Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-03-05 / 10. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-L^P. 75 6. Teherhatározó minden Handieapben Cavaliero Ferencz ur. 7. Minden nevezés, bejelentés, tudakozódás stb. bérmentesen ily ezim alatt : „V ersenyt illető" Jermy Károly versenyegyleti titkár úrhoz Kassára intézendő. Kassa, február 26-án, 1873. A kassai v

ersenyeg y 1

et válaszmánya. Az aradi 1873. évi lóversenyek sorozata. Vasárnap, September 14. 1. Aradmegyei dij, 1500 frt. Handicap. Futhat minden ló. Táv. 2. mfld. Tét 150 frt, bánat 100 frt, augustus 25-éig jelentve 50 frt. A második ló a tét és bánat felét nyeri. A terhek aug. 10-kén j közlendők. 2. Asszonyságok dija. Tiszteletdíj , egyesítve (300 forint) egyleti díjjal. Urlovarok. Futhat minden ló. Távolság 1 % mfld. Tét 50 forint, f. v. f. Teher: 3é. 112, 4~é. 127, 5é. 132, id. 135 f., telivér 10 fonttal több, mén 3 fonttal több. A második ló tételét menti. 3. Második osztályú államdij 100 db arany. (A versenyegylet által meghatározandó feltételekkel.) 4. Első osztályú államdij 200 darab arany.(A versenyegylet által meghatározandó feltételekkel.) 5. Mezei gazdák versenye. Adja az aradmegyei gazdasági egylet. Futhat minden aradmegyei mezei gazda saját lova. Nyereg használata nincs megengedve. Az 1-sö ló 60, 2-dik 30 és a 3-dik 10 forintot nyer. Nevezés az oszlopnál. 6. Vigaszverseny. Handicap. Kötelező minden lóra, melly az aradi versenyekre nevezve van. Futhat csak olly ló, melly az aradi gyepen futott, de nem nyert. Táv. 1 ang. mfld. Tét 80 frt, bánat 40 frt, augustus 25-ig jelentve 20 frt. A terhek aug. 10-én tétetnek közzé. Megjegyzések. 1. Nevezési zárnap minden dijra, kivéve a mezei gazdák versenyét, augustus 1. 2. Valamennyi nevezés, bejelentés vagy tudakozódás bérmentesen intézendő Bittó Károly lovaregyleti titkárhoz Aradon, kigyó-uteza 22. sz. 3. A nevezések csak Írásban s táviratilag tehetők. 4. A nyereményből 5% levon>»tik. 5. Minden lótól, mely futás végett a pályán megjelent, 5 frt gyeppénz, s minden pályázó lótól annyiszor a hányszor indul, 5 frt iuduláspénz fizetendő. 6. Teheregységül a vámfont, a távolságnál pedig az angol mértföld szolgál. 7. Valamennyi tét- és bánatpénz a verseny napját megelőző esti 6 óráig fizetendő, különben oly ló, melyért a tétel ez ideig le nem fizettetett, nem bocsáttatik indulásra. A lovar-egylet megbizásából Bittó Károly, egyleti titkár. A kolozsvári lóversenyek sorozata 1873-ban. ELSŐ NAP. Péntek, September 26. 1. Kísérleti verseny. 187 0-ben elletett lovak számára. Távolság 1 mfd. Teher 100 ft, ménre 5 fonttal több, félvérre 5 fttal kevesebb. Tétel 10 arany, bánat 5 arany. Egy évvel verseny előtt bejelentve 3 arany. — Indítványozó b. Wesselényi Béla. Elzárva 6 nevezéssel. 2. Hölgyek dija. Tiszteletdíj. Minden Erdélyben elletett és felnevelt ló számára. Távolság 1 y

2 mfd. Teher 3é. 125, 4é. 141, 5é. és id. 146 font; ménre 3 fttal, teli vérre még 10 fonttal több. Tét 5 0 forint, fele bánat. Urlovarok. Nevezési zárnap julius 30., déli 12 óráig. 3. 300 arany államdij. Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt kancza és mén. Távolság 2 mfld. Teher 3é. 95, 4é. 110, 5é. és id. 115 f. Ménre 3 fonttal több. Nem Erdélyben fogantatott, de anyjukkal behozott csikókra 3 fonttal több. Tét 100 frt, fele bánat, egy hóval verseny előtt visszavonva 25 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezés julius 20., déli 12 óráig. 4. Paripaverseny. Tiszteletdíj, adja b. Wesselényi Béla. Futhat minden ló, mely ez évben idomár keze alatt nem volt. Táv. 1V

