Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-07-15 / 28. szám

198 J

ULIUS 15. 187 4. pi

n A. A földmivelési minisztérium képviselője: hg Kinsky Ferdinánd. ELSŐ NAP. Szombat, julius 11. 1. Prágai nagy elegyes tétverseny, 2 éves, a continensen ellett csikók számára. 3

;

4 mfld. 112 f; kanezára 3 f. kevesb. Nyertes 5 fonttal több. Tét 500 frt, bánat 200 frt; öt aláirásnál a második tételét menti. (3 aláírás.) Elmaradt. 2. 1000 ar. császárdij. Belföldi és németorsz. 3 éves mének és kanczák. 1

3/

4 mfd. 200 frt. bánat fele, kisbánat 7 5. Tét és bánat fele a 2-dik lóé, a 3-diké kettős tétel, a maradék a nyertesé. (46 aláírás.) Baltazzi Aristid ur 3é. p. k. Lady Patronesse, a. Buccaneer a. Louise Bonne. 104 f. (Webber) 1 B. Betbmann S. 3é. p. m. 0 Weh. 106 f. (Whiteley) 2 Hg Licbtenstein János p. k., a. Ostreger a. Tama° ra. 104 f. (Prior) 3 Ochocky K. lovag sga k. Natalie. 104 f. (Entwistle) Ifj. gr. Festetits T. 3é. p. k. Wienerin. 104 f. (Madden) 0 Hg Eoban Lajos 3é. sga m. Mountaineer. 106 f. (Smart) 0 Visszahuzatott

: 40 ló. Egyszeri hamis indítás után csomóban indulnak el, melyből Lady Patroness kiválva, egy fél nyaklioszszal veri meg 0 Weht. Az Ostreger-Tamarakancza jó harmadik. Nyer. 7 000 frt az elsőnek, 2400 frt a másodiknak és 200 frt a 3 diknak. 3. Prága város dija, 200 arany. Handicap. Futhat bármily korú Csehországban nevelt ló. Tét 100 frt, bánat 50 frt, de csak 30 frt, ha julius 1-jéig jelentetett. Táv. 1 a/

4 ang. mfld. Az első ló a másodikkal a tét- és bánatösszeg felét megosztja, a maradék a versenypénztáré. (13 aláírás.) B. Betbmann S. 3é. p. k. Delphine, a. Challenge a. Frolic. 100 f. (Whitely) 1 Baltazzi Ar. 5é. p. m. Drum Major. 135 f. (Webber) 2 Gr. Ugarte 3é. p. k. Gina. 100 f. (Madden) 3 Conte Veith A. 3é. sga k. Bertha. 95 f. (Metealf) 0 Ugyanaz 4é. p. k. Formosa. 110 f. (Entwistle) 0 B. Aehrenthal L. 3é. p. m. Rainy-day. 90 f. (Prior) 0 30 frt bánat fizettetett: 4 lóért. Visszahuzatott 3 ló. Nyer. 1117 frt az első és 117 frt a második lónak. 4. Triennial-Stakes 1874. 1875, 1876. 15 aláírásnál 200 frt egyleti dij. Futliat minden 1871. évben fedezett kancza ivadéka. Tét 100 frt évenkint, bánat az egész. Távolság 1874 : 1j

2, 1875: 1 és 187 6 : 2 mfld. 10 ivadék bejelentésénél és azon felül a második ló tételét menti. Elzáratott 1871. márczius 31-kén. (12 aláírás. 2 kancza meddő.) Hg Liechtenstein J. sga m., a. Buccaneer a. Amazonian. 107 f. (Prior) 1 Ugyanaz p. k. Shicguette. 104 f. (Long) 2 Donnersmarki gr. Henckel H. sga m. Dailiglit. 107 font. ' (Busby) 0 M. ddő maradt 2 ló. Bánat fizettetett 3 ló. Visszahuzatott 4 ló. 5. Kladrubi dij 800 frt, Ő felségétől. Eladóverseny, 3é. és id. magyar osztr. bir. és németországi lovaknak. Táv. U/i mf. Tét 150 frt, fele bánat. Az első ló megosztja a másodikkal a tétés bánatösszeg felét, a maradék a versenypénztáré. (6 aláírás.) Captain Blue 4é. p. m. Totalisateur. 120 f. (Webber) 1 Gr. Kinsky Okt. 5é. p. h. Ziska. 125 f. (Whiteley) 1 Gr. Festetits Pál 3é. p. m. Kedvencz. 108 f. (Metcalf) 0 Gr. Esterházy M. 5é. sga k. Mdlle Giraud. 127 iont. (Entwistle) 0 Visszahuzatott: 2 ló. Totalisateur, Ziska és Kedvencz egyszerre érnek be. Holt-verseny eldöntése után Totalisateur és Ziska megosztják a dijat. Nyer. 87 5 forint az első és 7 5 frt a második lónak. 6. Gr. Thür n-Taxis-akadá!yverseny. 500 forint. Handicap. Futkit minden magyar-osztrák és neme'országbeli ló. Tét 150 frt, bánat 100 frt, de csak 50 frt, ha julius l-ig jelentetett. Táv. 2

