Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874
1874-07-01 / 26. szám
184 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LÁP. J ULIUS 1. 1874. az őt védtelenül verő liideg eső ellen, s azok megfagytak alatta; mire aztán valószínűleg maga tovább állt. Látszik ebből, hogy a hol a fogoly jól meghúzhatta magát a remisekben, ott ki is állotta e calamitást. — Különben a sanyarú idő nem minrienütt érhette éppen a költés utáni napokban a fészeka'jakat, még Pest legközelebbi szomszédságában sem; mert mint több helyen tu lajdónosokkal, gazdatisztekkel stb. váltott szavak után mondhatjuk, Dunakesz, Fóth, Péczel határaiban — értve tilalmazott magánterületeket — jól áll a foq,olyszaporulat, s mindenfelé szép falkákat látnak az éppen megkezdett rozs-aratás közben ; ugyanezt hallottuk Kecskemét és Kőrös határából, valamint a napokban Nógrádból — IvisTerenye vidékéről. — A mi a fürjeket illeti, ezek a májusi hideg időben érkezvén, porosodásukkal késlekedtek, s egyelőre csak a Balaton és Szeged környékéről küldettek nagyobb mennyiségben az itteni hotelek és vadas-keieskedésbe. Másfelé azonban igen keveset észlelnek, kivéve Nógrádot, hol mint halljuk — a fürj szintén jól mutatkozott a nem rég bevégzett szénakaszálás ideje alatt, — Igen örülnénk, ha minden vidékről rövid pár sor tudósítást nyerhetnénk a kilátásról a vadászat e legpoetikusabb nemeire. Eland-zerge vadászat a Bechuánok földjén.*) Félórai pihenés után ismét nyeregben ültünk s alig nyargalánk pár száz lépésnyire, midőn társam, távol kopár helyen egy csapat vadat pillt nt meg, melyek minőségéről nem tudott tisztába jönni. A többiek is meglátták, s mig a távolság által csalva, a fölött okoskodtak, váljon ugró kecskék, Elandok**) vagy Quaggák, addig mi gyorsvágtatva mindinkább közelébb értünk. Soha se fogom a legközelebbi jeleneteket elfeledni, és bár észzavaró gyorsasággal következtek egymásra, mégis életem legérdekesebb pillanataihoz fogom számitani; azonban avval sem fogok soha tisztába jönni, miként kerültünk oly rögtön azon állatok közé, melyek minősége fölött a távolság miatt ép most vitatkoztunk. Ugy látszott, nemcsak a lovasokat, hanem a lovakat is lázas izgatottság fogá el, oly eszeveszett sebességgel vágtattak az egyenes nyilt térségen. A lovak zengő dobogása s a felriasztott vadak topogásán keresztül hatott M'Cabo hangja, ki elragadtatással kiabált: »By Jove they are Elands! e's Achterrijder társához fordulva: »Toe maar, Danstertoe maar, onz schiet van dag de laatste een van die Elande !«***) A legközelebbi pillanatban nagyot esett lovával együtt, de ki gondol a harczban elhulló bajtársával, s vadat űzve ki állapodnék meg a bukottnak fölsegélésére. By Jove, they were Elands ! legalább is ötven darab futott előttünk a hatalmas állatokból, koronkint fejeiket felénk visszafordítva s üldözőiktől szoríttatva, csakhamar több csapatra oszlottak szét, melyből mindenik kiválaszthatta áldozatát. Leginkább a kövér, öreg bakokra czéloztunk, mivel ez érdemes urak gömbölyded hasacskáikkal nem tudtak jól futni és legtöbb zsákmányt Ígértek ; az előttem futó csapatban nem volt ugyan ilyen, de egy igen pompás fiatal bak, melyre minden figyelmemet irányoztam. Igy repült tovább e szilaj vadászat tiiskön-bokron keresztül, tövisek szaggaták össze ruháinkat, de nem ügyeltünk rá, lekonyuló faágak ütődtek az eléggé le nem hajló lovas fejéhez, de ez föl sem vette; csak a vadat láttuk, fülünk pedig inkább a heves vérkeringés, mint a gyors mozgás miatt zúgott. Lovam mindig jobban közelitett az állatokhoz, olyannyira, hogy azok a i.ekik legtermészetesebb *) »Három év déli Afrikában« irta Dr. Fritsch Gustáv. Boroszló. Hirt Nándornál. **) Az Eland-zerge. Antilop, oreas. Ezen óriás zerge a marjáig 5 láb magas s körülbelül kilen lab hosszú, szarva egyenes, hosszú csavar formára tekert. ***) Csak rajta rajta, Danster, ma lőjük a legutolsó Eland-zergét. járásmódjuk, az ügetés helyett a rájok nézve végzetes vágtatásba csaptak át, melyet csak rövid ideig képesek kitartani. Az én bakom elvált a karcsúbb testű s gyorsan a fák közé menekülő tehenek- és borjaktól, s nehéz tagjait nagy fáradsággal volt képes előbbre vinni. Több izben kísérté meg a zerge a kényelmesebb ügetési tempóba visszaesni, de lovam e vadászatban oly jól viselte magát, hogy csekély ösztönzéssel a vadat mindig ujabban vágtatásra kényszerité, mig az, tökéletesen kifárasztva, a nyomban üldöző ló előtt csak lépésben volt képes járni. Egy hátulról a keresztcsontjába lőtt golyó lepattant, egy másik lapoczkáját érte, szintén eredmény nélkül, tehát újra kellett töltenem. Mielőtt a már erőtetve