2 mfld. Teher 3é. 115, 4é. 131, 5é. és id. 136 font. Telivérre 7 fonttal, ménre még 3 fonttal több. Erdélyen kivül nevelt lovakra 10 fonttal több. Tét 20 frt, fele bánat. Urlovarok. Nevezés sept. l-ig. 5. 200 arany államdij. Minden a magyar korona területbeli 3éves mén és kancza számára. Táv. 2 mfld. Teher 105 font, ménre 2 fonttal több ; Erdélyben nevelt lovakra 5 fonttal kevesebb. Tét 100 forint, fele bánat. A tét- és bánatösszeg fele a második lóé. Nevezési zárnap julius 20., déli 12 óráig. MÁSODIK NAP. Vasárnap, September 28-án. 1. Ivadékverseny. 1869-ben elletett lovak számára. Távolság 1

1/

2 mfld. Teher 110 font; kancza és heréltre 3 fonttal, félvérre még 5 fonttal kevesebb. Tét 10 arany. F. v. f. Nincs csikó, nincs tétel. Indítványozó Tisza László. Elzárva 12 nevezéssel. 2. Erdélyi dij. — frt. Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt félvér ló. Táv. 3 mfd. Teher 3é. 104, 4é. 125 ft, 5évesre és idősbre 130 ft, ménre 3 fttal, egy 500 frtos dij nyertesére 5, két ily, vagy egy nagyobb dij nyertesére 8 fonttal több. Tétel 100 frt, fele bánat. A tét- és bánatösszeg fele a 2-ik lóé. Nevezési zárnap julius 30., déli 12 óráig. 3. Gátverseny. Futhat minden Erdélyben elletett és felnevelt ló. Távolság 2Vs mértföld, 9 négy láb magas gáttal. Teher 3 évesre 120 font, 4 évesre 138 ft, 5 évesre és idősbre 143 ft, ménre 3 fttal, telivérre még 7 fttal több. Lóra, melly gátvagy akadály-versenyben még nem indult, 5 fonttal kevesebb. Üzleti lovar 7 fttal többet. Tétel 25 frt. F. v. fizess. Nevezési zárnap julius 30., déli 12 óráig. 4. Egyleti dij. 50 arany. Futhat minden magyarhoni ló. Távolság 2 mfld. Teher 3é. 100, 4é. 118, 5é. és id. 123 f., ménre 3 fonttal, telivérre 7 fonttal, 50 aranyos dij nyertesére 6, két ily, vagy egy ennél nagyobb dij nyertesére 10 fttal több. Erdélyen kivül nevelt lovakra 10 fonttal több. Tétel 10 arany, fele bánat. Nevezesi zárnap jálius 30., déli 12 óráig. 5. 500 arany államdij. Minden mén és kancza számára, mely magyar-osztrák birodalmi vagy németországi államlakos jóhiszemű tulajdona. Távolság 3 mfd. Teher 3 évesre 104 ft, 4 évesre 125 f., 5 évesre 133 ft, 6 évesre és idősbre 13 6 ft, ménre 3 fttal több, egy 3000 frt értékű verseny nyertesére 6, két ily vagy egy 5000 forint értékű dij nyertesére 10 fttal több. Angol és franczia lóra külön 17 fttal több. Tétel 200 frt, fele bánat. Egy hóval a verseny előtt bejelentve 40 forint bánat. Tét- és bánatösszeg fele a 2-ik lóé. Nevezési zárnap, julius 20., déli 12 óráig. 6. Vigaszverseny (Handicap). Kötelező minden lóra, melly ez évben a kolozsvári versenyekre nevezve volt. Futhat csak ollyan ló , mely ez évben e pályán nyertes nem volt. A paripaversenyre nevezett és futott lovakra e dij feltételei nem kötelezők. Távolság 1 mfd. Tétel 50 frt, bánat 30 frt. September 5-ig jelentve 10 frt. Nyerés által kizárva 20 frt. A terhek augustus 20-kán a „Vadász- és Verseny-lap^-ban közzététetnek. Megjegyzések. 1. Bármely versenyre csak egyleti részvényes nevezhet lovat, s ilyen is csak : ki bona fide nevezi lovát. Részvényes sem idomár, sem üzleti lovar nem lehet. 2. Minden nyereményből 5% az egyleti pénztár javára levonatik. 3. Minden e pályán megjelenő lótól 5 frt gyeppénz és annyiszor a mennyiszer indul 5 frt indulási pénz fizetendő. 