Vadász- és Versenylap 18. évfolyam, 1874

1874-01-14 / 02. szám

12 VADÁSZ- ÉS VERSEKV-LAP. JANIJÁÉ 7. 1873. maradt meddő, s igy tehát a vemhességi százalék majdnem 75°

t-ra rug. Bábolnán 108 fedezett kancza után 70 csikó várható, s végre Kisbéren 156 anyakancza között csak 40 meddő van, mely arány szintén megközelíti a 7 5°/

0-nyi vemhességet. Különösen örvendetes körülménynek tekintjük azt, hogy a kisbéri angol telivértörzs 35 anyakanczája után ez évben legalább 25 csikó várható, mi a kisbéri telivérmének termékenységéről szép bizonyságot tesz. * * * A raudauczi ménesintézet jelenlegi állapotának rövid leírását találtuk legközelebb a bécsi »Sportblatt« »Halbblutzüchter« czimü melléklapjában. Ezen leirás szerint a radauczi ménes területe és lólétszáma az utolsó években jelentékenyen megfogyott. A ménes birtokterülete jelenleg csak 17036 hold, melyből 6394 hold szántóföld, 5524 hold rét és legelő és 5118 hold erdő. Az anyakanczák száma 186 8-ban 505 volt,jelenleg pedig csak 334, s e mellett a ménes öszszes létszáma az igás lovak nélkül csak mintegy 10 00 lóból áll. Az anyakanczák között 172 arab, 134 angol és 28 lipiczai fajú van. A sok experimentum után, mely a radauczi ménest számban és minőségben is olyannyira megrontotta, most már határozott irányt követnek, azaz főleg termetesebb és nehezebb sarjadék nevelésére törekednek. Sok sikert kívánunk osztrák szomszédainknak, csak helyes irányban törekedjenek a kitűzött czél felé. Ménes- és gyepujefanságok, CARNIVAL, angol telivér mén, az 187 3-diki idényben Pesten az Egyleti Lovardában fog fedezni. A bejelentéseket Szatmáry Mihály úrhoz, a lovarda igazgatójához kell intézni. Telivér kanczát fedez 105 frtért. Félvér kanczát » 62 frtért. Ivanczatartás naponkint 1 frt 20 kr. teljes ellátással. A hol több kanczához legény is küldetik, ott egy kancza 1 frt naponkint. Hidegvérű jó vadászra, ki már azelőtt is lőtt ily nagy vadat- — jött két medve, az erősebb elöl, a gyengébb hátul. Az első — mint láthattuk nőstény medve —a lövésre összetört de csakhamar felocsúdván, az odaugrott s a jávorfánál helyt fogott József bátyának rontott oly dühhel, hogy súlyától a félig korhadt jávorfa ketté hasadt. József bátya e pillanatban tüzelt, s sze encsésen fejbelötte, ugy hogy a vad a fahasadékból ki sem mozdult többé. A második medve visszatört a hajtók közt s feldöntött egy 15 éves fiút, okozván igy a nagy zűrzavart az egész sorban. A fiút, ki oldalát fájlalta, kézben kellett a tanyára vinni, sokáig nyöszörgött, de nebény napig tartott kék foltokon kívül nem lett semmi baja. A vadászat véget ért, s nagy örömmel s lármás vigsággal szállíttatott a 4 mázsára becsült medve a tanyára, hol az áldomás nagyban folyt, estve felé meg azután kocsin a városba. A bonczoláskor constatáltatott, hogy az első golyó a szüpynek s tüdőnek egy részét átjárta s a liátgerinczben megakadt, a másik golyó a jobb •^em alatt hatott a fejbe, az agyat átfúrta s a felső koponyán kiment. A medve feltöretlenül 3S0 fontot nyomott. Jól emlékszem, hogy busa a mészárszékben mérettetett ki 4 váltó krajezáron, s hogy a marhahús fontja akkor 8 váltó krajezár volt. E hajtóvadászatra nagy lelkesedéssel mentem ki, s bár lázas állapo'ómban jobb szerettem volna oda haza verebekre puskázni, mint a bősz medvével találkozni, de ö ömöm azután a vadászat szerencsés befejezte után annál nagyobb volt, s most is uagy megelégedésemre szolgál, hogy abban résztvehetni alkalmam s bátorságom volt. (Folytatás következik.) Egy igen derék istállómestert ajánlanánk Bábolnáról az ottani ménesparancsnokságtól. Nevezett egyén ezelőtt mint őrmester szolgált ott, jó lovas és tanító volt és sok mindenre alkalmas. Nyitrai születésü, 25éves; beszél magyarul, németül, tótul; középtermetű, mintegy 125 font nyeregsulylyal. Mintán ily egyénekben hiány van, valamely uraságnál, hol egy kis ménes van, nagyon használható volna. Többet mond a bábolnai ménes parancsnoka. Idegen országbeli állatok honosítása s a búbos-fürj.