Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-10-29 / 45. szám

OKTÓBER 8. 1873 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 331 nagyobb részt Inkey József, Lajos és István о nsgaik mezei és erdőgazdasági tisztségéből áll, miután a felsőbb engedelem megadatott, az inkei helység határát — szőlők és belsőségi birtok nélkül — hat évre 456 frtért bérbe vette; az egész terület 1800 hold, ebből 600 erdő. A szerződés január elején kezdődött, midőn a szemlélés kedveért egy vadászatot rendeztünk, de az idő nem kedvezvén, abba kellett hagynunk és lőttünk — semmit ! Egy véletlen által jutottam egy érdekes lőjegyzékhez szomszédságukból, melyet ezúttal is közlök, t. i. gr. Széchenyi Gyula marczali uradalmában november hóban azon oknál fogva tartatott extirpaliv vadászat, mivel nem sikerült a volt úrbéresek határát — daczára annak, hogy nagy áldozatra kész volt — bérbe kapni. Lövetett pedig ezen alkalommal : 46 dámvad, 166 őz, 651 nyul, 1204 fáczány, 94 fogoly és 142 erdei szalonka. Összesen 2303 db. Iharos Berény. schuster. HALÁSZA A znióváraljai haltenyészde. (Jaeger József m. kir. közalapitv. főtiszt jelentése.) (Folytatás.) Miután a znióváraljai viz alkalmatos a galóezatenyésztésre is, 1871-ik évben a salzburgi minta haltcnyésztésbcl megszereztem 10,000 darab galóeza-ébrenyt, melyek kis ládába csomagolva 1871. évi november havában Znióváraljára megérkeztek, de a tojás legnagyobb része ki nem kelt és később észleltük csak, hogy a galócza-ivadék helyett egy pisztrángféle úgynevezett „Saibling" fajta halakat küldöttek, melyek oly aprók és oly gyengék voltak, hogy ezkekböl alig maradt egy éves korukig 500 darab élve. A ponty tenyésztés szintén 1871. évben Nyitráról beszerzett halakkal megkiséreltetvtín, Znióváraljára biztos egyén által nagy bordóban s állitott 14 balból esak 6 darab érkezett élve rendeltetésük helyére, melyekből egy hét alatt 5 darab elhalván, csakis a legkisebb him hal maradt élve. Ez azonban május havától október haváig meg egyszer oly nagyra nőtt, mint mikor hozatott. Az eredménytelen kisérlet után csak azt a meggyőződést meritettük, miszerint a znióváraljai haltenyésztéshez a Vricza patakból, mely a mezővároson is átfoly, — vezetett viz a pontyok tenyésztésérc igen alkalmatos. Hogy tehát a pontytenyésztés Znióváralján jobb eredménynyel folytathassék, 1872. évi május 1-én Albrecht föh. nagyszerű morvaországi ponty-haltényészdéjéböl vásároltatott ismét 12 darab pontytenyészhal, melyek közt 4 anya és 8 him volt. Ezek egy uradalmi hivatalnok es a halászmester által elhozattak és a 9-ik számú tenyésztóban elhelyeztettek. — Azonban egész nyáron át az ivásból, valamint az ivadékból mit sem lehetett észrevenni és végre, midőn mult évi október havában az ügylet eredmény érői tökéletesen akarván meggyőződni, a 9-ik számú tenyésztónak vize egészen lecsapoltatott, csak azt vettük észre, hogy ponty ivadék nem létezik, hanem a 12 darab és az 1871-ik évből fenmaradt himbál annyira megnőttek, hogy a május hóban bcvásárlott legnagyobb nőstény anyahal , mely akkor 7 fontra volt a halász által becsülve, október havában 11 fontra becsültetett; igy tehát ez által esak a mult évi tapasztalás erősíttetett meg, hogy a Vricza patakból való iszaposabb viz a pontytenyésztésre igen alkalmatos, de ponty-ivadék mindamellett hiányzott. Folyó -.