]/2 mfld. Az első megosztja a másodikkal a tét- és bánatösszeg felét, a maradék a versenypénztáré. (4 aláírás.) Gr. Kinsky Okt. 4é. p. m. Krischtw. 150 f. (Faber) 1 Conte Veit 4é. sga k. Orlice 125 f. (Earl) 2 Nyer. 443 frt az elsőnek. * * •» A versenyek 3/

4 6-kor végződtek tikkasztó bőség mellett és kevés közönség előtt. Az arisztokráczia hölgyei közül igen kevesen az urak közül is majdnem csak az érdekeltek. Külföldi gyepek. Norddeutsche Derby, 5000 tallér (15,000 márk), 61 aláirás. 2500 méter. Teher 56 kii., kanezára 1 ]/

2 kii. kevesebb. Dr. O. Markwald 3é. sg. m. Paul, ap. Savernake a. B. Flat. (Sopp) 1 Gr. Henckel H. 3é. p. m. Roman. (Busby) 2 Ugyanaz 3é. sg. m. Monfalu. (Madden) 3 Gr. Borcke 3é. p. m. Pfalzgraf. (Peake) 4 Gr. Henckel 3é. sg. m. Moses. (Jenkins) 0 B. Oppenheim Edw. 3é. p. m. Dieppe. (Wilson) 0 B. Springer G. 3é. p. m. Australian. (letört) (Smart) 0 Hg Hohenlohe 3é. sg. k. Hamadryade. (elesett) (Fisk) 0 Bánatot fizettek 25 tallérral 50 lóért. Moses vezetett 1 mfldig, mire visszaesett és Monfalu foglalta el helyét, nyomában Roman és Paul. Az utolsó 1/