*) (Folytatás és vége.) Csekély mélységű fészkét a földön — rendesen valamely vastag fa által védett bokorban — készíti, fűszálakkal és falevelekkel könnyedén kibéleli, s abba 18 — 24 tojást rak. — Csak a jércze ül, a kakas a fészek előtt begyeskedve őrködik, minden gyanús állat közeledésére neszel, jelt ád ha a vész komolyabbá válik s az által a saját fészke elhagyására ösztönzi; különféle fogásokkal — főleg a szárnyak tettetett bénaságával — az ellent a fészektől minél távolabbra iparkodik csilni (mi rendesen sikerül is), mig végre hirtelen szárnyra kelve, a faképnél hagyj 3» a csalatottat. — Huszonegy napi költés után kikelnek a kicsinyek, s azonnal odahagyván fészküket, a két öreg vezetése mellett elindulnak. Alig képzelhető szebb valami ezen kis állatoknál. Az olaszdió nagyságú kis alakok, felül barnás csinos rajzzal, egyszínű hamvassárga hassal, az egész test lágy pehelylyel fedve — fajuk minden előnyeit magokkal hozzák a világra. — Okos szemeikkel gyermekies tudákossággal kacsingatnak szerte, apró lábacskáikat gyorsan szedegetve, mindmegannyi kis golyók gurulnak ide s tova a földön. Hol csomóban, hol egyenkint szétoszolva követik öregeiket, háboritlan állapotban, kik is a leggyöngédebb hangon kotyogva előttük, meg-mcgállanak valamely tápot igérő helyen s kaparás és -csőreikkeli kopogás által igyekeznek a kicsinyeket lassankint az evéshez szoktatni. — Majd összehívják őket, s hastollaik felborzolása által pihenésre unszolják! Ilyenkor azután mindakét öreg egy-egy csap tot vesz maga alá, s a kis haszontalan népség addig feszeleg ide-oda, mig az óvó tollak tökéletesen elfedik. Egy idő múlva ismét megindul a menet az elöbbcni rendben, ha a folyton leskelődő vész más eljárásra nem készteti. — A vezető kakas, a mily délezegen lépked elöl, ép oly szakadatlan éberséggel őrködik családja felett; minden nagyobb élő lény aggodalmat kelt benne, de azért igen jól megtudja őket egymástól különböztetni s valódi értéküket felismerni. Ha orvmadár mutatkozik, családjával a legközelebbi menedéket nyújtó bokor alá menekszik; ha gyanús négylábú közelit, magát látszik feláldozni, s az emiitett tettetést szinlelve, a gonoszt a szükséges távolba csalja, hogy párja az apróságot biztosságba helyezhesse; ha eltompult érzékű ember, kutya nélkül, akad utjokba, mind a két öreg óvliaugot adva rebben fel, az összes gyermekcsoport szétfut s ugy eltűnik szem elől, mint ha a föld nyelte volna el. — Minden egyes csibe azonnal búvóhelyet talált a talaj valamely egyenetlenségében, melylyel, hasonló ruhája segélyével rögtön ugy egygyé olvad, mintha egy rakáska földdé, röggé, lehullott falevéllé vagy csomó füvé vált volna. Türelmes vizsgáló, ki nem restel valamely fa mellé húzódva, egy negyedórai mozdulatlan várakozást, nem sokára a jéreze halk hivogatását fogja hallhatni, s ha figyelmesen nézi, fogja látni, miként válik el egy pehelycsomóka a másik után a talajtól, s mint gurul azon táj felé, honnan a hivogatás hangzik, de mást azután nem is lát ám, mert ugyané családot az nap nem látja többé. Tizennégy napra rá a kis népség már képes szárnyra kelni, ha valami »rabló-orr« szimatol a talajon végig; ismét tizennégy nap, s a majdan felnőtt fiatalok futnak, repülnek, a veszély parancsolta körülményekhez képest, bár