év tavaszán a 10-ik számú poutytenyésztó kiásatotl, mely időben Albrecht föh. ha; lászmestere Sziléziából Znióváraljára érkezett a pisztráng-t( nyészde megszemlélése végett, miután ennek nagyszerű alakításáról a hir oda is elterjedt. Midőn neki pontytenyésztésüuk eddigi eredménytelensége előadatott, az uradalmi haltenyésztőnek azt az utasítást ada, miszerint a pontytenyésziavakat ivás előtti időben hosszabb ideig egészen szárazon kell tartani, mert ha cz nem történik, akkor már előre számos ártalmas vizi állatok kőinek ki, melyek megerősödve, a junius hóban kikelt pontyivadékot tönkre teszik. Ezen utasítás folyíán a 9 ik szátnu tenyésztőből a ienyészhalak kifogattak és a 2-ik számú baltartóba helyeztettek el, a tenyésztő pedig azonnal lecsapoltatott, mely alkalommal a tóban számos salamander találtatott, a melyek az ivadékot nagyban megrongálják ; igy mind a két tó víz nélkül május hó 24-kéig maradt. Ekkor aztán mind a két tóba viz cresztctvcn, ínég aznap a tenyészhalak is a két tóban elhelyeztettek. Az uradalmi tisztség jelentése szerint csupán csak az uj 10-ik számú tóban vétetett észre folyó évi junius 4-én a pontyok ivása, mely reggel megkezdetett és taitott másnap egészen délig, a mikor is a pontyok a tóban alkalmazott fűzfa vessző töltések oldalai körül azon részeken , melyek a napnak ki vannak téve, nagy esapkedással jártak éjjel-nappal. Egy ujabb jelentés szerint a 10. számú tó junius hó 13-kán megvizsgáltatva, belőle pohárba viz merhetvén, abban tökéletesen kifejlődött fris állapotban levő apró pontyivadék vétetett észre ; t. i. nagyitó-üveggel, söt szemmel is látszottak a halacskák. Hogy a 9-ik tóban sem ivás, sem ivadék még eddig észre nem vétetett, annak tulajdonítom, bogy az anyák ez idén ikráikat nem eresztik, és ez megeshetett igy a mult évben is, mert uridőn a haltenyésztővel folyó évi april 12-en a 4 dar.ib anya-pontyot megvizsgáltuk, csak is egy, a legnagyobb darabnak basa volt egészen lágy,, a másiké esak kisebb mértekben, a többi kettőé pedig még egészen kemény volt, s Wissauer haltenyésztő akkor mindjárt állitá, hogy tökéletesen csakis a nagy nőstény halban bízik. miután lágy a hasa s ezt ő a 10-ik számú fent leirt tóba eresztette. Egyébiránt ba csak ez egymaga eresztette ki tökéletesen egy ötödrészét ikrájának, mivel egészen nem ereszti ki solia, igy is elég ivadék lesz a tavak benépesitesére a jövő évben. A magas minisztérium 1 8 7 2-ik évi junius 22-én 9469. szám alatt kelt rendelete alapján a mesterséges haltenyészdék közelebbi megtekintése és ta nulmányozása végett mult évi junius hó 26-án Salzburgba utaztam, melynek közelében úgynevezett Einödenben Helbrunn mellett létezik Cotein igazgató vezetése alatt részvényesek által kiállított pisztráng- és Saihling-féle haltenyészde, mely vállalat a kormány által évenkint 2000 frtnyi összeggel segélyeztetik. Miután pedig hinni merem, miszerint az ez utazásomról szóló közlemények a tekintetes egyesületet nemcsak érdekelni fogják, hanem ez utazásom eredménye a znió váraljai baltenyészdének leírásával is összefüggésben van, bátorkodom ezeket is a legrövidebben előadni. A helyszínén megjelenvén, találtam szolid anyagból felépített pavillon- alakú, nagyszerű tenyészliázat, cs mivel viz által van körülvéve, magában kis szigetet képez. Nevezett épület felépítése a köröskörüli víztartójával együtt 15.000 frtba került. A haltenyész-házban kőmedenczébe zsilipek alkalmazása által omlik a viz, mely onnan égetett agyagból készitett tenyészládákba folyik. A tenyészládák csak 2 lábnyi hosszúak és másfél lábnyi szélesek, felállítva pedig ugy vannak, liogy az első legmagasabbra alkalmazott ládából az utolsó 10-ik ládáig a viz lefolyhat. Ivás idejében a ládákra illesztetnek üvegből készitett gömbölyű rudacskák, melyekre a halébreuyck rakatnak, s mikor a halacskák a tojásból kikelnek, akkor az üveg rudacskák közti nyílásokon a tenyészládákba leesnek , hol majdnem egy egész évig maradnak és ápoltatnak borjuvelövel. Egy éves korukban pedig egy kis