Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-09-11 / 37. szám

258 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. SZEPTEMBER 1 1. 187 4. kezes (Handpferd) s előtte Leporello és Bayraktar mint c olovak — persze gyeplő nélkül; s az igy szabadon járó lovak mégis oly pontos distantiát tartanak a legsebesb ügetés- és vágtatásban tett körök és 8-asok alatt, mintha hám és istráng tar­taná őket össze. (Folytatás következik.) IRODALOMÉ Reisenotizen über Ungarns Pferdezucht von A. Lydtin, grossh. Badensiscbes Hofihierarzt, Me­dizinalreferent in Ministerium des Innern, Rit­ter etc. Carlsrube 1874. — Szerző ez 50 — 60 ol­dalra terjedő kis könyvecskében hazánk méneseit és lótenyésztését ismerteti, mint látszik, nagy rész­rehaj lati ans ággal, sok szakértelemmel és előszeretet­tel, ezenkívül igen érdekes, vonzó előadással. El­kezdi a világkiállításon látottakkal, beutazza Kisbért, Bábolnát, Mezőbegyest, megemlékezik a látottakról, véleményt mond az egyes törzsekről, sőt egyes ménekről, kanczákról; a csikók évfolya­máról, az ivadékok sikerültéről; különösen dicséri Bábolnát, és Mezőbegyesen az arabs-angol (Gádran) féle nemzetséget, sokkal tökéletesebbnek tartja az eredeti arabsoknál; különösen dicséri a csikók czél­szerü felnevelési módját; a tenyészkanczák dol­goztatását, stb. stb. Megemlékezik a népies lóte­nyésztés emelésére szolgáló méntelepekről, párhu­zamot von az annak javítására használt különféle félvér fajok felett, s oda nyilatkozik, hogy ha­zánk közlekedési, gazdászati és takarmányozási körülményeinél fogva a közönséges lótenyésztés emelésére az arabs fajjali javítás legczélszerübb. X X X The Wild'. North Land being the Story of a winter journey, with dogs, across northern North America. By Captain W. F. Butler, számos kép­pel és egy utazási térképpel. Eredeti sporting­utazások, vadászkalandok elbeszélései. Ara 12 frt. The Forest and the Field, by old Shikari. Az öreg Shikarinak ismeretes jóizü elbeszélései, elefánt-, tigris- s medvevadászatokról Afrikában és Indiá­ban. Igen ízléses kötésben. Ara 6 frt. Kaphatók az Eggenberger-féle könyvkereske­dés által Pesten. — Alkalmilag majd közlünk belőlük. S/J © g y © 8, Zergevadászat a magas Tátrán. A mult héten Tátrafüreden Bl. úr, áz ottani fürdőintézet derék igazgatója zergevadászatot rendezett néhány ott időző passionatus vadász számára. A hajtás a nagy Kolbágyvölgy feletti magaslatokon történt, s mint elbeszélni hallottuk, 30—40 zerge volt a bajtásbau, azonban ötöt kivéve a többi kitört, ezek azonban elejtettek. A szerencsés vadászok egyike Giczey Gy. úr Pestről, kinek kettőt sikerült lőni. Az egész vadászat s a hegy megmászása 8—9 óra alatt megtörtént. Az elejtett zergék egyike kiválóan öreg bak volt, s kizsigerelve 7 0 fontot nyomott. Ugyanott hallottuk, bogy a Tátra liptói részé­ben, a Krivánon is volt nem régiben vadászat, melyen szintén 4 darab zerge ejtetett. A Kárpátokon különben csak oly szép idő van most ismét, mint ide lent Pest táján. Sept. 7-én 14 fok mellett még 40—50 vendég időzött ott s fürödtek is. — Vén parlamenti csatárunk, b. Zsedényi Ede is ott tölti szünidejét s közel 7 0 éves kora daczára a vadászatot nagy kitartással üzi. Reggel 5 órakor már megindul az erdőbe, s 10 óra felé tér meg. Özekre vadász 4 — 5 kopó­val, melyeknek többnyire mindennap sikerül egy két darabot puskavég elé hajtani. — A Bodrog és Takta közben vizivadászatok nem igen gyakorolha­tók az idén, vagy csak igen csekély helyeken; a nagy szárazságban az ottani tavak kiszáradtak. Gyöngyösről irják sept. 6-ról, bogy a Mátrában elszaporodott vaddisznókra az ottani lövész-egy­let sept 5-kén bajtóvadászatott tartott, s 15 da­rabot el is ejtett. A nevezett egylet folytatni fogja vadászatait. Egerből