Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-10-22 / 44. szám

OKTÓBER 22. 1873 VADÁSZ VEUSK.NY-I.AP. 323 Tátrafüredi karczolatok. (Folytatás és vége.) Néhány év előtt aggodalommal kellett ezen fővad végképeni kipusztulásának elébe nézni. A vadászat innen és a galicziai oldalról végpusztitástal fenyegetett. A javorinai öreg Jones majd 300-on felül pusztított el életében részint fegyver részint tőrrel. Pedig nemcsak természetrajzi és sport szempontból, de csak azért is vétek őket pusztítani, mert mig egy oldalról semmi kárt nem tesznek, más részről a touristáknak is látni vidám szökelléseiket megfizethetlen látvány. Jelenleg mind a kamara és a Szentiványiak a liptai, mind Mariássy Ferenez, de különösen Blázy a szepesi, valamint Salamonék a túlsó és a zakopanei urodalom a galicziai oldalon szigorú védelem alá vették őket, s mint látjuk, rendkívül kedvező eredménynyel. Rendkívül practicus ötlete volt Blázynak s etéren követtéka többiek is, hogy keriilőkül és vadóvók gyanánt épen a legveszélyesebb vadorvokat fogadta fel. Ezek tőle való félelmükben a vadat nem bántják, irigységüknél fogva pedig másoktól rendkívüli erélylyel védik. A jelenlegi állomány igy áll. 1. A lengyelországi Zakopane-Wolossin halastó felett, rajtoki völgy és koscleliskói oldalokon, hol 34 év előtt máinem volt, jelenleg az állomány ... 40 db 2. A javorinai Salamon-féle terűlet 1

3AD mfld ön Kegl főerdész óvása alatt 90 db 3. Zsedényi Ede által bérelt Kis-Tarpatak-Mittelgrad-Tempel és lomniczi csúcs oldalait magában foglaló kis-kohlbachi területen. . . 40 db Sajnosan kell itt megemlíteni, hogy az országosan tisztelt vadászür eme terület vadászati jogát a választókerűletebeli ó-lesznaiaknak engedte át, kik tavaly is 11 dbot, közte zerákat és 5 vemhes sutát lőttek le és hogy még végkép ki nem pusztították, oka csak az a szerencsés körülmény, hogy főtartózkodási helyük a Tempel és Mittelgrad, hozzáférhetlenek. Mindenesetre elvárandó, hogy a tisztelt ur e sajnálatos pusztításnak minden áron gátat vessen. 4. A nagy-kohlbach-szaloki csücs, királyorr-kastenberg-felkai völgy, mittelberg-gerlachfalvi hegyes falak ésgerlachfalvi csúcsot magában foglaló Blázy Ede által gondosan ápolt területen . . 150 db Ebben mintegy 25 idei szaporodás, melyre azonban nem jó idő látszik, miután két erőszakos halál jelei nélkül kimúlt két kicsit találtak az utolsó vadászat alkalmával is. 5. A Poprád és menguszfalvi gyönyörű hegyeket magában foglaló és ritkán vadászott, sőt legeltetéssel sem zaklatott Máriássy Eerencz-féle tei-ületen 11/2 • mfld 130 db fi. A kriváni Szentiványi-féle és a tulfekvő kamarai területen 200 db igy az összes tátrahegyi állomány, a minden völgyben a Krummbolz közt bolyongó, onnan soha ki nem jövő és számba nem vehető komor vén bakokat nem számítva 650, azaz hatszázötven darabra tehető, mi a kedvezőbb viszonyok közt gyönyörű jövőre nyújt kilátást. Áldja meg az isten és óvja szent Hubert az ez ügyet szivökön viselő és már ily szép eredményt előidézett vadászurakat. л * * Ezek után adom tudósításomat a jelen évi vadászatokról következőleg. A zergevadászat soha sem gyermekjáték. Járatlan utakon, gyakran veszélyes helyeken, vízmosásokon kell kúszni. Mindenesetre jó tüdő, erős agy, biztos lábak, erős kitartás, sok lelkierő és nélkülözés kell hozzá. De a mulatság felséges, a dij pedig királyi. Aug. 26-kán volt az idei első hajtás a felkai völgyben. Gyengélkedés miatt részt nem vehetvén ebben, kint voltak Majtbényi Gyula, Blázy, Gürtler és Schwarz fürdőtulajdonos. Láttak mindnyájan 17-et, de az elhibázott hajtás miatt csak Gürtler puskázhatott egyre és ezt szerencsésen hibázta is. 29-én Schwarcz és Gürtler az itt iszonyú nehézségekkel járó cserkészeten hibáztak 1—1-et, Gürtler egy öreg bakot állítólag megsebzett, de a helyett, hogy megállása után elvérzeni hagyták volna, gondtalanül üldözők, minek folytán a nemes vad hozzáférbetlen helyen elvérzett. Szept. 2-án viradt fel rám a nagy nap. Lázasan töltött éj után már künt lestem azt a gyönyörű pillanatot, midőn a jóltevő nap sugaraival a gyönyörű tiszta csúcsokat megaranyozá, és 3/

