Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-07-09 / 29. szám

226 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. éjszaka saját házaikba hurczolták. A részvénytáreulat közt nagy az izgalom e defraudatio miatt. • * * Az Aldunán Zimony és Tittel közt igen sok kócsag lehetett az idén ; egy helybeli vadaskereskedőnek mintegy 160 fürt kócsagtollat, egy fürtben 10 szálat véve, küldtek fel a napokban elárusitás végett. Ugyancsak, onnan irják bogy nagyon sok ott az éneklő-hattyu is (Cygnus Mueicus) s ha valaki megrendelné, biz ott lehetne fogni eleget. Kacsa tömérdek van, de a nagy vizek miatt nehezen férhetni hozzájok. Gác», 1873. julius 6-án. Igen tisztelt szerkesztő ur ! Azt hittük e vidéken, melyet Jupiter Pluvius oly annyira áztatott junius havában, hogy valamenyi fogolynak, fürjnek vége, a mit az eső el nem vihetett, azon fészekről elűzte a tojót, s ime jóllehet a nedvesen és elárasztott rétekről alkalmasint elveszet az ivadék, minek támságául a sok meddő fogoly kezeskedik, de csak mégis maradt is, és jóllehet a még lábon lévő őszi tavaszi bükköny és lóherések tartamáról szólani nem lehet, ugy máris az uradalomban és annak haszonbérleti ama vidékein, melyeket az áradás nem érhetett, szépen mutatkoznak foglyok, nyulak, fürjek, melyek e vidéket évek óta kerülték. Eáczán, mely két fáczányosban tenyésztetik, igen szép sportot igér, fogoly már olyan is van a szomszéd vilkei urodalom egy nagyobb csenderesében, mely már, mint itt mondják, gabier, azaz lőhető. Ennyit és csak ily rövid tudósítást kisebb vadjaink mibenlétéről és a jövendő fürj-, fogolyés nyúl-idényről, mely, mint 'hiszszük, és ha szent Hubert is ugy akarja, csak roszabb soha se legyen. Mielőtt rövid és száraz tudósításom befejezném, nehogy kérlelbetlennek látszassék nim_ ródí szivem, elmondom, hogy a »V. és Vlap« ez évi 28. számában és részemről többször emiitett valódi bűbájos lövész, mióta a vadásztörvény életbe lépett, tekintve, hogy egy társaság bériette nagyobb határ vadászata felügyelésével is lett megbízva, közörömünkre és saját socialis állásának tetemes rehabilitatiójával nagyban változott. Bocsánat e kitérésért, hanem a lovagiasság szabályainak szigora jellemzi a vadászt, miután e lapokban lett e körülmény felhozva, csakis e lapok küzdhomokán adassék vissza az, a mi talán e felemlités által sebeztetett. Viszontlátásig is vadász-üdvöt, áldást kíván az Egyöregvadász. Yadá §z»táska

e Feldmandl. Hogy miért nem sziveiheti a s — i iskolamester a kutyákat? Annak különös esete van. Hogy éppen ilyen kánikulái hőség van, eszembe jutott. Majd elmondom. — Egyezer vadászni volt a s—i iskolamester a káplánnal, meg az urodalmi erdészszel. Csúnya meleg augusztusi nap volt; több óráig kutyagoltak mára forró napon künn ; mindenkinek kiszáradt a torka, s utoljára a Feldmandl sem akart tovább keresni ; lefeküdt, elfáradt. Az iskolamester és a káplán, kiket az erdész hívott meg e mulatságra, már a nélkül is meg akartak szökni ; s igy csakhamar betértek mindhárman a falusi korcsmába, hogy ott vadász-szokás szerint jól enni és inni fognak. — Ifjasszony, — mondja az erdész — van-e valami enni, inni valója ? — Dicsértessék a Jézus Krisztus ; tisztelendő