futó zerge a bokrok közt eltűnhetett, ismét nyeregben valék, s egy pár ugrással oldala mellé teremve, megkisértém a kocsi irányába vissza hajtani. Háromszor kényszeritém az állatot megfordulni, de mindannyiszor egy pár lépés után nekem fordulva hatalmas szarvaival, kénytelen valék előtte tágitani, mig végre, átlátva e I szándékom ki\illetlenségét, bordái közé lőve lete- l ritém. Vadásztársaim lövései előttem és hátam mögött i durrogtak, az öreg vezető pedig, ki nyomomat követé, a szerencsés vadászat miatt vigan vágtatott felém sovány gebéjén. Éles hangjával, mint a fiastyuk csirkéit, hivá össze a vadászokat, kik is rövid idő alatt mindnyájan összegyülekeztek. Nagy örömömre M' Cabe is ép egészségben érkezett meg, s elégült arczán észre lehetett venni, hogy a zergéket ő is megkopasztá. Az afrikai bennszülöttek erős szeme csakhamar észrevett két kiválólag vén bakot, melyek nehézkes járása könnyű vadászattal biztatott, s ámbár M' Cabe bukása miatt föl volt tartóztatva, még se téveszté szem előtt martalékát; csakhamar nyergében termett, s rövid üldözés után golyójával az egyik bakot leterité. A másikat társa vette űzőbe s ezt, bár az egé?z csapatban a legvénebb volt, csak hosszas kergetés után birta megejteni. Igy tehát rövid fél óra alatt az egész zergenyájuak három legnehezebb darabja martalékul esvén, nem kellett szégyenszemre a faluba visszatérnünk. A M' Cabe által lőtt zerge a csikós fajtához tartozott, mindenik oldalán 3 esikkal, melyek elseje a váll elején fölfelé konyult hátra. A nyakán keresztbe egy széles rozsdaszinü csikja volt, mely mögött két-két világos és sötét barna csíkok váltakoztak. A fehér csikók némely helyen az egész testet köriilövedzték hasonlóan mint a Kudu-nál. Az Eland-zerge e vidékeken az utóbbi években annyira meggyérült, hogy valószínűleg én voltam az utolsó európai, ki a téritőktől délre ez állatokból ötven darabot látott egy csoportban ; annál is inkább örvendek tehát ezen eredménydus vadászatnak, mely mindenkor legkedvesebb afrikai visszaemlékezéseimhez fog tartozni. VIII. Viadalok. (Folytatás.) Jelt ád a harang s helyükre sietnek a m e gnyitóverseny correct öltözetű flanellos pályázói. — kiki saját megkülönböztető színeiben. Ezen sziliek a nevezés alkalmával bejelentendők. s mint a »gyepen« szokás, itt is a programmon helyet találnak. Még pedig a versenyző valódi »hona fide« neve mellett, mert tiltják az athletikai clubhok szabályai az i á 1 n é v (nom de Course) alatti versenyzést. Az »indító«, pisztoly kezében, helyükre állítja a pályázókat, kik az adott pisztolyszóra fognak majd indulni. Az előttünk fekvő halmazból vegyünk elő egy-két programmot és állítsunk össze egy viadalt, mely az »ah uno disce omnes« classicus mondat szerint, jóformán »mutatványul« szolgálhat a »V. és V.-lap« olvasóinak. — A kiszemelt programmok egy első rangú athletikai egylet viadaljairól szólnak. Ez a »L o nd o n Athletic Club«, mely évenkint öt meetinget szokott tartani. Néhány szó ezen egyletről. A Club jelenleg 278 rendes tagból áll. A lefolyt évben — a Club-bizottmány évi jelentése szerint — a megült öt viadalban 26 versenyzés (»Competition«) volt kitűzve. Ezekre történt 555 nevezés, és pedig 358 a club-tagok részéről és 197 idegenek, vendégek (»Strangers«) által. A 26 verseny közül 17 nyilt verseny volt (n y i 11, t. i. a bizottmány diseretionalis szabásának alávetve) és 9 kizárólag a club-tagok számára. — Az egylet ugyanazon évben tiszteletdijakra 170 font sterlinget költött, mig rendes tagsági dijakban 210 fontot, tételekben körülbelül 35 1/ 2 fontot vett be és a belépti jegyek eladása 113 fontot jövedelmezett. Mutassuk be a programmot: »London A t li le t i c-C 1 u b«, t a v a s z i (vagy nyári) viadal. Elnök — — — Alelnökök — — — Igazgatók (Comittee) — — — Pályabirák — — — Inditó — — — Handicapper — — — Titkár — — — VERSENYSZABÁLYOK. Program m: 3 órakor. 100 öl. Handicap. Kihivási (Challenge) serleg. (NB. A serleg mult évi nyeitese nem fogadván el a kihívást, a kihivó »walk over«-t csinált.) 3.15. Magas ugrás (tagok számára). Dij: Bronze érem. (3 nevezés). 3.30 Hossz-ugrás Handicap (nyilt). Dij: broncz érem. (9 nevezés). 3.40. 120 öl Handicap (tagok számára). Első dij : ezüst serleg. 2-dik dij: ezüst érem. 3-dik dij : broncz érem. 8 futamban (»He at«) ugyanannyi csapat által. Az egyes futamok nyertesei a döntő futamban (»Final beat«) concurrálnak. (48 nevezés.) 4.20. 600 öl Handicap. Kihivási serleg tagok számára. A serleg a club néhány távollévő tagja által adományozva. A serleg 3-szor megnyerendő. (A verseny ez alkalommal nem létesült. A kihívás tehát áll).
