Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-11-25 / 49. szám

NOVEMBER 25. 1874. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. '337 Kolozsvári falkavadászatok. November 5. Találkozó Sz. György szőlő. Jelen voltak : legifj. gr. Bethlen Sándor, Maeskássy Miklós, gr. Bethlen András, b. "Wesselényi Miklós, b. Bánffy Ernő, gr. Teleky Géza, b. Bánffy György, gr. Béldi Kálmán és alulirt. A mészárosok legelőjén az ebek egy nyulat, mielőtt köziilök kimenekült volna, megcsíptek. Iunen a Harmadvölgybe mentünk, hol ugrott is csakhamar nyul, mely a tetőre felmenve, a Bakamálon keresztül az Elővölgybe ment, s a patakon átkelve, a túlsó oldalon felment és 10 pereznyi legkisebb szünet nélküli rendkívül sebes run után a Tekintő és Vaskapu közti tetőn elfogatott. A szimat igen jó volt ; nagy köd, különösen a tetőkön. A futam oly sebes volt, hog}

7 a lovasok mezőnye egészen szélyel szóródott és a halali-lioz csak egyenkint szállinkózva érkeztek meg; a sürii köd is nagyon nehezítette a lovaglást. November 7. Találkozó : Zsuki berek. Jelen voltak: b. Bánffy Albert, legifj. gr. Bethlen Sándor, Macskásy Miklós, gr, Bethlen András, b. Wesselényi Miklós, b. Bánffy Ernő, gr. Teleky Géza, br. Bánffy György, gr. Béldi Kálmán és alulirt. Pár pereznyi keresés után a berek me)lett ugrott nyul az országúton át felment a begyre; a szimat felette rosz levéD, többször is elvesztették az ebek, de mindannyiszor újból felveve'n a nyomot, hoszszasan baktattak azon a hegyek közt; majd lement a nyul a térre, a legmeredekebb szakadásos lejtőt választván ki; a térre érve, azon hely felé igyekezett, honnan legelébb felugrott volt: innen visszament a hegyekre; a szimat mindinkább romolván, végre ott kellett hagynunk. A futam egy óránál is tovább tartott; de felette lassú volt, a legmeredekebb és szakadásosabb helyeken kelletvén menni. Második nyulunk a Szamos partján éppen Zsuk mellett ugrott a berekbe, onnan ki akart törni, de egy pásztorfiu útját állva, visszariasztotta, sokáig a berekben forgott az ebek előtt, mig ki tudták onnan szorítani; a szántóföldekre érve, a szimat nagyon rosz volt, ugy hogy csak többszöri elvesztés után tudtuk azt a Bánffy Albert tanyájáig követni; itt valami magas gazban megfeküdt. Reá akadva, felköltöttük, de alig ment pár száz lépést, újra megfeküdt; hosszas keresés után sem sikerült ráakadni. November 9. Találkozó : Sz. György szőlő. Jelen voltak : gr. Bánffy Béláné, legifj. gr. Bethlen Sándor, Macskásy Miklós, gr. Bethlen András , b. "Wesselényi Miklós, b. Bánffy Ernő, gr. Teleky Géza, b. Bánffy György, gr. Béldi Kálmán és alulirt. Rövid keresés után a b. Józsika tanyája fe- i letti gyümölcsösben ugrott nyul felment a Vaskapuhoz, onnan a Tekintöig 5 p. futammal; itt azonban a száraz kukoriczatarlón az ebek rosz szimat miatt elvesztették. Innen az Elővölgybe mentünk keresői, kaptunk is az alyhan egy nyulat, mely felment a te- 1 tőre, s onnan le a Harmadvölgybe, ott megfeküdt; 1 de az ebek perczig se tétovázván, egyenesen reá mentek és felverték ; innen visszament az Elővölgybe a Pokololdal irányában; a Pokololdalhoz közel érve, hirtelen sürii köd ereszkedvén, csak késő vettem észre, hogy egy itt beállott szünetnél az ebek a nyomot egy rókáéval cserélték el. A nagy ködben alig lehetett az ebeket a rókalyuktól elhívni, s már akkor késő volt a nyulat, mely megfeküdt, feltalálni. A futam sebes volt és szünet nélkül 17 perczet tartott. November 11. Találkozó: Sz. György hegy. Jelen voltak: legifj. gr. Bethlen Sándor, Maeskássy Miklós, gr. Bethlen András, b. Wesselényi Mik lós, gr. Teleky Géza. b. Bánffy György, gr. Béldi Kálmán és alulirt. Az Elővölgy aljában ugrott nyul átment a Harmadvölgybe, onnan vissza az Elővölgybe s megint vissza a Harmadvölgybe, itt 12 pereznyi futam után megfeküdt; 5 pereznyi szünet után felugratva, átment a Nagy-Monyóba s onnan az Elővölgy