Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-02-26 / 9. szám

68 VADÁÍZ- ÉS VKRSKXV-LA". FKBRIÁB 26. 1873. Lótenyészintézeteink költségvetése a képviselőház előtt. Mult szombaton került a képviselőház elé lótenyésztésünk költségvetése ; a ház figyelmes rokonszenvvel kiséréazt, s ez intézetek vezetése felett többször fejezé ki tetszését egyes szónokai által. A viták igen érdekesek voltak. Máriássy B. igen számitó gazdának mutatta magát, b. Simonyi pedig teljesen késznek a felelettel ; mig Kozma Ferencz miniszteri tanácsosnak alkalma nyilt magát — a miniszter rekedtsége miatt őt kérvén fel a szólásra — mint igen könnyed, világos előadásu és hatályos szónokot bemutatni. A ház nagy rokonszenvvel hallgatá őt és többször tetszés jeleivel kiséré. Mindenekelőtt a költségbiráló bizottmány jelentése olvastatott fel, melynek főbb pontjai következők : Alladalmi lótenyészintézetekre előirányoztatott : 2.701,717 frt, melyből a bizottság 2.697,492 frtot ajánl megszavazásra. Megemliti továbbá, hogy az idei budget 138,309 forinttal több lenne, mint a tavalyi, de miután a jövedelmi előirányzat is 102,367 forinttal több — igy a kiadás többlete csak 35,942 forint lenne. Ezen költségtöbblet is azonban beruházásból ered, t. i. a debreczeni méntelep felállításából , melynek julius l-jén kellene életbelépni"'), s melynek folytán a mének létszáma 1670-ról 1900-ra emelkednék, a liorvát-szlavon királyságban elhelyezett 120 mént ide nem tudva. A jelen előirányzatban benne volna a fogaraei uradalom jövedelme és szükséglete is, s felvételét ajánlja a bizottmány, bár ezzel éppen nem praejudicál annak, hogy a ménes az idén vagy a jövő évben állittas;ék-e fel, minek megvitatását a rendkívüli kiadások tárgyalására tartja fenn. Egyébiránt pedig az előirányzott rendes budgetet, részletes és tüzetes vizsgálat után, változatlan elfogadásra ajánlja, csak a lótenyésztési jutalmak felemelését nem találja indokoltnak. (A *) Kérdés, hogy Debreezenben vagy másutt fog-e felállíttatni, miután Debreczeu, előbbi Ígérete ellené.e most difficilisnek mutatkozik, hdgy segédkezet nyújtson a kivitelben. szerk. aligha ép karokkal eresztett volna ki ölelése közül magunkat is, bajónkat is. Pár óra múlva lecsillapult a zivatar, s ismét szélcsend lett, ugy hogy Norderney láttávolára érve, eveznünk kellett, ha még az nap ott akarunk lenni. En éppen a fedélzeten ültem és olvastam, midőn 10 lábnyira tőlünk két dolphin-hal tűnt fel. Rögtön ugrottam a kajütbe puskámért, de mire feljöttem, már eltüutek, s azután csak lőtávolon kivül mutatkoztak. Többször kísérlettem meg ezen delphin-fajra, mely 8 lábnyi nagyságra nő meg, a vadászatot, valamint a kard-balra is, melyek 24' láb hosszúságúak, de bár sokan vannak, soha sem lőhettem egyet is. A mi pedig a fókákat illeti, attól félek, hogy azok nem sok idő múlva teljesen kipusztulnak, legalább az Északi-tenger ezen részéből — ha sza bad lesz öregét, apraját az év minden szakában lőni, vágni, fogni. Olyan zátonyok, melyeken ezelőtt 20 évvel még százával tanyáztak, most végkép e'kagyatvák, s nagy ritkán téved oda egy pár tengerikutya. Végre több órai evezés után elértük a kikötőt esti 8 nyolez órakor, előbb felhúzván a fóka-zászlót, mint jelzőt, hogy tengerikutyák vannak a hajón. Természetesen sok vendég esődült ki nézőnek. Ismerőseim már azt hitték, hogy odaveszünk, miután a délelőtti roppant vihart Ők is látták. Teljes 60 óráig voltunk oda. Ezen, különben nem nagyon fáradságos vadászatot minden vadásznak igen ajánlhatom, mint valami ritka és kellemes kirándulást, melynek szép eredménye is szokott lenni. H. L. miniszter 5000 forintot kér magán- és községi jó fedező mének aubventionálására, mi bizonyára szaporította volna ezek számát s úttörő lett volna az állami mének kevesbbitésére. Szerk.) — A következő összegek megszavazását ajánlja költség gyanánt : Lótenyésztési központi igazgatás . 