4 6-kor elindülánk a vadregényes Kohlbach-völgynek, bol a megelőzött iszonyú esőszakadások miatti ugyancsak legényes lovagsport után a hajtókat megindítva, dobogó kebellel, nagy reményekkel, de nem minden ! lelki szorongás után neki indultunk a lelket és inat ugyan igénybe vevő hegymászásnak. A zergéknek szemmel alig kivehető járásai vannak. Minden völgyeletnek és csúcsnak megy egy hajtó, szédületes meredélyeken és nyaktörő utakon teljes tájismerettel, egyöntetűen terelvén a vadászra semmit nem sejtő vadat. Hol a járatok összejönnek, helyet fognak a vadászok. Szabály, a csapatban jövő zergét kiereszteni és csak az utolsóra lőni, hogy a többi vadász is részesüljön a szerencsében. Azonfelül az elkerített ülőhelyen mozdulatlanül ülni. Lelki nyugalom nélkül feszengő vadász itt átok. Meg kell itt említenem, hogy bár a megriadt zerge semmi akadálytól meg nem retten, mégis az, hogy a vadászt szorultságból megtámadná, a mesék országába tartozik. Lux ó-lesznai tanitó egyszer három megriadt zergével találkozott a lomniczi csúcs alatt oly helyen, hol azok ki nem térhettek. Azonban ezek, a helyett, hogy legázolták volna, szépen megálltak, mig kettőt lelőtt, a harmadik pedig a mélységnek szökött le. Két órai, valódi járatlan utakon, olykor négykézláb Való mászás után, a nagy Koblbacb két ága és a szalóki csúcs által képzett mintegy 70—80 holdnyi, a teremtés vajúdása közti zűrben összehányt iszonyú sziklák közti görejes területen foglaltunk állást. Állásom épen a zerge-utak összeszögellése irányában volt, balra a gyönyörű Koblbacb völgy felett felemelkedő megmászhatlan Tempel, jobbra a kohlbach- és szalóki csúcs összeköttetése, gyönyörű panorámával a kohlbachi hosszú tóra. előttem a szalóki csücs meredt az égnek ; mintegy 20 ölnyi szélesen 1500 lábnyira szakadt le e begy, szédületes fallal a Kohlbach völgybe. Ezen aethericus légben, közel az istenséghez, 7000 lábnyi magasban, dobogó szívvel vártam a nagy perczet, midőn a gyönyörű nap ködössé válván, mármár lehangolá nagy reményeimet. Alig liogy helyet foglalék — felettem mentorom Blázy, — és alig hogy egy ember még fegyverekkel felfelé ment, én mindig előre a hajtás irányára figyelve, piszegést hallok Blázy bácsitól. Bálén mindig a hajtás irányára figyeltem, még sem láttam semmit, csak izgúltságom nőtt perczről perezre, mig hátam mögött görej omlást hallva, mit én a felmenő ember által lelökött köveknek tulaj doniték, véletlenül bátrapillantok s alig 15 lépésre oly őrült rohammal látok egy bakot lerohanni, mihez képest az őz legsebesebb futamát mászásnak lehetne mondani. Lövéshez a felmeredő szikla miatt nem juthattam, s mire felfelé emelkedtem, az én zergém már ('0 lépésre csinálta 3 öles szökéseit. Egy jól irányzott lövésre összerettent, mire össze nem esvén, oly lázba jöttem, hogy második csövemmel bizonyosan a szalóki csúcsba lőttem. Irtóztató kinok és szégyenérzettel néztem a tova rohanó zerge után, és mármár kitűnő Kirner Lancasteremet akartam a sziklához vágni, midőü zergém m. e. 300 lépésnyire egy falra szökve megáll, mire Blázy bácsi kobakját rá köszönté, s a gyönyörű állat a futóval gerinczébe találva, azon ponton lehelé ki ártatlen lelkét. Részint az én, részint az alattam állók oknélkűli lődözései által a hajtásban közelgő de még általunk nem látott zergék kitörtek, és mi, bár 37 volt hajtásban, egyet sem láttunk. Lejövet a kizsigerelésnél az obligát felszentelést avatott kezekkel megkapva: este megtörtént jó régi szokás szerint a »magnum áldomás«. Szept. 12-én ismét lőttek egy meddő sutát a gerlacbfalvin, ismét ama mallieurrel, liogy a lövésre 27, már a többi vadász által látott zerge visszatört. A szerencsécs lövész Szimader nyug. postamester volt. Meg kell még itt jegyeznem, liogy szerettem volna kitudni, hány zergét lőtt az én protectorom, kinek szives segélye nélkül én ugyan soha sem jöttem volna le onnan, hol voltam ; de Blázy bácsi a vadászoknak begombolt fajtájához tartozik, s száraz válasza annyi volt : »nem mondom, mert egyik azt mondhatná : csak annyit ? a másik pedig el nem hinné. Annyit azonban mondhatok, hogy zergét még soha sem hibáztam.« És ez állítás, amennyire szép, ép oly távol van a blagueurségtől, mert utána tette : »de annyival több őzet.« Igy folytak le az ez idei zergevadászatok, szép remények de kevés eredménynyel. * ' * Ozálloniány csekély, alig 40 db, de Blázy tapintatos tenyészóvása mellett remélhető, hogy ez is el fog szaporodni. Lövetett 7 bak, közte egyet veterán országos emberünk és még mindig szenvedélyes sportsmanünk Zsedényi Eduard ejtett el, ki minden reggel hat órakor már megfúvatja a kürtöt, de 11 órakor, ha az őzbak pár perez múlva legázolná is, hazafor dit j a lovát, hogy még délelőtt a douche edző hatásával erősítse még mindig fiatal kedélylyel biró öreg testét. Kettőt Keczer Miklós lőtt stb.