aljába, honnan visszament a tetőre; itt azonban 15 pereznyi futam után a szimat a zúzmara miatt nagyon rosz levén^ elveszett; hosszas keresés után hajtani kezdtek az ebek és lementek a fejérdi tanyákhoz; de rókanyomot követtek, melyről levervén őket, hazamentünk. B. W. B. Mándok, nov. IS. 1874. Tisztelt szerkesztő ur ! Idényünk derekán vagyunk, itt az ideje, hogy falkánk eddigi működéséről, ha csak pár szóval is, referáljak. Szeptember 20-án érkezvén ide a felföldről, e naptól fogva a debreczeni versenyekig falkánk conditióba hozatalával voltunk elfoglalva, mig rendes vadászataink az emiitett versenyek után, azaz október 2-ik felében vevék kezdetüket. — Falkáink következőleg vannak beosztva. Az újonnan Angliából érkezet) Mr. Collier-féle falka, ugy mint jött, együtt maradt, s áll 12 párból; mig második falkánk a tavaliból s a mult télen vásárolt rag ndoifi kutyákból van összeállitva, e falka száma 13'/

2 pár. — Nem hagyhatom itt külön említés nélkül uj angol falkánkat, mely nem csak külalakbani szépségben s egyenlőségben hanem minden képzelhető jó tulajdonokban is közel áll a tökéletességhez. Valódi élvezet a szenvedélyes vadásznak ezen kis falkával vadászni, mely renkivüli gyorsasága mellett a legnagyobb biztossággal s határozottsággal marad a scenten; szóval bátran állíthatom, hogy e falka elől rendes körülmények közt nyul nem menekül. Őszinte liálaerzettel mondok itt, összes társaságunk nevében, Cavaliero urnák, e sikerült aquisitiojáért, nyilvános köszönetet. Mi eddigi sportunkat illeti , nem mondhatok egyebet, mint hogy minden tekintetben jó volt; bőség s szárazság daczára alig volt vadászatunk, inely »Kill« nélkül végződött volna; szolgáljon erre nézve bizonyságul azon tény, hogy máig, nov. 18-ig, már is 42 Killel dicskedhetünk 43 vadász st alatt, mi tekintve idei rendkivül száraz októ- 1 berüuket nem megvetendő eredmény. Hosszabb futamaink a következők : az október 30-diki 47 perez, a Hubertns-i 58 perez, a novb. 7-iki 49 perez, a novb. 10-iki két run, egyik 1 óra 18 perez, a másik 56 perez, s végre a novb. 13-iki 1 óra 14 perez; többi run-jaink a 20 és 40 perez között variáltak; lia e mellett tekintetbe veszszük mindkét falkánk rendkívüli gyorsaságát, mit mindenki elösmerend, ki falkáink után csak egyszer is lovagolt, csakugyan valónak látszik agarász-collegáink amaz állítása, hogy nyiri ho- ; mokbuezkáinkat talán az ország legderekabb nyu- j lni lakják. Eddigi vadászatainkban részt vettek s vesznek, gr. Szirmay Yincze, idősb gr. Lónvay Menybért, ifjabb gr. Lónyay Menyhért, gr. Lónvay Gábor, Bottka Béla, Tihanyi Ferencz, gr. Török József, Jár.ny Imre, Járrny Miklós, Jármv Ödön, Jármy Ferencz, br. Fischer Lajos, Halmágyi Lipót, Draveczky Aurél, gr. Péchy Constantái, Berzsina Gyula, Rohonczy Gida, Ivlobusitzky Héla, Captain Stuart Stanley, s végre gróf Forgách Kálmán. László, Sándor és István. Tisztelt szerkesztő ur engedelmével, idényünk bevégeztévcl beküldőm a végeredményt, valamint a falka után lovagolt vadászlovak névsorát.*) Addig is összes falkavadász s agarász collegáinknak a legjobb sportot kívánva vagyok gr. F. S. A nagy-mihályi Harriérek. A n.-mihályi nyulfalkáról a »Vadász- és Verseny-lap« már több idő óta mi közleményt sem hozott, és pedig ezen minden esetre a roszabbak közé számítandó idény alatt is voltak itt oly szép vadászataink, melyeknek leírása talán némi érdeket fog kelteni a harriervadászatok kedvelőinél. Itt is, mint máshol a hazában, a száraz, kemény talaj és az ennél fogva rosz szimatnak átkai alatt szenvedtünk és mégis az októb. 1-eje ótai hetenkinti háromszori vadászatok 16 hallalit eredményeztek. — Fieldjeink, az előbbi évekéihez mérve, *) Kérjük. SZERK. nagyobbak vannak, ékítve nyolcz nőlovas által. A nőknek vadászatinkbani részvétéből a társadalmi élet is nagy élénkséget nyert ; a nagy-mihálgi, palóczi s parnói kastélyok vendégszerető fedelei alatt hetenkint többször gyűlvén össze a vidék sportkedvelő társasága, jókedvvel fűszerezett estélyekre. Szóval v.idászidényünk mindenképpen a vidék »belle saison«-jának mondható, s bár csak átalános vonásokkal, néhány érdekesebb vadászataink lefolyását körvonalozni kívánom. Okt. (?) a lucskai part alatt ugorván nyulunk, ezt a vízmosásokkal átszelt partoldalra követtük, a tetőn rövid check

