Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-01-14 / 02. szám

2(5 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Január 28. 187 4. saskörében, ellenkezőleg újra száműzetik s várhat újra néhány hónapig, mig a megkezdett csatát folytathatja, agguló korában hová tovább kevesebb reménységgel. Az indusok az ily kivert bikát méltatlan zsákmánynak tekintik, mivel busa csaknem élvezhetlen, bőre pedig durva és kemény. A sivatagokon lakó néptörzsek, a paukawok, siuxok, arrapaliák, cheyennek, komanchok, kavok, kiowák stb. a bölényt mint főtápszerüket tekintik s a húsát tejjel főzve rendkívül szeretik. Azokat a részeket, melyek megmaradnak a lakomából, vékony darabokra szeldelik s a napon megszárítva téli táplálékul félreteszik. Bőrét pedig hamuzsirral kikészítik, s szereznek rajta kést, lőfegyvert, bárdot, s nem ritkán az indus delnők számára krinolint, mert hát ez asszonyságok is ismerik a fényűzést, bizonyos fokig. Miután a bölénycsordák egy-egy roppant területen hónapokig legelésznek s a tért egészen learatták fogaikkal, a csorda főnökei jelt adnak a tovább utazásra, s megindul a 10 — 20 ezer darabhói álló bölénysereg s az antilópok csapatai, melyek örömest tartózkodnak a bölények közelében, melyek nekik védfalul szolgálnak a zaklattatások ellenében; s ilyenkor reng a föld lábaik alatt. Napokig elbujdokolnak, mig újra elfognak egy nagy térséget. Az indusokat, kik egész buzgalommal vadászszák ez állatokat, rendesen egész csapat farkas, róka s egyéb ragadozó állat szokta követni, s nem ritkán megesik, hogy egy-egy vadász, midőn bölényét elejtvén társak után lát, kikkel a zsákmányt- elszállítsa, visszatérve , csak azt veszi észre, hogy az elejtett áldozat fölött egész csapat fehér és szürke farkas, sakál és róka lakomázik, czivakodva a martalék fölött. A bölény megszeliditésével már sokszor tettek kisérletet. A borjuk elfogásának legegyszerűbb módját lelték ki az arkansasziak, midőn a bölénycsordát szelid marhanyáj felé terelik, a mikor is gyakran megtörténik, hogy a tapasztalatlan kis b ölényborju szelid tehén alá téved s könnyen megfogható. Kanzasban, Missouriban és Arkanzasban az ily borjukat megszeliditve, szántogatnak velők. Óriási erővel hirnak és eléggé engedelmesek, de ha legelőre tereltetnek, nem szeretnek egy helyen maradni, szei'te csatangolnak a vetéseken s gyakran nagy kárt okoznak azokban. Egyenkint vagy kis csapatokbban legelésző bölények félénkek s igyekeznek a vadász elől kitérni, ha azonban ezrekből álló csordában legelésznek, nem igen futnak meg. Ha a bölény megsebesül, veszélyes ellenfelévé válhatik a vadásznak, mert vakon rohan neki. Az elejtett bölények száma évenkint roppantra rug. Ezer meg ezer indus foglalkozik azok vadászatával. A felső Yellovrstone-ban és Missouriban vannak oly szakadékok, hová az indusok évszázadok óta egész csordát terelgetnek he, hol aztán foly az élethalál-harcz, nem ritkán esvén az indusok is az ily küzdelemnek áldozatul. így pusztítják egymást indus és bölény, kiknek existentiája egymáshoz van kötve, s el lehet mondani, hogy az utósó bölény elpusztulása az utósó indián kiveszését vonja maga után. Aga rá szat, ko paszat Bács-bodroghi agarász-egylet vegyes versenye (300 frt é. tiszt.) f. é. deczember 10-dikén a beállott fagy következtében nem tartathatván meg, 1874. január 22-dikére halasztatott; találkozó: Szabadkán. Y o j n i c s Jakab, egyl. elnök. A kolozsvári falkavadász-társulat f. é. február hó 3-kán délutáni 5 ][

2 órakor gyűlést tartand. B. Wesselényi Béla. A galgavidéki agarász-egylet elegyagárversenye folyó hó 4-én a beállott fagy következtében meg nem tartathatván, közgyűlési határozat folytán f. hó 18-ára halasztatott. Az erre vonatkozó nevezés bezárólag folyó hó 17-dikén d. u. 4 óráig levél utján vagy személyesen Isáak István egyl. gyepvezér urnái Rédén u. p. Gyöngyös történhetik. Találkozás 18-án d. e. 1/

