Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873
1873-07-23 / 31. szám
238 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. JU N IUS 11. 1873. nak ; a burgonya és répa betakarítása idején cserjékbe és szőlőkbe költöznek, vagy ezek hiányában megvonják magukat az ugaron és bozotos, tüskés határbarázdákban. A szőlőkbe menekült mezei nyulak, az ezután csakhamar bekövetkező szüretkor, visszaváltanak a mezőre. Mikor a lomb hullani kezd, az elszórt erdörészek és berkekből kihúzódnak, mivel a hulló levelek zörgése nem engedi nyugalomhoz jutniok. Az erdei nyul ilyenkor szivesen ül vágottakban vagy szálosban , kivált zivataros időben, mivel ilyenkor egy-egy szálfa mellett szokott meghúzódni. Átalán zivataros időben ritkán találunk vadra, mivel, a mint egy régi vadászmondat is állítja: „Zimankós idő, szél és viharban nem nyjgszik meg a vad vaczkában." A mezei nyul viharos időbe partok alá, tüskésbe, árkokba, mély barázdákba lapul meg, az igazi erdei nyul pedig lehetőleg ledült fák alá vagy fagyökerek közé húzódik. Novemberben, mikor már a termés be van takarítva s csöndesség van a határon, akkor a mezei nyulak barázdákban, túrások között vagy a vetéseken vaczkolnak, s minthogy ilyenkor nem kitartók, hanem távolról csülökre kapnak, a vadastér gondos tulajdonosa könnyen fölszámithatja nyulállományát. Az erdei nyulak e hóban a sűrűségbe vonják meg magukat, hanem esős idő közeiegtekor magaslatokra vonulnak fel. Havazáskor a mezei nyulak bebavaztatni engedi magokat anynyira, hogy ft fehér takaró által teljesen eltemettetnek s teknőszerü vaczkukban mozdulatlan maradnak, hacsak bundájukra nem lépünk vagy a kutya nyugalmukból ki nem zavarja. Ezt gyakran észleltem, de illustrálásaként csak egy példát idézek. Magas hóban vadászni menve, vizslám állott, s előle egy csoport fogoly kelt fel, mely közül doublettel kettőt elejtettem, ekkor kitűnő vizslám nem az elejtett vad elhozására indult, hanem fejét jobbra forditva, ismét merően állott ; azt hittem, hagy a felvert fogolycsapat vagy egy tagja vonta meg magát, a mi gyakran szokott történni. Csalódtam ; beugratott vizslám elöl egy derék nyul kapott csülökre. E jeleiét tanuja volt b. O. B. barátom. Az erdei nyulak ilyenkor a fiatalos erdők védő ereszei alá menekülnek, ha azonban az idő lágyulni kezd s a hó szakadoz az ágakról, akkor kihúzódnak a vágottakba, a közeli vetésekre vagy az erdcszélekre. A nyulak fekhelye télen át délnek irányult, hogy a napon sütkérezhessenek, épp ezért kedvelik ez évszakban a déli hegyoldalakat. Januárban már élénkebbek, mozgékonyabbak, mivel kedvező időjárás mellett már e hó elején bagzani kezdenek. Az 'utóbbi őszön — a rendkivüli meleg időjárás következtében, még deczemberben is bakzottak s karácsony táján poczkos nyulat láttam piaezra hozva. Tekintettel rendes párzási idejökre, ezélszerü volna, hogy vadásztörvényünk e tekintetben módosíttatva, a nyulak tilalomideje februárius 1-ről január 15-re tétessék, mi annál inkább rendjén lenne, mivel ilyenkor a nyul pecsenyéje Ízetlen, de főleg azért, mivel ilyenkor a nőstény nyulak az éjjeli lakziskodás után fáradtak levén, közelre bevárnak, miért is ez időtájt többnyire nőstény nyul ejtetik el. A nyulak őszkor, szép száraz időben jól bevárnak, télen lágy időben vagy friss havon ; ellenkezőleg messzire felkelnek őszszel esős idő beálltakor, vagy ha mezei munkások által többször nyugtalanítva voltak, télen pedig kemény fagykor, akar legyen hó, akár nem. Egyébiránt nince rendszabály, mely alól kivétel ne történhessék. Ugy itt is, annál inkább, mivel nagyon sok függ a vadastér területi viszonyaitól, mindamellett a mondottakat szem előtt tartva, tudni fogjuk, hogy különböző időjárás mellett, különböző időben hol keressük nyulainkat. L— г К — п. Anti bácsi agara. Anti bácsi hires volt a vidéken vadászfillentéseiröl. Volt neki egy lomha vén agara, melyet szeretett rettenetesen magasztalni, a legkülönösebb eseteket mesélvén felöle. Történt azonban, hogy a kedvencz állatocska valahol az ut mellett örökre kivicsorította a fogát. — Hát hol maradt az agara, Anti bácsi? — kérdik tőle. — Hőm ? . . . . az volt ám még csak valami. Hát biz az már nem fog több nyulat, szegény pára ; de nem sajnálom, mert kimúlása méltó volt életéhez. — Hogyhogy ? — kérdék többen. — Hát a mint kimegyek ma hajnalba vadászni, jó Rárómon ülve, előttem vigan ugrándozott a szegény pára, (bottal sem lehetett volna a szegény párát ugrándozásra birni) ; hát most képzeljétek, mintha itt Gyurka volna a bokor, mellöle egyszerre két nagy süldőnyul ugrik ki, az egyik jobbra, a másik balra iramlik ; az agár ezt