Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-06-10 / 23. szám

166 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁJ US 16. 18-7 4. Elegendőnek tartjuk a föntebbi észrevételek bemutatását. — Egy oly tollból folynak, mely »autoritas«-sal szólhat az atkletika ügyéhez. A specialis előkészület az athletikai sport azon neme által feltételeztetik, melynek megtanulásához legtöbb kedvet vagy hivatást érez magában az athleta. Itt is gyakorlás és idomitás képezi a fokozott »munka« két stádiumát. De talán jobb lesz esetről esetre ezen kérdés érdekes oldalaira egy kis világot vetni. Sietünk az athletikai viadalok B) mód­ját, szervezetét és rendezését olva­sóinkkal megismertetni, egy szóval azt, mit a franczia nyelv utánozhatlan ügyességgel »mise e n seen e«-nek nevez. Viator. L § J e g y z © fc. e fe» Plesz és Fürstenstein uradalmakban (Porosz-Szi­lézia) 187 3. ápril 1-töl 1874. márczius végéig lőtt vadak jegyzéke. pleszi fürstensteini urodalom össz. bölény 2 — 2 rötvad vadászható szarvas 25 2 27 csekélyebb szarvas 1 10 11 villás 5 — 5 öreg suta 56 7 63 ünő 10 — 10 bornyuk 17 — 17 dámvad erösebb lapátos 32 —­32 gyengébb lapátos 20 ' — 20 villás 19 — 19 öreg suta 40 — 40 bornyuk 8 — 8 őz bak 134 123 257 suta 11 — 11 gödölye 1 — 1 sertevad 3 éves ártány 3 — • 3 2éves ártány 6 — 6 4éves emse 1 — 1 3éves emse 2 — 2 2éves emse 4 4 emse 44 — 44 malacz 16 — 16 nyul 1804 495 2299 tengeri nyul 86 — 86 szárnyas vad, nyirfajd 83 — 83 fáczán 1092 — 1092 erd. szalonka 429 8 43 7 bekassin 16 — 16 fogoly 2056 91 2147 lud 1 —• 1 vadkacsa 955 ,— 9 55 galamb 1 — 1 fürj 5 — 5 banka 44 — 44 bébieztojás 584 — 584 fóka 3 — 3 borz — 3 3 róka téli és nyári 46 142 188 fiatal 22 — 22 ébreny 15 — 15 nyest 9 8 17 görény 20 1 21 menyét 606 12 618 sas 15 — 15 bagoly, gém; vizi bika — 2 2 nemes sólyom 7 7 — 77 nagy orvmadár 1030 42 1072 kis orvmadár 4513 319 4832 macska és kutya — 11 11 Vadlás< i-tá skau dult, s ebe egy nyulat elevenen fogott meg vacz­káhan. G. ur azon elevenen baza is akarta szál­lítani. Azonban nem lévén nála madzag, kivevé tárczáját, melyen, a legújabb divat szerint hosszú láncz volt, és ezzel a koma hátsó lábait egypár­szor körülcsavarva, ezt vadásztáskájába dugta. G. ur egy darabig még cserkészett, de azután korgó gyomra eszébe juttatá a reggelit, melyet G. asszonyság oly előrelátó gondossággal táská­jába csomagolt. Leült tehát egy mesgye szélére s a táskát a fogolylyal együtt maga mellé tette. Ez utóbbi azonban ezalatt kísérleteket, tőn meg­szabadulására, és mielőtt G. ur még csak sejtené is a veszélyes szándokot, tapsi úrfi, kinek sikerült egyik liátsó lábát a békóból kiszabadítani, elil­lant, a tárczát a lánczon maga után vonszolva. G. ur felkapta puskáját s mindkét csővel elhi­bázta a szökevényt, majd a kutyát is nyomába küldte; — mind hiába, üres kézzel tért vissza. G. ur pedig mai napig várja, vá<ja, mind hiába várja a nyulat, tárczát 66 franknyi tartalmával együtt! »Ch. 111.« Nyul mint zsebtolvaj. Egy uri ember, nevezzük G.-uek, a közelébb mult napokban B'.