néha elég botor meggondolatlansággal. Még tizennégy nap, s a nevelési tanonczidön tul vannak, főkép ha a gonosz tapasztalatok magas iskolájában is részesittettek ; s most már — még mindig csapatban ugyan — de teljes önérzettel követik bölcs vezetőjüket. Az első búbos-fürjek 1852-ben hozattak be Európába ; szaporodtak a nélkül, hogy valami különös gond fordíttatott volna reájuk, s aránylag igen rövid idő múlva állatkertek s egyes, kedvelők kalitkáit disziték. — Hat évre rá Francziaországban tétetett ki alkalmas helyre két pár, a nyár derekán már számos szaporulattal örvendeztették meg tulajdonosaikat. — Németországban, tudtommal csak a meklenburgi és oldenburgi nagyherczegek tenyésztik kérésem folytán eme sokat igérő szárnyast egyelőre csak ama czélból: hogy nagyobb számú ép példányokat nyerjenek. Abban : hogy a búbos-fürj honosítása, a fentirt körülmények pontos megtartása mellett, okvetlen sikerülni fog — minden szaktudó egyetért. — A kevés igényű szárnyas felnevelése sokkal kevesebb gonddal — s mi nem épen mellékes dolog — sokkal kevesebb költséggel jár a közönséges fáczány felnevelésénél. — Igaz, hogy oly fáczányőr, ki hivő buzgósággal függ a régi hagyományokon, a búbosfürj felnevelésére nem alkalmas, az uj szárnyas uj embert is kiván, s a ki foglalkozni kiván vele, annak el kellett felednie Ilübel » Jäger-Practica«jára esküdni, jó akarattal s igyekezettel kell birnia, hogy ezen madárfajjal természetszerűleg bánjék. — Az egész igen egyszerű, mint az alábbiból kitűnik : Az első teendőkre nézve legalkalmasabbak a fáczányosok, az ott gyakorolható szoros felügyeletnél fogva; ott tehát egy 5 —10 osztályból álló tenyészkctreczet állíttatunk fel (az egyes osztályok 64 —150 • láb térfogatú ik lehetnek), melyn k elélnek fekvő oldala rácsozott, s hátsó részének körülbelől egy harmada fedett. — Ezen t 'nyészketreczet őszszel annyi párral népesítjük he, a hány osztályunk van ; igen helycsen cselekszünk azonban, ha a szárnyasokat különböző állatkertekből hozatjuk, s tavasz kezdetéig nemük szerint elkölönitve tartjuk , a netaláni testvérpárosit's elkerüllietése végett; vagy pedig lia kicseréljük az újonnan szerzett párokat, a kölni állatkertből szerzett jérczékhez például a hannoveri állatkertből hozott kakasokat adjuk és viszont. Kevésbbé tehetős kedvelők világos kamrákban is tehetnek kísérleteket; hogy szabadban levő kalitkák előnyösöbbek, az kétségtelen, miután a tél elmúlt ival — mely a búbos fürjre semmi hátrányos befolyással nincs, elegendő táp mellett — az általuk szabadban jobban érezhető évszakváltozás a legelőnyösebb hatással van. A tenyészkertben néhány kisebb szerű dombot alakitunk, azokat körülültetjiik bokrokkal, s csúcsaikat befödjük mohhal; ama bokrok később fészkelő helyül fognak kiszemeltetni. Eledelül különféle gabnamagvakat, — hüvelyes veteményeket (borsót, bükkönyt) kivéve — saláta- és káposztaleveleket, friss füvet s egyéb zöldséget adunk az öregeknek. — A legjobb bánásmód : lehetőleg kevés háborgatás. A gyenge fiataloknak hangyatojást és kevés szétdörzsölt, keményre főtt tojást, később egy kis túrót adunk, mindezt módjával s a fogyasztáshoz arányosítva. — Semmi egyéb nem szükségeltetik; a ki házi tyúkot fel tud nevelni, az ugyanazon bánásmód mellett búbos fürjet is fog nevelhetni. Nem minden jéreze költi ki tojásait, azokat ide s oda helyezi, s nem törődik velők; az ilyenekhez jövő évre más kakast kell adni, tojásait törpe tyúk által kiköltetni, csibéit felneveltetni s azokat őszig nagyobb felügyelet alatt tartani. Másként kell bánnunk az oly saját anyáik által ki! költött fiakkal, melyeket szabadon akarunk bo-