látva, egy iszonyú ugrással akart nyomukban teremni, természetesen — mind a kettőnek, és ugrás közben sutty! — kétfelé repedt a levegőben. — Aj, huj! A mulatság folyt tovább, s a jó kedv azon stádiumát érte el, midőn a mulató sorba csókolgatja a czigányokat. Egy ilyen jókedvű mulató egyszer a házi gazdához lép s megszólítja : — Pajtás, az igaz, hogy jó volt az agárfül, de biz' Isten még ezigányfület nem ettem, nem vón' jó megkóstolni.... Meghallja ezt a kontrás, kit a természet bőkezűsége két jó nagyságú füllel ajándékozott meg, oda sugdos a pajtásoknak, s a már látott példától megijedve — ugy elpárologtak egymásután, hogy másnap a hetedik határból kellett őket előcsalogatni. U— в. Agárfülek. A Józsa Gyuri idejében elhírhedt okleveles korhelyek egy társaságbeli tagnál a borivás nemes versenyére sereglettek össze. Az öreg Boka — Isten nyugtassa meg a hires czigányt, ki talán még a más világon is magyar nótákat húz — itt is olyan keservesen játszta, hogy a díszes társaság minden tagja sírva fakadt rája, majd meg oly fris vigat húzott, hogy majd a bőrükből ugrottak ki. Szólott a hegedű, forgott a kancsó, s csengett a pohár, в arányban nőtt a kedv, a mily mértékben fogyott a csillogó nedv. — Pajtás, — szól egy, az udvarról éppen bejövő czimhora a házigazdához, — olyan szép fülei vannak agaraidnak, hogy szinte apetitusom van reá, tedd meg a kedvemért, süttesd meg, meglásd, hogy mindenkinek jól fog esni. — Meg én pajtás, ha kedvetek tartja, még az agarakat is, ha kell, ugy sem ettem még agárfüleket, csak barátfület. • — Megoszszük, megeszszuk, — kiáltá az öszszes társaság mámoros kedvében. — Szakács — kiálta most ki a házi ur — az agarakat le kell fülelni, azaz : meg kell fületleiiitni; ... ide füleljen kend! s a legjobb módon elkészíteni, s ha készen van, betálalni. A parancs teljesítve lőn ; kint a léget borzasztó ordítás — a megfületlenitett agarak protcstatiója — tölté be. Egy óra múlva az asztalon párolgott a kirántott agárfül, s nem sokkal később a diszes társaság gyomrában fülelt. f © g i © i. Lajos Viktor főherczeg f. hó 17-én Sz.-Jánosban volt id. Zichy József grófnak meglátogatására. * * * f Nádasdi gr. Nádasdy Lipót, Komárommegye főispánja, a vaskoronarend nagy keresztes vitéze, stb, stb., egyike a legnagyobb tiszteletben állott magyar főuraknak, kinek főispáni jubileumára csak nemrég is a félország küldötte üdvözletét, pénteken d. u. itt Pesten, egy napi rövid betegség után (agyszélhüdésben) elhunyt 71 éves korában. A napi lapok, különösen a „Reform" hosszasan és melegen emlékszik meg a közügy terén szerzett érdemeiről, jótékonyságáról és hazafiságáról. Tisztelet emlékének. Előtte pár nappal hunyt el id. gr. Ráday Gedeon (jul. 14-én) a jászok és kunok egykori főkapitánya, országgyűlési követ, Nógrád főispánja, stb. valamint bethleni gr. Bethlen György, 79 éves korában,. végelgyengülésben. * * * Gr. Sándor Mór a jelen nyáron ismét bajnai birtokán tartózkodik, fájdalom mind lélekben mind testben törve ; csak ritkán emlékszik vissza teljesen a mult életteljes időkre, ritkán ismeri fel agg cselédjeit (Kettner erdész), a vidéket, hol fékezhetlen sportszenvedélye oly sokszor játszott életével. A vadaskert most is áll s veje, gr. Metternich ő mltsága vette gondozás alá, s szigorú felügyeletet tart a fővad tenyészete körül. # * * A mult héten a Nemzeti hajósegylet tagjai két csolnakkal kirándulást tettek Pestről Paksra, mi circa 15 mfld. Indulás este 8 órakor s az árnyas éjben reggeli 4 órára Dunaföldvárra értek. Az egész utat mintegy 10 órai evezéssel tették meg. A „Reform" tárczájában a „vén lapát" igen kedélyes modorban festi e kirándulást. * * * A mult csütörtökön a bécsi boat-club evezőversenyeket tartott az uj Duna-ágon, a közkiállitási gépcsarnok közelében. Négy versenyevezés volt, melyekben az ismeretes Bogut, König, Trehin és Weisz urak győztek. Silberer Viktor, kinek ellenfele, Varga, nem jelent meg, egyedül evezte be a pályát, mely alkalommal a boyé к megkerülésénél csolnakával fölfordulva, a vizbe bukott, de minden következmény nélkül. * * * Vasárnap este is volt egy kis regatta, de a nagy Dunán, két versenynyel, melyre a lövészegylet adott dijjakat, s melyben a „Lia" és „Donauliart" egyletek vettek részLi * * * Aidridgehen a mult hóban bocsátá Lurgan lord nyilvános árverés alá 31 darab agarát, melyek részint vén tcnyészagarakból részint kölykökböl s egy, két és három idényen át használtakból álltak. A legmagasabb áron kelt Lady Thrifty szuka 67 guineán, mely Mr. J. R. Hemming tulajdona lett, után „Lady Coote" 50 guineáért ment át Mr. Clark birtokába, mig „Lady Grafton