ur is ? Minő öröm — s csak azután fordul feleletével az erdészhez. — Inni való csak volna, hanem a harapni való kevés ! Az uram — — Három óráig mászkálni, aztán enni se kapni, ez már — — mormogd boszusan az iskolamester. — Egy kis sonkám még volna, — veté oda a csaplárosné, — de legfölebb három porczió. — Ide vele, — kiabált az éhes csoport. — Aztán bort is ; mentől többet. — Ugy ám, FeldmaDdel, — fordult most az erdőmester ebéhez; te is éhes, szomjas vagy, ugy-e ? — sa közben szeretettel czirógatta meg. Csakhamar megjött a korcsmárosné is, három palaczk borral és három portió sonkával. Az volt a szerenesés, a ki előbb kaphatott el egy tányérral. Az erdész, mielőtt falatozni kezdene, egy korty bort ivott, s aztán a sonkából nagy gonddal — egy kis falatot vetett oda Feldmandlnak. — De hát — miért — olyan — kis darabot ? — mondja az iskolamester, jóizün nyelve a sonkának bérmált füstölt bust. — Nem eszik nagyobbat, — feleli az erdész komolyan. — Hiszi az ö — mondja az iskolamester, s mialatt egy nagy falat sonkát töm szájába, kétkedve néz Feldmandlra. — Hát fogadjunk — viszonozza most a magát sértettnek tettető erdész, — hogy ha elejbe a földre teszi is egész portióját, nem eszi meg, pedig éhesnek látszik. — Én biz' azért nem fogadok ; de kiváncsi vagyok mégis, — és e szavakkal leteszi a kétkedő mester tányérját a földre. Alig tette azonban ezt, midőn a fürge Feldmandl már a sarokasztal alatt volt vele, mig az iskolamesterben megállt a lélekzet a hallatlan csodára. — 'Sz megeszi — az a — kutya — a nagy darabokat is ! — dadogá elképedve. Az erdész majd megfulladt nevettében ; s a káplán is. Hogy az iskolamester ily hiszékeny lehet, az már még is sok volt. — Bizony isten, Felmandl megeszi a nagy darabot is, — viszonozza az erdész, folyvást nevetve — ejnye, ejnye. De felugrott mérgesen az iskolamester, kapott fegyver, kalap és táska után, és ez napságtól fogva ki nem állhatja a kutyákat! „J. Z." f e g ï e §. A kassai versenyegylet junius зо-kán nagy gyűlést tartott. Az elnök több ezer forint activât jelentett be. Az egylet újból alakult s mint előre jósolva lett, jövő versenyeit September havára tette át — 1874-ik évben sept. 6 és 8-kára. Egy 2éves verseny jött határozotba 200 db arannyal dijjazva. Gr. Forgách Kálmán 100 aranyat ajánlt föl dijul az egyletnek. Bárczay Ödön ur pedig tisztelet dijat a tiszti akadály versenyre. — Egy teljhatalommal fölruházott 9 tagu választmány fogja a verseny ügyeket ezentúl vezetni. Tagjaivá gr. Forgách Kálmán, gr. Festetics Pál, gr. Sztáray János gr. Forgách László, Bárczay Ödön, Münszter Tivadar, Elischer Károly, Naményi István és gr. Sztáray Béla választattak meg. — Az újból alakult kassai versenyegylet a pesti Jockey club szabályait tette magáévá. Egyébiránt hivatalosan lesznek a belföldi versenyegyletek értesítve a kassai versenyegylet újbóli alakulásáról s a megváltoztatott verseny határidőről. * * * Királyné Ő felségének az egyptomi alkirály néhány pár ví-kakas?al és egy pár zergeantiloppal kedveskedett volna, melyeket hir szerint ö Felsége Gödöllőre küldött, hogy tovább tenyésztésüket megkísértsék. Nem tudjuk mennyi igaz belőle. Ellenben Káposztásmegyeren láttuk azt az 5 db