r mely után a nyom ismét fölvétetik a Blattá rétség felé vezető uton, hosszasabb hajtás a rét széléig, hol ismét check; fölhajtatván a nyul, a blattai csatornán átúszik, s a hanajnai park alatti réten megfekszik az ottan legelő gulyabeli barmok között, de fölkergettetvén, a hanajnai erdő felé tart. Ezalatt azonban a gulya fölháborodván, legelőterületjökbe való benyomulásunk és talán egyik vadászunk vörös frakja. fölött, a »Fieldet« lehajtott fővel és nekiszegzett szarvakkal megtámadja, iizőbe veszi és kényszeriti kereket oldani több perczig tartó sebes galopban ; a szerencsés véletlen ezután ismét összehozott bennünket a falkával, mely a nyomot egy nagy félkörben felénk követte. A vadászat később a Blatta rétség legvadabb helyei egyikébe vezetett; itt check egy sásos, zsombékos helyen, majd ismét fólhajtatván anyui, a hegység lábánál fekvő Klokocsó helység kertjei felé tart, mielőtt azonban odáig juthatna, utóiéretik és halali ! Okt. (?) a zalacskai parton ugorván a nyul, Kis_ Zalacska helységben keresett menekülést; a vadászat kerteken, udvarokon át, kétszer megy föl s alá a helység főutezáján, végre az államut k özelében halali. Egy második nyul a n.-mihályi erdőnél hajtatván föl, a vadászat az ürömi düllőkön vezet keresztül, és midőn a füles a tarnai ut sánczán átugornék, fölbukik és nyakát szegi. Szt. Hubert napján a rendkivül sürü köd miatt méltán attól kelle tartanunk, hogy nem leszünk képesek a vadászatot követni; e félelmünk azonban nem valósult, mert a field mindvégig együtt maradt, bár a vadászat éppen nem tartozott a könyebbek közé, mivel töbszöri nyomváltás miatt majdnem folytonosan nyai-galtunk 12-től 4-ig. Hubertus utáni csütörtökön a Yörösmajor közelébeni remisenél egy rókanyomot vett föl a falka s a vadászat »full speed«-ben haladt, szinte egyenes irányt követve a várkondi mezőségen, a Blatta rétségen, ennek mocsái-os csatornáján át, a vinnai szöllöhegység alá megállapodás nélkül fél óráig. A rókát egy pillanatig láttam csak, midőn fölért a domtetőre vezető útra, a közelfckvő gr. Waldstein-féle park - sűrűségeiben, azonban nyomát elvesztettük. Hai átértünkben egy remisebői vertünk föl egy nyulat, mély egyenest vezet bennünket a sztnanyáni parton föl, a n.-mihályi erdőben álló vörös házig, itt check ; rövid idő múlva a falka fölvesz egy nyomot az azt körülvevő sűrűségben, a vadászat ezután darab ideig benn a sűrűségben körben halad, mig ismét a vörös ház közelében az erdőszélre ér ; itt két részre is szakad a vadászat, a vezérebek a sűrűségből kihajtott nyul után haladván, mig a később érkezők egy köztök az árokpartról ugrott fiilest vesznek föl és követnek darab ideig vissza az erdőre- Ez alatt nagy félkörben foly vadászatunk az ürömi mezőségen és vissza az erdőszélhez ér, liol újra föl veretik nyulunk, mely ismét a sűrűségben keres menedéket. Itt a sok nyom miatt nagyon későre tudja csak a falka a jó nyomot fölvenni, s midőn azt végre tul a vinnai közlekedési uton föltalálja már annyira kihűlt a szimat és oly későre haladt az idő, hogy abba kelle hagynunk vadászatunkat. Nov. 9-én a nyom az arlóczi düllőkön vétetik föl, nem igen hoszsas futam után check, a nyul föllugrik és nagy félkörben a n.-szalacskai kertekben keres menedéket, ott pár pereznyi check, mig a kertekből ismét ki lőn kergetve, előbb Gézsényfelé tart és aztán megfekszik, föl veretvén újra a szalacskai éjszaki régi kertekhez húzódik, itt felostoroztatik és a falka csakhamar utolér-