halljuk, hogy ott kevésb sikerrel mű­ködött egy másik csapat, mely szintén ez időtájt indult ki, bogy a külső Eged körül tanyázó és sok kárt tevő vadsertéseket respectusra tinitsa. Tizenkét puskásból állott volna e derék csapat — mint nekünk beszélték, s az esteli lesen csakha­mar 13 darabból álló konda jött volna rájok. E váratlan meglepetésre (?) nem volt elkészülve a Nimród-had, s egynek kivételével, ki fegyverét legalább elsiité — a többi hátat fordítva, meg­szaladt. — Az egri vadászokra tekintettel, csak fentartással közöljük e sorokat. x " * Az első kívánság. Hetyei kapitányról, ki a ta­tai tiszti versenyeken életveszélyes bukást tett lováról, s fejét nagyon megsérté, irja a »N. P. J.« liogy — köszönet a gondos ápolásnak (a király mindennap jelentést tétetett állapotáról és elren­deld, hogy minden szükségest az udvari konyhá­ról szolgáltassanak ki neki) jobbulásban van. Mi dőn több napi eszméleten kivül fekvés után sze­meit ismét felveté, kérdd őt Dr. Lányi, az ezred­orvos; nem volna-e valami kívánsága? — »Egy kis borjúsültet szivesen vennék«, — feleld az, kinek felüdülésén már kétkedtek. Midőn Ő Felségének a balálosbeteg ez első kívánságát alkalmilag el­beszélték — nagy derültséggel fogadta azt. — Hetyei különben a táborkari törzs legjobb tisztjei közé tartozott, s csak nemrég jutott ki csapatá­hoz; a versenyben azért vett részt, hogy jó lovas hírnevéről bizonyságot tegyen; mi ugyan nem egé­szen sikerült neki. Hetyei vőlegény s barátai közt igen kedvelt egyéniség. x " x A mándoki nyuikopó-íaika kiegészítésére Angliá­ból hozatott barrierek (12 % conpli) a napok­ban érkezett Szalánczra, honnan a master később Mándokra küldi őket, s e vadászatok a régi erő­vel folytattatnak nem sokára. Becses ígéretet bí­runk, liogy a felejtbetlen gr. Szt. B. helyett — épp oly szakavatott ismertetéseket nyerünk majd e vadászatokról. x Mayr Otto úr, a »Sportblatt« szerkesztője egy hosszabb utazásból — melyet Német-, Franczia-, Angol- és Olaszország lótenyésztési és sportügyei­nek tanulmányozására szánt — visszatérvén, a »Sportblatt« szerkesztését ismét átvette. Jelenti egyúttal, hogy az ált. osztrák-magyar méneskönyv Il dik kötetét is sajtó alá rendezi, s kéri egyúttal a telivér lovak tulajdonosait, hogy minden ide Ivágó igazításokat és ujabb adatokat minél előbb beküldeni szíveskedjenek — An die Redaktion des österr. Ungr. Gestütsbuch, Wien Rennweg 3. * Vadkanvadászat. Augusztus 3 l-e'n éjjel nemes­kéri Kiss Miklós végblesi uradalmában a hrinyo­vai erdőkben körülbelöl harmadfél mázsás vadkant lőttek meg. Ezen urodalom roppant nagy kiterje­désű erdőségében igen sok vaddisznó találtatik s nagy kárt okoznak. Makónyi erdőmester csak nem rég rendezett bajtóvadászatot azok pusztítására s ezentúl is fognak rendeztetni ily vadászatok, hogy a vidék s lakosai meneküljenek e vadaktól, X X X A fővárosi erdő- és szőllócsőszök lefegyverzése. Már évekkel ezelőtt a fővárosi erdő- és szőllő­csőszök engedélyt nyertek, hogy hivatalos minő­ségükben lőfegyvert használhassanak. Minthogy azonban fegyverüket arra használják, hogy a sző­lőkben és erdőkben vadásznak és igy a vadállo­mányt kevesbítik, a fegyverek használatától eltil­tattak. Az erdőcsőszök pisztolyt kapnak, hogy esetleg védhessék magukat, mig a szőllőcsőszök hatósági rendelet folytán csak botot használhat­nak, és igy több gondot fordítanak a rájuk bí­zott szőllők őrzésére. (Üdvözöljük a fővárosi ható­ság e rendszabályát, mely legalább a »hivatalos« orvadászoknak fogja útját vágni Szerk.) Ä virginiai-szarvas első sikerült meghonosítása Ausztriában. A bécsi »Jagdzeitung«-nak irják : »Ifj. gr. Breuner Ágoston még 1869-ben hozatott Exin­ger bécsi vad-kereskedő által 11 darab virginiai szarvast, és pedig 2 gimet és 8 ünőt, s mint