pompá° agarat, melyekről már egyszer megemlékeztünk, s melyek ott most Mr. Lowe kezelése alatt vannak. * * * Pesth Royal Hunt 1873. Tegnapelőtt künn voltunk Káposztásmegyeren, az Angliából ujon érkezett rókafalka megtekintésére; 28'/2 pár, szép nagy rókakopók ezek, Sir Bruce Chichester kenneljéből Devonshireből. Carter, ki ismét itt van, azt állítja hogy már összeszoktatott falka volna, s gr. Esterházy Miklós vadászott is velők Angliában. A falka igen különböző korú s nagyobb részt 1 — 2-éves fiatal kutyákból áll; a legidösb Rutland, 7éves kan. Igen szép idomú példányok vannak köztük, s olyanok is, melyek ebkiállitáson dijjal tüntettek ki. Származásukat, mint azt a gondos Huntsman a devonshirei törzskönyvből azonnal több példányban lenyomatta, jövő számunkban közöljük. — Most kissé lesoványkodtak az uton, de a jó koszton és friss levegőn minél előbb felgyaraposznak. Éppen etetés idején voltunk ott; Carter egyenként szólítgatta őket ki ; a soványabbakat és fiatalabbakat előbb. Reggel korán hosszú sétát tesz velők Dunakesz felé, midőn egyúttal a felkelő nyulakról szoktatja le őket. Mindennap megfürödteti a közeli Dunában, s még egy sétát tesz velők este felé. A két uj Wipp in : John Bewan és Henry Shipway még fiatal legények, szorgosan kezére vannak. Ha majd a Tatán levő 14 pár kopót őszre ezekkel egyesitik, ugy 42 J/

2 coupli bizonyára igen szép falkát fog mindig szolgáltathatni. * * * Egyet fordulva Mr. Lowe-hoz is betértünk. Roppant sok betege volt a mult hetekben ; alkalmasint a gyors és nagymérvű légváltozások idézték elő, hogy egyszerre 13 paripa diarhoeben voP, s annyira elgyengült, hogy csak ugy düledeztek. Volt ijedtség. Ezért nem küldhetett az intézet Kassára és Prágába versenyzőket; ugy járt, mint kevéssel ezelőtt a Henckel istálló. Az állatorvos ismeretlen tüneménynek állitotta a dolgot s igen féltette a lovakat. Szerencsére kiépültek mindanynyian. Az ottani fiatalabb nemzedék közül feltűnő Tápió. Cromwell, miután naponta liarapósabb, kiállhatlanabb lett (Kassán a fele futamban megállt) — feldöntetett. # * •* Világkiállítás 1873. A nemzetközi ló-Liállitásra küldendő mindenféle lovak bejelentési határideje julius 15-ig meghosszabbittatott. Ez elhalasztás oka onnan származik, mert sokfelölröl táviratilag kívánták azt, s számos ló bejelentését helyezték még kilátásba. Ezzel egyúttal megezáfolva lesz az a kósza-hir is, mintha illetékes helyeken egy nemzetközi lókiállitás eszméjével felhagytak volna. x* * A nemzetközi lókiállitásra junius 30-ig bejelentett lovak száma a „Sportbl." szerint mintegy 430 db, köztük 120 olyan, melyeknek küloii állás rendeltetett meg. A tenyésztők fő fiigyeimét talán az Angliából bejelentett 7 csődör kelthetné fel ; Franczia- és Oroszországból is jelentékeny számmal lesznek. Az istállók épitése a napokban kezdődik, s bár fényűzés nélkül, de kényelmesen és oly szilárdan lesznek épitve, hogy a legértékesb lovak is biztos helyet találhatóak bennök már а kiállítás kezdete előtt néhány nappal. * •k * „Volkmans Patent lőporával" a napokban ujabb próbákat tettünk göbecscsel. Az eredmény 60 lépésnyire meglehetős jó, csakhogy aránylag több I lőport kiván mint 2Д-döt, mely arány a golyó