4. Teheregységül a vámfont szolgál, távolság pedig az angol mértföld. 5. A bejelentéseknek a dij külön megnevezésével, a ló származásával, a terhek pontos kiszámításával kell az egyleti titkárhoz intézett bérmentes levelekben történni. 6. Csak levél vagy táviratilag tett nevezés érvényes, mely nem később, mint a kitűzött napon és időben kell, hogy a titkárhoz megjöjjön. 7. Valamennyi tét- és bánatösszeg a versenyek előtti este 6 óráig a titkárságnál befizetendők, ellenkező esetben oly lovak melyekért a tételek emiitett ideig be nem fizettettek, valamint azok sem, melyek tulajdonosa ellen az egyletnek bárminemű követelése volna, annak kiegyenlítéséig pályázásra nem eresztetnek. 8. Mindennemű tudakozódás, bejelentés és nevezés ily czim alatt: „Versenyt illető" Bartha Lajoshoz Kolozsvárit, főtér 2-ik sz. bérmentesen intézendők. A lovaregylet megbizásából Bartha Lajos, egyleti titkár. Válasz a honvédlovasság lovai czimii czikkre. A „Vadász- és Verseny-lap" 7-dik számában Lits Gyula szab. állom, honvéd-lovas hadnagy ur egj czikket közölt, melyben a honvédlovasság siralmas állapotját választá értekezésének tárgyává. Ezen czikkben, melyet, — meg vagyok győződve, hogy csak a jó akarat sugalt, mégis anynvi mondat fordul elő, hogy azokat szó nélkül nem hagyhatom, s meg fogom kisérteni megezáfolni azt, amit helyesnek nem tartok benne. A t. czikkiró a pótlovazásnál kezdi éles és élezés kritikáját, és azt állítja, miszerint a 160—180 forintért vett pótlovak gazdája semmi esetre sem adta el lovát drágábban 100 frtnál, a többi az üzérkedők zsebében marad, s ennélfogva a pótlovak gyengék, roszak, silányak. Én ugyan nem tudom, hogy honnét merítette czikkiró azon oly határozottan kimondott meggyőződését, de én személyesen az ellenkezőről győződtem meg, s tudom, mert magam is vettem pótlovakat, hogy parasztok, korcsmárosok, bérlök sat. 130 — 170 — 200 frtot kértekés kaptak is lovaikért, 100 forintos lovat az egész pótlovazás alatt soha, de még a vásárokon is csak ritkán láttam. — Hogy a lovak roszak, az nem áll, mert a 1869-diki pótlovazásból a század részére esett lovak közül nagyobb rész megvan és még igen jó lovak. Czikkiró ur egy pillantást vet a lónevelésre, és igen mulattató és élezés modorban, de bocsássa meg, nem hiven irja le azt. Mindenki, de kivált a lovas katona tudja azt, miszerint a magyar paraszt jól tartja lovát ; hogy nyáron át a legelön van, az nem hiba, áldjuk érte sorsunkat, hogy olyan lovat kapunk, a melyek lábai, pa= i tiszták és jók, a melyek az idő viszontag - igaival daczolni tudnak, — mert ez az igazi katonaló. Hadnagy ur irigyli a kopjások lengyel lovait ? én nem ; a lengyel lónak nyaka, feje és farka szép, de az, mire a lovasnak legnagyobb szüksége van, derék, kereszt és láb, azt ott hiába keressük, és a magyar lóval össze sem hasonlíthatjuk ; de ha csak szilaj ló kell, hogy hajmeresztő dolgokat vigyen véghez, az itt is található, ha р. o. czikkiró ur látta volna azt a kis magyar lovat, a mely egyszer, midőn József főherczeg ő fensége a tanosztályt vizsgálta Kassán, Koháry főhadnagy urat kétszer egymásután fején át ledobta, alkalmasint jobb Ítéletet hozott volna a pótlovak erejét illetőleg, és nem irigyelte volna a kopjások szilaj lovait.