éville közelében vadászatra iu­Y © § y © Ä Kalocsán és Gödöllőn augusztus 9-kén és októ­ber 1 l-kén lókiállitások és versenyek lesznek, 100 frt első, 40 frt és 20 frt másod és harmad dijakkal, melyek létrehozásán Blaskovics E. és M. és br. Podmaniczky Géza működnek. * * * A békés-csabai lóversenyek — e minden év­ben szokásos kedvelt uépiinnep, az idén a szo­kottnál érdekesebb volt, — mint az »Ellenőr­nek irják, összesen hat futás volt, mert a reu­des futamokon kivül á uem rég alakult megyei agarász-egylet tagjai is sikra szálltak egy aga­rász-versenyben (Megele Béla, Kis Béla, Sztojá­novics Gyula, Kövér László, Bartóky László és Reiner Béla), melynek diját (165 frt értékű ezüst serleg és czüstmakolatu lovagpálezát) a csabai lel­kes hölgyek adták. Nyertes Megele Béla, 2-dik Kis Béla. — Erre egy urlovarverseny követke­zett Molnár György és Szekér Lajos között, mely­ben az előbbi lett nyertes. Dij 25 arany. — A mezei gazdáknak 4 versenye volt, melyre más me­gyebeliek is megjelenhettek, mi örvendetes jelen­sége, hogy a békésiek biznak magokban. Legfé­leinletesb ellenségük Herédy Mihály volt Szolnok­ról öcscsével és két lovával. Az első versenyre mindenki csak saját nevelésű lóval versenyezhe­tett, s futott 6 lovas. Nyertesek a Kigyósi Ré­vész fiuk voltak 10 arany és 5 avany dijjal. — A második versenyben (vett lovakkal) 8 lovas pá­lyázott, s nyertes Herédy Mihály lett Szolnokról a kigyósiak ellenében könnyen nyerve a. 6 és 3 aranyos dijakat. — Ezután a nyertesek közt volt revange-verseny, melyben a kigyósiak győztek Révész Pállal a szolnoki Herédy uram ellen, mi általános örömöt okozott. Yégül egy vigaszver­senyre még 6 lovas indult, s özv. Szabó Andrásné fia Tamás lett nyertes. — lm mily egészséges kis sport ez a lótenyésztés érdekében, melynek Békésben sok ügybuzgó pártfogója van. Pályabíró br. Wenckheim László volt, s az ünnepély rende­zésében Beliczay István urnák az agarászegylet elnökének, valamint Mokray L. urnák, a békés gazd. egylet titkárának nagy része volt. •» xj x A »Földmiv. Erdekeink« e minden számával ér­dekesebb és közhasznú értekezésekkel bővelkedő lap 31. száma a következő gazdag 'tartalommal jelent meg: Az állami javak tervbe vett kezelési rendszerének megváltoztatásához. IL Rottler Jó­zsef. — A klima. Várady Antal. A labrador kacsa. Báró Nyáry Gyula. Justus Liebig emlékezete, (foly­tatás.) A délmagyarországi méhészek közgyűlése Temesvárott. Baranyamegye gazdasági egyesületé­nek kirándulása Albrecht föherczeg bellyei ura­dalmába. Liebald Béni. Az orsz. ba omfi-kiállitás. Lótenyésztési ügyek. Czélszerii-e a ló-ki­vitelt megengedni ? Farkas Ábrahám. — Lefeldt vajköpülője. Bel- és külföld. Leicester vagy South­down juhokkal keresztezzünk-e ? — Tölgyfalomb­bal táplálkozó selymérek. — Városi ürülékek fel­használása. — Tollas baromfi-tenyésztő egylet alakult Bécsben. — Előadások a lótenyésztés ér­dekében. — Burgonyavész Ung-megye felső ré­szén. — Gabonaraktárak Genfben. — Gazd. szakkirándulás. -— A befásitás érdekében. Vidéki tudósitások. Vegyes közlemények. Erdészeti naptár. Lótenyésztési szemle. Szakegyletek működése. Bir­tokváltoztatás. Levelek a szerkesztőhöz. X. Bende Miklós. Vetések állása. Üzleti hirek. A »Földmi­velési Erdekeink« tárczája. Ujabb vagy már régi találmány-e a lópatkolás ? T. Engeil 1 recht Károly. (A »Földmivelési