utó­lag kiderült, 1 heréltet; ezek jó kiáltották a tá­voli utat s aztán a grafeneggi várkastély mellett, mintegy 3 holdnyi cserjés és szálas erdőben, bol friss patakviz is volt, bocsáttattak ki. Táplálé­kul zabot, gesztenyét és szárított lóherét kaptak, melyen a szarvasok láthatólag jól voltak, s egy­néhánya csakhamar igen megszelídült, sőt tolakodó is lett; csak egy iinő betegeskedet. és mult ki. 187 0-ben ismét 11 db hozatott. Az első évben telepitett csapatból s az utóbb terhesen érkezett ünőktől 10 db borjú elletett, melyek azonban egy kis bak kivételével egymásután kimúltak, sőt még ez év folytán az öregekből is 6 tehén és 2 bak veszett el. Ez a nagy halandóság megdöb­bentő volt, mert a honosítás sikerültét koczkáz­tatta. Mit kell itt tenni? A jó tanács el kelt volna. Talán nagyobb kertbe vagy egészen sza­badba kelle ereszteni, midőn azonban még ke­vésbbé lehet tudni, hogy mi történt velük? Annyi bizonyosnak látszott hogy az eddigi bekerített helyen nem élhetnek, ennél fogva elhatározta gróf Breuner, hogy »va banque-t« játszik; s a már vagy csak 14 darabra olvadt szarvasfalkát a Manhartsberg begyes zordon fenyvesébe vitette át, hol mintegy 2 26 holdnyi fenyvest drótkeritéssel záratott el számukra. S ez volt a fordulópont; a következés megmutatta, hogy az átköltöztetés tá­gasabb helyre életfeltétel volt e vadak számára, s a vállalat eredményét biztosította. Az azóta lefolyt rövid idő alatt a virginiai szarva­sok 50-re szaporodtak fel a Manhartsbergen; s csak egyetlen egy erős bak veszett el, mely való­színűleg egy cserfa levelei után ágaskodva, két erős ág közt fenakadt, egyik előcsülkét kitörte, s ott a helyben kimúlva találtatott; egy másik pedig, valószínűleg szerelemféltő pajtása által összenyársaltatott. Meg kell még emiitnem, hogy ez erdőben eleitől fogva őzek is voltak. A virginiai szarvasok deczemberben üzekednek, midőn a mi szarvasainkhoz igen hasonlóan, csak­hogy gyengébben bőgnek és jól felrakodnak; er­dejök 630 boldnyira terjesztetett ki, hol már egy 14 ágas és egy 12 ágas is van. Az erősebb szarvas agancsai felszedettek és a következő ága­zatokat mutatnak; 1970-ben nyársas, 1871-ben 8 as, 1872-ben 8-as, 1873-ban 10-es 1874-ben 14-es. A legelsőben kitelt csoportból fennmaradt egyetlen egy kis bak most már 12-ágossá nőtte ki magát. A mi legkülönösebb, az az: hogy az idősebb importált szarvasok igen szelídek, s a vadászur leányaival még most is a régi barátságban van­nak, mig ellenben az azóta itt ellettek nagyon vadak, hamar szelet éreznek és megugranak. En­nek ellenében mulatságos nézni, midőn a va­dászúr, gyakran egyik leányával őzekre cserkész itt, és a barkácsolókhoz a virginiai szarvasok va­lamelyike csatlakozik , még a lövéstől sem retten­vén vissza. A virginiai szarvas husá igen izes és a leg­inyenczebb embert is kielégi ti; csuhája pedig pom­pás. Miután e vad az utóbbi években szemláto­mást gyarapodik, ennélfogva honosítása megálla­pítottnak tekinthető, és ifj. gr. Breunert illeti az érdem, bogy e szép és hasznos vadat Ausztriában (ba nem egész Európában) meghonosította. . T á v I it a t. Kassa, második nap, szept. 8. Kis egyleti handicap : Turco, Pádi s más két ló ; szépen nyerve. — Paripaverseny : Patay Samu két vetélytárs ellen szépen nyerve. — 400 arany államdij: Babér, Verbena, Prince Paris s más két ló egy-egy nyakhossz külömbséggel. Asszonyságok dija: gr. Szápáry Iván a Rubicon hátán erős küz­delem közt egy nyakkal gr. Forgách István ellen Aurorán s más kettő ellen. VigasZ-Handicap : Holt­verseny Firefly és Virgiaia közt; a döntőverseny­ben Firefly nyer egy félhosszal biztosan. Brünn, első nap, sept. 8 Handicap. Princess Caroline 1, Delphine 2 Lielltensteindij. Füzér l, Konotoppa 2. Város-

Next

/
Thumbnails
Contents