Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-04-29 / 17. szám

APRIL 15. 1874. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 119 oly futos lovakkal mint Pesten a somogyiak. A három első nyertes engeraui; az első Ivány János tulajdona, egy sárga kancza, mely 100 frtot kapott; 2-dik Hollósy 7 0 frt, a harmadik 50 frt, es lovasaik egy egy ezüst tallér tiszteletdíjat; a többi 19 lovas fejenként 5 frtot. Ez utóbbi mód igen sikeresnek mutatkozik, hogy sok résztvevőt csaljon, mi a mulatságot neveli. HARMADIK NAP. Kedden, ápril 28-án. (Távirat). A Csarnokdijaí b. Springer 4 éves Seraphinie nverte a kladrubi Gauntlet csikó és gr. Henckel derék Y. Buccaneerje ellen; 7 ló futott. A Csakiyászi dijat gr. Henckel 3 éves Romanje (apja a hires Lecturer, anyja Princess Alice) nyerte ifj gr. Festetich Tasziló Indigója és Baltazzi Ar. Ginája ellen; 4 futott. A 200 arany áiiamd'jat: gr. Henckel Xovelleje (szintén Lecturer csikó) vitte haza gr. Festetich Pál Kedvencze és gr. Esterházy Miklós Vértese ellen ; 6 futott. Eladóverssnv: Isabella (Schawel J.), Iván (gr. (Széchényi K.) Javotte (Captain Blue), 4 futott. Az akadályversenyben gr. Esterházy Miklós szinei győztek Caprice de Lissával, Sehawel derék Charlatanja, gr. Ugarte D. B.-je ellen; heten futottak. * Igy folytak le az engeraui gyepen három napig tartott kísérletek, mintegy élővilágot vetve 3éveseink képességére. A megjelent 20 — 24 csikó közül Lady Patroness, Monfalu, Satelit, Australian, Kedvencz, Roman, Novelle mutatkoztak eddig olyanoknak, melyek több vagy kevesebb szerencsével meglehetős reményt nyújthatnak. — Lady Pratroness, a derék Louise Lonne leánya Buccaneertőbegy csinos növésű sötétp. kancza. mély szügygyel, szép előrésszel. gyönyörű fejjel, és hatalmas hátalsó parthieval — kedves jelenség. Vágtatása tért ölelő, könnyű és sebes. Kétszeri futása és győzelme szép reményekre jogosíthatja tulajdonosát. Első győzelme ugyan nem adott elég mértéket, mert legveszélyesbnek tartott ellenfeleit — Satellit-t és Crossbowert szerencsétlenség érte és nem küzdhették ki vele a versenyt; de második futama és győzelme a keményen küzdő derék Monfalu ellen elég bizonyítványt adott, hogy szivét és sebességét nagyobb távolságra sem veszti el. E futam a legrohamasb sebességű volt az első két nap alatt, s Lady Patroness látszólag könnyen végezte azt. A mi legtöbbre becsülendő azonban e csikóban, az: hogy nem ideges, nem izgékony, mint Satellit, Aschenbrödel, s nem izzasztja ki magát előre, hanem fut mikor kell, s akkor fut — nemes tűzzel és lankadatlan eréllyel. Erő — szelídséggel párosulva benne, apjáról, anyjáról. Louise Bonne ez első szülötte Buccaneertől talán még szerencsésb lesz, mint előbbi mariagejainak szülöttei: Zrínyi, Louisa. Cromwell. Nem ily kitűnő már a Baltazzi-BlaskovichSztáray szövetség másik fiatal csatárja Czimbora; — Grollonak édestestvére. Tavali futása és kinézése után sok reményt kötöttek hozzá; azonban az erős angol trainirozás kártékonyán hatott lábaira. Hatalmas egy jelenség e szövetségben E Íj en, a derék Blair Athol és a hires East Sheen fia; egy nagyra és szépen megtermett sötétp. mén; első debütirozásával azonban nem érdemelt még »éljent«, ugy tetszik erősödnie kell, hogy apja ismeretes tüzét és sebességét produkálhassa. — Sajnáljuk, hogy Ginát és Tápiót nem láthattuk: Gina ugyan fu " tott a 3-dik nap, de mi Pozsonyt már elhagyván, nem lehettünk tanúi az érdekes futamnak, melyben indult, s melyben Poman, a Henckel-istálló legjobbnak híresztelt lova Indigót legyőzte, s igy képességének sok jelét adta; bár a 33 font. illetőleg a kor-különbség nélkül 13 — igen megkönnyitbette ezt. Ugyané körülmény azonban nem a legjobb világot veti Ginára, mely a turterhelt Indigo után jött csak be. •— A mi Tápiót illeti, őt a hármas szövetség legjobb lovának és a bécsi Derby egyik főkedvenczének tartják. Tény, hogy Pozsonyban már 4:1 senki sem akart ellene tenni, pedig még a kladrubi, oroszvári istállók felét sem mutatták be fiatal lovaiknak, még Csikvárott is rejtegetnek valamit, ezenkivül Whim, Peter Simple, Na Zdar, Adjutant stb. szintén fő-főfavouriteknek tartatnak. (Foh-tatás következik.) Versen v~prograrnm. Az ez évi debreczeni versenysorozatban 1874. octóber 5-én tartandó debreczeni vát'OS díjnál »futhat minden ló« helyett jön „futhat minden Magyarországban eliett és nevek mén és kancza«. E szerint ezen dij következőleg hangzik : Sz. k. Debreczen város dija 100 arany. Handicap. Futhat minden Magyarországban eileít és nevelt mén és kancza Tét 100, bánat 60 frt, szept. 15-ig jelentve 25 frt. % mfd. A terhek aug. 2 8-ig a »V. V.lap« és a »Spblatt«-ban közhírré fognak tétetni; a második ló a tét és bánatok y