4 mfldön Amália elbukott, miáltal Fisk vállpereczét tőré, mig Australian és Pfalzgraf szerencsésen átugrották őket. A befordulónál a Savernake-csikó előre jött, s a távoszloptól kezdve heves küzdelem támadt, melyből Paul egy fejjel győztesnek vált ki, Monfalu csak egy fél hosszal hátrább harmadik, Pfalzgraf hátrább 4-dik, Australian letört. Érték 6325 tallér az elsőnek, 250 tallér a 2-diknak. Az 1874. május hó il-kén, 12-kén és 13-kán a Köztelken tartott országos lótenyésztési értekezlet. (A »Földmiv. Érdekeink« gyorsírói tudósítása szerint.) YI. Veszprémi Gáspár, a kajdűkerületi lótenyészbizottmány küldöttje : Nekem is az volna óhajom, t. értekezlet! hogy a képviselőházhoz egy emlékirat készíttetnék ezen értekezlet részéről, melyben kifejtenők, hogy méltányos, miszerint azon fóldmivelő osztály, mely az állam terheit leginkább viseli, némi kis segélyben, javadalmazásban is részesüljön, s melyben felkérnők a képviselőházat, hogy ne ragaszkodjék a kilenczes albizottság javaslatához, s ne vonja meg a lótenyésztéstől az erre eddig felajánlott segédeszközöket. A ini azon kérdést illeti, miképen volnának a lótenyésztés érdekében némi megtakarítások eszközölhetők, többek által hangsulyoztatott a mének lehetőleg jutányos elhelyezése és tartása és máslészt a fedeztetési díjak felemelése. Én nem vagyok barátja a fedeztetési dijak felemelésének. Azon kerületben, melyet képviselni szerencsés vagyok, nem tapasztaltam, liogy a drágább mének kapósabbak volnának, igaz ugyan, bogy épen ugy igénybe vannak véve, mint az olcsóbbak, de azt is tudom, hogy a szegény ember nem szereti a magas fedeztetési dijt. Lényegesebb és czélszerübb megtakarítási eljárást találok részemről a méneknek a község, vagy egyesek általi eltartásában. A mi az ingyen elhelyezést illeti, én valóban csodálkozom rajta, hogy vannak vidékek, hol ezt még áldozatnak is tekintik s én valóban arra voltam készen, liogy azt fogom itt hallani, liogy mindenütt ingyen fog nemcsák az elhelyezés, lianem az egész ellátás történni. Én nem jöttem fel ide, mielőtt meg ne kérdeztem volna vidékemet, váljon hajlandók-e mindenütt a méneket a fedezési idény alatt ingyen ellátni ? Én e tekintetben határozottan nyilatkoztatom ; de miután azt látom, hogy sokan közülünk nincsenek azon helyzetben, liogy erre nézve határozottan nyilatkozhassanak, mert az illető állomások ez iránt meg nem kérdeztettek, óhajtanám, liogy azon hatóságok, melyek részéről itt határozott nyilatkozat nem történt, megkérdeztetnének az irántnem volnának-e hajlandók az ingyen élelmezést a fedezési idény alatt elvállalni ? Éu azon községek, nek adnám a mének elhelyezésénél az előnyt, melyek az ingyen élelmezést felajánlják. Része mről a Hajdúvátösok nevében felajánlhatom azt, hogy a méneket ingyen el fogjuk látni, de viszont oly méneket- is kívánunk, melyeknek hasznát vehessük. En tehát óhajtanám, hogy a kormány megkeresné a törvényhatóságokat és serkentené a lótenyészbizottságokat, hogy működjenek a községekben oda, miszerint a mének ingyen eltartása eszközöltessék. D o m a h i d y István a szatmármegyei lótenyészbizottmány küldöttje : En ugyanazt az eszmét akavtam a t. értekezlet elé terjeszteni, melyet a t. előttem szóló fel hozott, s azt hiszem, mi nem lépjük tul a mi jogkörünket, ha az országgyűléshez kérvényuyel járulunk, melyben azt a lótenyésztés további pártolására felkérjük. A képviselőház, s ezt meg kell jegyeznem némely előttem hangoztatott észrevételre, épen nem volt mostoha ed. ig a lótenyésztés ügye iránt, sőt áldozott, a mennyit esak lehetett; elég sajnos, hogy mindennek daczára még úgyszólván erőszakolni kell a népet arra, hogy saját érdekét felfogja. Tudok pl. esetet felhozni, hogy volt község az én megyémben, a hol 2—3 frtos mének voltak elhelyezve, s a község, bár teliette volna, nem vállalta magára sem a tartást, sem az elhelyezést. Ennélfogva nem tartanám teliát czélszerünek, ba az értekezlet egész általánosságban kimondaná, hogy a mének elhelyezése és eltartása ingyen történjék, mert ez nem lehetséges, s nem keresztülvihető az egész országban mindenütt, lianem ez, mint Nagy György barátom mondá, a helyi viszonyoktól függ. En mindössze csak annyit tartok kimoudhatónak, hogy elvárja az értekezlet, miszerint a mének elhelyezése, a mennyire lehetséges, ingyen eszközöltessék a fedezési idény alatt. Pártolom egyébiránt Nagy György indítványát. Szabó József, a biliarmegyei lótenyészbizottmány küldöttje : Nem szólottam volna, ba nem pendittetik meg azon eszme, hogy az értekezlet írjon fel az orsz :ggyiiléshez Domakidy (közbe szól). Csak annyit kívántam mondani, liogy az értekezlet hasson a vidéken pl. a lótenyésztési bizottságok körében oda, hogy a képviselőházhoz felírás törtérjék a lótenyésztés érdekében. Szabó József (folytatja) : Én mint tagja ezen értekezletnek, még azon alakban sem járulhatok az indítványhoz, melyben azt most hallottam, mert nem szabad szem elöl tévesztenünk azt, liogy 45 ezer cat. hold birtok ! az, a mi a magyarországi lótenyésztés alapját kéI pezi első sorban; másodsorban pedig a 900,000 1 frtnyi subventio. Mi, kik a földmivelő osztály képI viselőinek tartjuk magunkat, épen nem mondhatjuk, hogy az országgyűlés ezen osztály iránt, főként a lótenyésztés tekinteté en, valami szűkmarkúnak mutatta volna m .gát. És mit tapasztalunk jelenleg? A képviselőház még most is, ily válságos viszonyok között, nem egyszerre, liánom lépcsőzetesen, 5 esztendőre elosztva vonja meg tőlünk a subventiót, mi által kíméli (zen oszt- lyt, mm-t hisz utoljára is e subventiót édes minányájan fizetjük. Én ennélfogva nem látom szükségesnek azt, hogy mi otthon saját körünkben ak r a hatóságot, akár másokat, cap (Citáljunk arra, hogy az osziggyüléshez felírjanak. A miniszteri tan'csos ur, ki az ügyek élén áll, kijelentette, bogy a ménesek lólétszáma le fog szállíttatni, másrészt némi jövedelmet, illetőleg megtakarítást remélhetünk azon eljáiásból, mely itt megbeszél'etett. Igy én hiszem, hogy öt év alatt oda fogjuk vinni a dolgot, liogy talán nélkülözhetni is fogjuk az állam segélyét, főleg, lia a nép, mint örömmel hallom, meg kezdi kedvelni ezen íntézvényt. Biharvármegyében is, hol ezelőtt számos község volt, a melyekre erő-