210 órakor Hatvanban, ívelt Hatvan, 1874. január 4-én. Ivoppély Géza, egyl. jegyző. A nevezetes lövés. Miska bácsi passionatus vadász volt, és ha nem is lőtt valami sokat, de annál többet füllentett vadászat dolgában. Különösen szeretett szép lövéseiről beszélni, (melyeket sohasem tett); tanuságul pedig Jancsi inasát használta, kit, hogy minél hamarább kéznél legyen, széke megé posztirozott. Egyszer nagy társaság gyűlt össze nála s Miska bácsi elkezd szép lövéseiről beszélni. »Hát múltkor« igy szólta többi közt, »egy tizenhatágasuak lőttem hátulsó jobb lábát és jobb fülét keresztül. Mit szóltok ehhez a lövéshez ?« Mindenki nevetett, Miska bácsi pedig Jancsit szóllitja meg : »Jancsi, te ott voltál, ugy-e hogy igaz? Beszéld el, hogy történt!« »Szent igaz«, felel Jancsi, »az egész dolog ugy történt , hogy a szarvas, tisztességgel legyen mondva, t—ves volt, és éppen a füle tövét vakarta a jobb hátulsó lábával, mikor a tensur lőtt.« S mig a hallgatók hahotáztak, Jancsi odasúgott Miska bácsihoz: »Tensur, máskor ne hazudjon ekkorákat, mert nem tudom ám majd kireperálni.« 3 B. 200 vércse, 81 kóbor kutya és 986 szarka, 7 9 » macska. Kelt Lengyeltótin, 187 4. január 9-én. Viola. * * * (Tisztelettel felkérnénk az ilyen lőjegyzékeknek minden oldalróli beküldését. Szer k.) Nem rég volt alkalmunk a f. é. májusban Budapesten tartandó regattának programmját közölni, mely a nemzeti hajósegylet által azért adatott ki oly korán, hogy a versenyző egyleteknek elég idejük legyen nem csak a tavaszi trainingre, de esetleg uj hajók beszerzésére is. Ez intézkedés czélszerüsége már is kitűnt, a mennyiben a bécsi »Donauhort« czimü hajósegylct néhány tekintélyes tagja (Grutsch igazgató, Tobiscli és Kunz) pár napra lerándult Budapestre, hogy a programm állandósítása, és a bécsi regatták programmjának az itteniekkeli összeegyeztetése tárgyában hajósegyleteinkkel értekezzenek, s annak alapján szerezhessenek be angol versenyhajókat. Az értekezés eredménye reményt nyújt, hogy esetleg a mi hajósaink is küzdeni fognak Bécsben; másrészt pedig biztos a kilátás, hogy a budapesti májusi regattán nemcsak egyes bécsi dilettánsok, hanem négyevezős bécsi csapatok is fognak részt venni, nevezetesen a 100 arany outrigger dijra, — mi ismét fokozandja közkedveltségü regattáink iránt a közönség érdeklődését. A méltóságos gróf Hunyady Imre ur Ürményi uradalmában f. hó 5., 6. és 7-én tartott hajtóvadászaton részt vettek: gróf Hunyady Imre, gróf Berchtold László, gróf Stockau Ottó, gróf Stockau György, gróf Zichy Gábor és Cavaliero Ferencz urak. Elejtetett: 84 nyul, 1 róka, 7 57 fáczány, 3 házinyúl és 9 fogoly, 14 bagoly. Kelt Ürményt, 1874. január hó 10-én. Pa u sár József, fő-vadász. 44 ' * A tarnóczai uradalom 1873. évi lőjegyzéke, január hó 1-től deczember hó 31-ig. 16 özbika, 32 házi macska 48 nyul, 8 görény, 193 fogoly, 50 menyét, 9 6 fürj, 21 sas, 374 szalonka, 152 karvaly, 27 0 récze, 229 vércse, 2 sár-szalonka 338 bagoly, 203 fenyves, 3 22 kánya, 1 szárcsa, 53 9 szajkó és sz.59 róka, Gábor és 13 vadmacska, 1 borz. 1 vidra, Összesen 2893 db. 25 kóbor kutya, Tarnócz, 1873. évi deczember hó 31-c'n. Méltóságos gróf Zichy Nep. János ur lengyeltóti uradalom erdészetében az 187 3. évben lövött összes vadak : 27 őzbak, 6 récze, 22 meddő kancza 16 szalonka, 194 nyul, . 9 5 róka, 7 2 fáczány, 7 vadmacska, 96 fogoly, 1 nyest, 10 fúrj, 11 görény, 11 vadlúd, 253 nagy kánya, V © g y © 6. A házi nyul tenyésztése, mely Angol- és Fran! cziaországban már régóta nyereséges üzletté vált, j ujabban Alsó-Ausztriában is nagyobb mérvű kísérletek tárgyát képezi. A házi nyul busa kiválóan finom rostú és Ízletes, leginkább a tyukliushoz hasonlítható, az állatok szaporasága mesés, mennyiben a nőstény minden 6 — 8 héten 4 — nyulacskát szül, tehát kedvezőtlen számítás szerint évente legalább huszonnégyet. E mellett az állat nagyon kevéssel kielégíthető és korántsem falánk. Hozzávetőleges becslés szerint Páris városa évenkint két millió darab házi nyulat fogyaszt, darabját csak 3 fontba számítva az öszszeg hatvanezer mázsányi húsmennyiséget képvisel, egy drb átlagos ára bőröstől 40 kr., bőr értéke 10 kr., marad húsra 30 kr, egy font házi nyúlhús tehát legfeljebb tiz krajczárjával megszerezhető ! Vájjon nem volna-e helyén, ha mi is a jó példát utánozva, piaczainkat ez uj hűsnemmel gazdagithatnók , mert a felcsigázott húsáraknak | mi gazdák csak ritkán látjuk hasznát? — kérdi a »Gazdasági Lapok.« 44 44 44 Eladó l'ókakopók. A vadászidény végével vagy 10 pár rókakopó eladó. Ara páronkint 50 frt. Többet szóval vagy írásban e lapok szerkesztője. 44 * 44 Vadászebeket tartásra és betanításra elfogad 8 frt havidíj mellett Fromm Hermann, erdész és a pest-halmi vadásztársulat felügyelője. Lakása: Vecsés, Üllő mellett. * Kölyök-vizslák, a legnemesb fajból eladók, Pesten, magyar-uteza 10. sz. az udvarban balra. A rákosi falkavadászok czimü kép mind nagyobb érdekeltséget kelt, s a vidékről is tetemes megrendelések érkeznek. Színezett kép 100 frt Szinezetlen 3 5 frt Keret, üveggel 16 frt. Szinezetlen példányok nagyobb mennyiségben készletben. Megrendeléseket szívességből e lapok szerkesztősége elfogad. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány Ján. Fer.