3-át nyeri. expresse rifle-jével előbb lőjjön, én meg Koddá (calcuttai) puskaművesnél vett 8-as öbü puskámmal csakis támadás esetén, vagy ha már előttünk elhaladtak. Mintegy negyedórai várakozás után észrevettük, bogy a nyájak megindultak, csendesen legelészve egyenest felénk. 500 lépésnyire tőlünk azonban két nyáj nyugtalankodni kezdett s nem akart előre baladni, s midőn a hajtók puskalövéssel akarták kényszeríteni, kitörtek. A harmadik a lövések által szintén elvadítva, sebesen közeledett bal szárnyunknak. s tőle mintegy 150 lépésnyire haladt el. Erős tüzeléssel fogadtatott, s nem sokára láttunk is egyet elesni, C.-t érte a szerencse az első buffalot lőhetni. Hj hajtásra többé kilátásunk nem levén, szemüvegeinkkel néztünk körül, váljon nem tudnánk-e valamit látni, s csakugyan alig ezer lépésnyire tőlünk megpillantottunk egyet a fűben heverni. A puskázás után nyugodtságából társaim azt következtették, hogy talán meg van sebezve a bajtókat kisérő egyik shikári által, s elhatározták, miszerint megpróbálandják megközelíteni. Én is hozzájuk csatlakoztam, s félkört képezve igyekeztünk közelébe jutni. Felénk tekintve alegnagyobb nyugalommal feküdt míglen vagy négyszáz lépésnyire közeledtünk hozzája, ekkor felkelt s lassan legelészve távozott. Azon reményben, hogy talán beérhetjük, gyorsítottuk menésünket s igy vagy 250 lépésnyire jutottunk. Ekkor azonban nekiiramodott, de háromszáz lépés után lefeküdt. Újból közeledtünk s ő ép ugyanazon manoewret ismétlé mint elébb. Igy tartott vagy 5 mértföldön át, mintha csak bolonditani akart volna. A nap már magasan volt az égen, a bőség roppant, hármunkról csak ugy folyt a verejték, s belátva, hogy elérni nem birjuk, bár tudtuk, hogy lövéseink nem igen lehetnek eredménydusak, reá tüzeltünk. Golyóink előtte verték a port s e szokatlan lárma haragitani látszott. A mint egy golyó lecsapott a földbe, oda rohant s tiporta a füvet, s párszor tiz-husz ölet felénk szaladva, támadáson látszott gondolkozni, ebbeli szándékát azonban nem foganatosítva, megvetéssel néze reánk s távozott. Pihegve heveredtünk le a gyepre s nagyot huztunk a nálunk levő kulacsokból, de nem bort, hanem theát, ez egyedüli hűtő italt e meleg klímában. Röviden pihenve, újra körülnéztünk s meg is láttuk az egyik kitört nyájat. Tapasztalásból tudva már, hogy egy könnyen megközelíteni nem tudjuk, azon mód felett gondolkoztunk, hogy bírnánk őket rászedni. Egy szénahordással elfoglalt benszűlöttet látva meg, felszólítottuk shikarink által, hogy kis két kerekii kolyójával jönne; azon eszközt próbálandók meg, mely nálunk tuzokvadászatoknál divatos. — Nagy nehezen felkapaszkodtunk e rosz alkotmányra, melynek összes feneke egy rozzant létrából állott, s döczögve haladtunk az egyenetlen talajon. — A buffalók azonban nem hagytak magukon kifogni, mert alig közeledtünk hozzájuk négyszáz lépésnyire, eliramodtak. Yagy nyolez míldnyire levén hazulról, bár már a járás igen keservesen esett, neki indultunk. Megkönnyité hazatérésünket, hogy még egy buffalo nyájra akadtunk, melyekre bár lőni nem tudtunk, de melyek előttünk haladva, csaknem haza vezettek. Délutáni kettőkor, majd tiz órai folytonos járás után sátrainkhoz tértünk. »Sampin, benatec pani, baraf!« magyarul: pezsgő, sodaviz és jég, ez volt mindnyájunk első szava, s lehütvén magunkat, leheveredtünk. Alig feküdtem egy óra hosszat, már ismét haliám W. hangját s hitt, hogy menjek, mert a shikari birt hozott, hogy az általunk utoljára üldözött buffalók egészen sátraink közelében tartózkodnak. Hamar összekészülődtem s elindultunk. Reggeli társaságunkból csak W. C. sén valánk, de hozzánk szegődött B. s M. — Noha újból négy óra hosszat jártunk, mit sem bírtunk találni s alig ebédelve, a nap fáradalmait kipihenendők lefeküdtünk, azon feltett szándékkal, hogy reggeli négykor újból elindulunk. 21. reggeli négykor felakarván kelni, kísérletem sikertelenségét hamar át kelle látnom. Járástól elszokott lábaim ugyanis ugy megmeredtek, hogy tökéletesen paralisált valék. Társaim is, ugy látszik, hasonlóan érezbeték magukat, mert az egész táborunk közelében mi nesz semvala észlelhető. E nap egész délelőttjétbonn is töltöttük s csakis délután indultunk ki hatan Cetw. még mindig beteg s a holnapi nap Calcuttába visszatérendő lévén, M. és K. pedig a vasárnapot tartván. Nem messzire kelle mennünk, hogy a buffalókra akadjunk s a hajtás jól sikerülvén, erős tüzelés volt. Három darab lön az áldozat s C. s