27,624 frt Ménes-birtok gazdaságra . . . 816,162 „ Ménesekre 710,789 „ Méntelepekre 1.085,217 . Lóversenyek 28,000 „ Lótenyésztési jutalmak .... 15,620 „ Tenyészanyag vásárlására . . . 14,080 „ Összesen . 2.697,492 frt fedezet: Ménes-birtok gazdaságokból . . 1.382,124 frt Ménesekből 3 71,120 „ i Méntelepek fedezési dijai . . . 216,430 „ Összesen . 1.969,674 ff. A bizottmány jelentésének felolvasása után felszólal : Máriássy Béla. A pénzügyi reformok szükségét a ház elismervén, ezeknek kivihetöségét csak ugy tartja lehetségesnek, ha azon tételeknél, melyeknél valamit meggazdálkodni lehet, a lehető megtakarítással jár el a ház. Nagy súlyt fektet ugyan ő is mind gazdászati mind védelmi tekintetben a lótenyésztésre, de helytelennek tartja a méntelepeknél a kezelést, mert azon financziális, sőt juridikai axiómát tartja, hogy a ki valamely tárgynak hasznát veszi, egyúttal annak költségeit is fedezze. Az által hogy az állam méneket ad ki használatra, azon egyesek, a kik ezeket gazdaságuk emelésére használják, minden lónál legalább 50 frt előnyben részesülnek. Természetes tebát, hogy leginkább ezeknek kellene járulni a méntelepek tartásának költségéhez. Nem tartja a kezelést czélszerünek továbbá azért mert mig az egyeseknél egy lónak tartása legfelebb 300 — 3 70 forintba kerül, addig az államnál az belekerül 670 forintba. E tekintetben két módon liiszi megkímélhetni a költséget. Az egyik mód volna az, hogy az állam hozzon be ez irányban helyes gazdasági rendszert, vagyis ne költsön többet, mint a mennyit magánosok költenek. A másik mód, mely szerint e bajon segíteni lehet, az, hogy az állam a méntelepeket kiadná a megyéknek s városoknak. Segi tene e bajon különben a fedezési dijak feleme lése is. Igy az 1600 mén könnyen eltartható lenne. A kezelésre nézve nem tartja az állam kincsét veszélyeztetve az által, ha a ménlovat egy cseh őrmester helyett — a polgármesterre vagy biróra bizná az állam. Szerinte ez uton 800,000 forintot meg lehetne kímélni. Határozati javaslatot akar beadni, de reméli, hogy a miniszter e nélkül is megteszi a szükségee változtatásokat. Simonyi Lajos b. : Gazdasági szempontból is főfigyelmet érdemel kazánkban átalában az állattenyésztés, de főleg a lótenyésztés, annyival is inkább, mert egyik gazdasági ágban sem mutatkozott oly előmenetel az utóbbi években, mint épen a lótenyésztésnél. Azon mód, melyet megtakarítás szempontjából Máriássy felhozott, nem megtakarítás, hanem a legnagyobb pazarlás : mert annak elfogadása egyértelmű volna azon nagy kincsnek, mely nagy költséggel, áldozattal tanulmánynyal és fáradság által csakugyan létezik, megsemmisítésével ; mert lazánkban különösen az a nagy baj, hogy az egyesek igen kevés gondot fordítanak a lovak tartás ira ; hogy a gazdák lovaikat és marháikat roszul tartják. Ez az egyik föoka, liogy az államnak kell tartani a méneseket ; az anyag, a massa hiányzik nem а vér, mert az meg van, hanem az erőt, és különösen a nagyságot nem birja semmi egyéb megadni, mint a tAp, és liogy a tartás, ha a táp nagyobb adagban adatik, többe kerül, ez világos. Az államméneket nem lehet ugy tartani mint a Toldy lovát. (Derültség.) Máriássy őrmesterére megjegyzi, hogy a ménesek kezelését nemesik strázsamesterek, hanem kiképzett szakemberek és tisztek vezénylik. A fed ezési költség felemelését nem tartja helyesnek, mert ez által a szegényebb gazda lenne sújtva, g lótenyésztése hátra maradna. Egészen ellenkező meggyőződése van, mint Máriáasynak, s azt hiszi, Liogy