tóba eresztetnek, hol két éven át tartatnak és esak a 3-ik évben tétetnek nagyobb tóba, incly szintén nem mint a znióváraljai 4-ik számú kis tenyészt . — Egy éves koruktól a halak az eladási idöp t lóhussal étetnek , melynek fontját az intéze: kron szokta vásárolni. Fökelléke a pisztráng-haltenyésztésnek t. i. liogv nagy mennyiségben hideg viz legyen rendelkezésére, mely ott épen hiányzik, mert az ott ni viznek csak 11 R. foka van, s tapasztalás szerint a viznek legalább 8 fokon felülinek nem kellene lennie. Az ottani halas tavakban a viz csak két lábnyi magasságban áll, mely okból az inté zet kénytelenittetett a halas tavakat kisebb kiterjedésben alkalmazni, mert máskép vízhiány miatt a halastavakban alig volna a viznek magassága egy lábnyi. Einödenben tehát a tenyészde azért nem mutathat fel jobb eredményeket, mert téli időben a viznek csekélysége miatt tavacskái befagynak, nyáron pedig igen átmelegszenek, mi által a viz erejét veszti, s daczára hogy a napsugarak eiháritása ózdijából a tavak deszkákkal vannak befedve, vizök még is meleg. A salzburgi illetőleg einödeni haltenyészde, mint fentebb már érintve volt, esak pisztráng és Saibling halak tenyésztésével foglalkozik. Nyereménye épen semmi, de fen sem tartaná magát, ha a kormány által évenkint 2000 frtnyi subventióban nem részesülne Eladásra aiig van évenkint 1000 — 2000 darab hala, melynek felnevelése négy éves korukig többe kerül, mint a mennyi eladásukból bevétetik. A csekély térimdjü tavacskák oldalai — mert tavaknak nem is lehet nevezni — —nem mint Znióváralján, vagy még más helyeken, pázsittal rézsútosan, hanem deszkákból vannak e'készitve, melynek az a hátránya van, hogy nyáron át mindenféle bogarak, melyek a füvekre szállnak és részint maguk, vagy ivadékuk által a halaknak táplálékul szolgálnak, a deszkákat kerülik, azért az intézet kénytelen a halakat folytonosan esak kézből etetni, mi négy éven át, tekintve, hogy a lóhúst fontonkint 9 krjával kénytelen bevásárolni, ez az eladandó halak árát meghaladja. A négy éves halak eladásából nyert összegen felül még azon jövedelme van az intézetnek, hogy évenkint nagyobb számú ébrenyt készit, melyet jó áron eladhat. Midőn Cottein igazgatónak a hiányokat őszintén elősoroltam, melyeket rövid tartózkodásom alatti időben észlelhettem, elismerőleg nyilatkozott s azt állitá, miszerint ezen hiányok csupán csak elődjét illethetik, s hogy a társaság már elhatározá, miszerint az einödeni haltenyészdét egészen fel akarja hagyni, s ezt alkalmatosabb helyre tenni át, mivégből а társaság a begyek közt egy nagy tavat 20 évre bérelt ki. Ily adatok után be kell vallanom, miszerint a salzburgi, illetőleg einödeni m, sterséges linlti nyészde oly mintája a mesteiségcs haltenyésztésnek, melyet utánzásra senkinek ajánlani nem lehet. Reményemben csalódva, és hogy a haltenyésztés körüli tapasztalásomat szaporíthassam, a nm. ministerium kegyes helybenhagyása reményében Cottein igazgató figyelmeztetése folytán elhatároztam Einödenből nem távol fekvő Weninger ur igen gazdag és müveit serfőző, s több vasbámorok birtokosit, ki néhány év előtt mesterséges haltenyésztést Bajorországban Theisendorf nevü hely-ségben alakított, meglátogatni, hol igen előzékeny fogadtatásban részesültem már azért is, mivel Weninger egykori Magyarországban tartózkodása alkalmából hazánkat és annak lakóit nagyra becsüli, s alig voltam nála, azonnal befogatott, hogy a nevezett helységtől távolabb létező lialtenyészdéjét bemutassa. (Folytatás következik.) Világkiállítás* Ha, mint a sportvilág közlönye, a „high life" összes érdekeit képviselni akarjuk, kötelességünkben áll oly tárgyakról is m"gemlékezni, melyek nem