volt szives elvállalni, helyes és tapintatos Ítéleteiért a társaság köszönetét kiérdemelve. A verseny következőleg folyt le : Elegyverseny, egyleti tiszt.-d. billikom 300 frt ért. Futhat miadenki agara. Tét és bánat 10 frt, nem részvényes kettős tét A nevezett agarak összesorsoltatván, futottak és megverte : Farkas István v. sz. Árva : Vojnits Jakab h. k. Csárdást. — Vojnits Simon v. sz. Mitlátsz : Voj nits Jakab f. sz. Csillát. — Vojnits Simon f. k. Paezi: Sztankovits v. sz. Vigyázt. — Farkas J. h, k. Vezér : Gombos Z. v. sz. Comtesse leejtettek.—Vojnits S. v. sz. Helyre Kati: Vojnits Sándor Reményt. — Gábry László f. sz. : Cziczka Gombos b. sz. Polkát. — Gombos Zs. h. k. : Mazur Gábry L. v. sz. Csufkát. 2-dik összevetés: megverte Gábry Cziczkája Vojnits S. Pacziját — Vojnits S. Helyre Katija Gombos Mazurját. — Vojnits S. Mitlátszja Farkas Árváját. 3-dik összevetés: megverte Gábry L. f. sz. Cziczka Vojnits Simon v. sz. Helyre Kati és nyert. — Mitlátsz visszaliuzatott. * * * Az éCSkai (Hg Thum-Taxis) falkáról halljuk, hogy az nem nyúl hanem rókakopó falka, melyet a berezeg ez őszszel hozatott Angliából, s 13 párból áll, nem számitva a hajtásra még nem alkalmas kölyköket. A vadászatok januárig tartottak, s a herczegnő — egyaránt vonzó jelenség lóháton és szalonban — élénk rész vett bennök. A hg főméi tósága szívességéből, ki hazánkat és nyelvünket egyenlő szeretettel kedveli, jövőre többet e falka működéséről. * * * A ragendorfi nyúlfalka egy részét mint halljuk gr. Hunyady Imre ő méltósága vette meg; hová az a falkárral együtt el is ment. £ '-H A fontenebleaui szarvas-falkavadászatok, (Marquis de Aguado equipageja), melyekről mult decemberi lapjaink egyikében megemlékeztünk, mint egyik jelen volt sportmanünk (S A. ur) elbeszéléséből értjük, távolról sem nyújtanak annyi elvezetet, mint például a rákosi vadászatok. A tarsaság ugyan fényes, s pompás lovakon jelen meg ; a falkár cs piquerök is gyönyörűen néznek ki XVI. Lajos korabeli öltözetükben, nagy rezes kürtökkel stb., hanem maga a vadászat nem kielégítő. A fontenebleaui vadásztér ma is az, mint volt az XVI. Lajos, I. és III. Napoleon korában, az az ;