a kereskedelmi miniszter hiven tegoapí napon tett nyilatkozatához , a lótenyésztést azon irányban fogja előbbre vinni, a melyben az eddig is kezeltetett. Megszavazza a költséget. (Élénk helyeslés.) RadÓ Kálmán : Nemzctgazdászatunknak egyik legfontosabb ága állami lótenyésztésünk és ezért örömmel konstatálja itt a házban, hogy azon ki tönő eredmény, melyet észlelni lehet , mióta a kormány kezébe vette az országos lótenyésztést, minden várakozást kielégíthet. E szép eredményt különösen két faktornak tulajdonítja : az állam által magánosoktól évenkint megvétetni szokott tenyészanyag bevásárlásának és az évenként jutalmazásoknak. És itt megjegyzi, hogy nem tudja helyeselni és nem pártolja a pénzügyi bizottság abbeli nézetét, hogy a kormány által ezen évre kért 22,000 frt helyett csak a mult évi összeget ajánlja megsza vazásra akkor, midőn takaiékossági szempontból az elóttevaló tételben lóversenyekre kért 28,000 forintra nézve semmi észrevételt nem tesz. Különben ezt nem azért mondja, mintha a versenyeknek ellene volna, tudja méltányolni ő is ezek hasznát. — Végül kéri a kormányt, hogy igyekezzék oda hatni, miszerint a méntelepeknél alkalmazott katonák oly közegek által helyettesit* tessenek, kik közvetlenül a magyar kormány alatt állanak. Elfogadja a költségvetés illető tételét. (Élénk helyeslés.) Kozma Perenez földmivelési miniszteri tanácsos : Kijelenti, hogy a földmivelési minisztérium átlátván annak szükségét, liogy a ménes intézeteknek gazdasági része lehetőleg polgári cselédségre bizassék, megtette az intézkedést, amelynél fogva ' most már a kisbéri urodalomban legnagyobb részben polgári cselédség van alkalmazva (Helyeslés) s már a jövő év elején a bábolnai mén-birtok szintén polgári cselédséggel lesz ellátva, valamint a kisbéri állambirtcknak azon része is, melynél ma még katonai cselédség van alkalmazásban. Sokkal nehezebb ez intézkedésnek keresztül vitele Mezőhegyesre nézve, nehéz pedig azért, mert e vidéken a népességi viszony sokkal kedvezőtlenebb — mint a Duna jobb oldalán, és mert az államnak figyelemmel kell lenni az ottani bérlök érdekei iránt, akik folytonosan küzdenek a munkások hiányával. Ez okból a földmivelési minisztériumnak az a szándoka, hogy a mezöhegyesi ménesi birtokot csak fokonként lássa el polgári cselédséggel. На а ház azt hinné, hogy ez átalakitást gyorsabban kellene eszközölni, a minisztérium erre készséggel vállalkoznék, csakhogy ez esetben a háznak nagylelkűségére kellene apellálnia és nevezetesen nagyobb összeget kérnie, mert az ottani laktanyai épületek, a melyek igen kevés költségbe kerülnek, családok elhelyezésére nem alkalmasak. A minisztérium nem akarta egyszerre meglepni az országot ama nagy összegek kérésével, a I melyek e czélból szükségesek, hanem ezélszerübbnek találta négy részre osztani fel a költséget, (Élénk helyeslés) minek az az előnye is van, i hogy az egyik részen történt, és végrehajtott intézkedés kitünteti, megfelel-e tökéletesen a ezélnak, ugy, hogy a netalán észlelt hiányt a másik résznél ki lehet kerülni. (Élénk helyeslés.) A mi a kezelést illeti, ezen intézetek anyagának kellő kezelésére oly embereket kell választani, a kiknek szolgálat alalti tapasztalataikra épiteni lehessen. Viszonyaink nem oly kedvezők, hogy az állam az országnak bármelyik részén azt mondhatná : én azon 4 — 500 emberrel, a kikre okvetlenül szükségem van, rendelkezem s azt minden bizonynyal meg is kapom. De nem koczkáztathatja az állam még azt sem, liogy a lótenyésztésnél oly embereket alkalmazzon, a kik 3 — 4 hónapig talán jól érzik magukat ott, de a mint jobb munkát kaphatnak, ott hagyják az államot. E tekintetben a katonaság jelen szolgálati idejét,