Erdekeink« elfizetési ára: ne­gyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Az előfizetési pénzek Légrády testvéreknek (Budapest V. nádoruteza 6. sz.) küldendők. Alsó-Ausztriában, Gross-Enzersdorfban nagy IÓ­kiállítás volt a napokban, melyen Rudolf korona­örökös hg és Chlumetzky földmiv. miniszter is je­len voltak. A főhg megszemlélte mind a lovakat, s külön elővezettette a dijjazott kanczákat, valamint a fedező állam-méneket. Ezután a paraszt ver­senyt nézte meg, melyben 16 legény vett részt. Egy elbukott lovával, s ez utóbbi rögtön kimúlt. A hg élénken tudakozódott, hogy a lovasnak nem lett-e baja, ? s midőn ez iránt megnyugtatták, el­rendelte, hogy a szerencsétlenül járt földmivelő­nek 200 frt fizettessék kárpótlásul veszteségeért; továbbá 5—5 aranynyal jutalmazta a 3 első lovast, s a bandériumnak, mely öt Eschingenig kisérte, 50 frtot ajándékozott. Örülünk, hogy a fiatal főhgnek ily rokonszenvéről olvashatunk a lótenyésztés és sport érdekében. * -x Cholera a lovak között. A Times-nek irják Luck­nowból (Britt-Tndiából), hogy ott a 19. lovasez­red lovai kolera-tünetek közt betegednek meg, s már egy külön kórházat is rendeztek be számukra a városon kivül. •x * » Sport Pekingben. Mindenütt, a hol egy tuczat angol együtt van, magától értetik, hogy futtató-tér és cricket-groundnak is kell lenni. A Mongolország­hoz közel fekvő Peking, hol a lótenyésztés a természetre van bizva, ezen futtatások központja. A kinai kormány az ottani követségeknek tér­séget adott rendelkezésükre, a melyen minden év­ben 3 napon át valamennyi sportsman egyesül, s melyre a futtatások iránt nagyon is fogékony bennszülöttek seregesen tódulnak. A tér 2 angol mértföldnyire van a várostól, a pálya egy mért­földnyi tojásdad alakú kör. A versenytér neve Vang-Hai-Gó. Mongolország különféle helyeiről évenkint több izben falka számra hozzák a lovakat Pekingbe, s ilyenkor szokták az európaiak kinai üzérek segé­lyével szükségleteiket bevásárlani, a mi nem épen könnyű dolog, mert különös szakismeretet igényel ezen lovaknál kitudni azt, melyek idomithatók jó futókká. Yégre hosszas alku után megkötik a vá­sárt, a lovat haza viszik, s most kerül a sor a dologra. Közönségesen egy 5 éves lovat válasz­tanak ki, mely a hoszszu ut következtében elso­ványodott, s teli van sebekkel, serénye térdig ér, farka pedig a földet söpri; nagy gond és figye­lem szükséges, mig e lovak az istálózás-t bánás­és eltartásmódot megszokják. Végre hozzászoknak az uj életrendhez, s a nyírásra kerül a sor; a vevőre nézve ez a döntő ' pillanat, mert a ló hibái és sajátságai csak most 1 kerülnek napfényre. A kinai lónak többnyire csinos hibátlan aczél | lába van, feje idomtalan, nyaka vastag, izmos la­poczkái ferdék, háta igen jó, de croupja igen sok kívánni valót hagy bátra. E lovak mind a legnagyobb ellenszenvvel vi­seltetnek az európai iránt. A bennszülöttnek en­gedelmeskednek, de mihelyt európai közelit lioz­z íjuk, azonnal bátra hegyzik fülüket, egyet for­dulnak, s az érkezőt erőteljes rúgásokkal üd­vözlik. A mongol lovat gyermekmódra kell felnevelni, nem tud ügetni, nem tud vágtatni, és nem tür J zablát. Egy vagy két bó múlva tanulékonyab

Next

/
Thumbnails
Contents