Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-06-25 / 27. szám

211 VADÁSZ ÉS -VERSENY-LAP. a hiúság rábirt, hogy a Lord idomítása miatt megillető diadalt mentől előbb élvezzem, más részről e korai nyilvános produktióját csakhamar megkeserlettem ; mert Lord mindjárt ezután már nagy körben kezdett keresni, s egyúttal nagy buzgalmában a szomszéd vadászok zsákmányát is kezdte apportirozni. De miután Lordot ily nagy vadászatoknál pórázon nem tarthattam, ennélfogva teljesen kezessé tétele nagyon soká elhúzódott s csak következő őszön fejeztetett be annyira, hogy tökéletesen állt tüzelés és nyul előtt, és pedig az eleitől fogva alkalmazott büntetési rendszer mellett. Az ilyen sokáig tartó idomítás azonban, és pedig verés mellett, nagyon kellemetlen és káros dolog ; s azért nem tanácslom senkinek, hogy példámat kövesse,'és idejét egy elrontott két- vagy hároméves eb javításával töltse ; mert a fárasztó tanítást tekintetbe nem véve, egy egész évi elvesztett idő után nyer az ember egy 3—4éves vizslát, mely a sok verést bizonyára megérzi ugy, hogy 4—5 évnél tovább jól nem használható. Igy történt, hogy 1847-ben már Lord is teljesen invalidus lett, kinek merevedő tagjaira ugyan mindenféle drága kenőcsöket pazaroltam — részben magamat is okozván szenvedései szerzőjének — de hiába ; s miután a szénavirág-fürdők, erősítő kenőcsökkeli bedörzsölések és gőzfürdők sem használtak, kénytelen voltam őt 1848 elején szenvedéseitől megszabadítani. Mielőtt Lordomnak életirását bezárnám, meg kell még emiitnem egy pár kitűnő tulajdonságát és tettét ; igy р. o. többször megtette azt, hogy amint egy fogolyt apportirozva hozott volna, útközben a fekvő nyulat is megállta. Szimatja kitiinö volt. Egykor két vendégemmel augustus elején fogoly vadászatra küldtem Lordot; de mert magam lábsérülésben szenvedtem, cseh legényem vezette ki a két dilletanst. Tudván azonban, hogy Lord csak az én szavamnak szokott engedelmeskedni, meghagytam, hogy csak hagyják rá a keresést. Ez jó is lett volna, mert Lord, mint később hallottam, legalább barmincz vadat jelzett: de az ifjú urak egyikének (gr. L.) az a rosz szokása volt, hogy arczhoz emelt fegyverrel egész a kutya farkáig avancierozott, s aztán a kurtán puskacsöve előtt felrebbenő foglyot elhibázta ; a másik pedig éppen ellenkezőleg addig-addig czélozgatott, mig a foglyok lőtávolon kivül voltak; igy mindakettő meglehetősen hiába durrogatott, s az egész zsákmány öt darab fogolyból állott; azokból is három fiatal csibét unatkozó Lordom csakúgy gyalog fogott el; egyik vén kotlós tyúk volt, az utolsó pedig egy jércze, melynek kí általi elejtése felett az én két vadászvendégem még hazaérkezve is feleselésben volt. Ilyen volt az én par force idomitott Lordom. YiíáifciáMttés, Látogatás a magyar erdészeti pavillonban és környékén. Ott, a hol a Heustadel vize hatalmas hullamai (? !) tornyosulnak az ég felé, ott egy, a kiállítás többi részétől mostohán félreeső, kisded falu terül el, I ebben a faluban pedig egy tornyos, templomszerü épület áll elhagyatva, mintha valóban — templom volna. Pedig nem az. A kik a szász, a székely, a gajdeli házba ellátogatnak, e templomszerü épület mellett is elhaladnak, kivülről megtekintik, de belül kerülni bizonyára akkor is csak kevesen éreznéuek hajlamot, ha az ajtóra mindkét oldalon, a stereotyp tilalom nem volna is kifüggesztve. Mit is lehetne e tornyos faalkotmányban látni ; nincs-e elég látnivalója a szemnek magán e faalkotmányom ? „Magyar erdészeti kiállítás". Kit érdekcinének a fadongák, a gondosan simára gyalult fák, melyeket a tornyos erdészeti pavillonban látni lehet ; hanem itt nem csak fadongákat és simára gyalult fákat lehet látni ; ennél kevei sebbet — a nyers fák különféle nemét, de aztán [ ennél sokkal-sokkal többet is. De lépjünk be és — vederemo. A csinos épület, mely maga is kiállítási tárgy, egyetlen teremből áll. Pelsö részén köröskörül karzatszerü emelvény van alkalmazva. A földszinti teremben köröskörül faállványokon láthatók a a magyar állami erdőségek és magánosok kiállítása. A terem közepét női szoboralak disziti, e fölött pedig vékony sodronyon a torony kúpjában megerősítve, kitömött vadkacsa függ. Kezdjük meg szemlénket az északi bejárástól (jobbra. Itt mindenekelőtt horvátországi erdészeti kiállit: mányokkal találkozunk. A fali abroszok kevéssé I fogják érdekelni a laikust, annál inkább a szak! embert, hanem a mesterileg összeállított különféle I gubacsok laikusra és szakemberre egyaránt érdekI kel birnak. E gubacsok a mitrovitzi erdőségek ! termékei. j Ha egy lépéssel tovább haladunk, gyönyörű I luczfenyöböl készült hófehérségü szitaabroncsok, í majd ismét, valamivel tovább a fakinövések • sajátságos gyűjteménye köti le figyelmünket. Az i erdészek e „bohokás" gyűjteményt „haszoutalan! súgnak" tartják, a nagy közönség azonban bizo! nyára ennek fogja a pálmát nyújtani s azzal a ' szent meggyőződéssel hagyja el a magyar erdészeti pavillont, hogy „legtöbbet érők" abban a — fakinövések, melyek egyike, a természet szeszélye folytán kis gnómot» másik ismét nagyszakállú remetét, 3-dik pedig sisakos harezost ábrázol. Valóban : ha a természetnek kedve jő a bohóskodásra, az aztán furcsa figurákat hoz létre. A kincstári erdőségek egész könyvtárt állitottak ki fanemeikből, melyek könyvalakra metzve, kötéshez hasonlitó kérgükön hátfölirattal ellátva — nyitott könyvét képezik a határőrvidéki erdőségeik termelésének. Van e gyűjteményben fenyü, szil, jegenye-fenyü, juhar, luezfenyü, gyertyán, mind a legszebb, mind a legjobb s mind a határőrvidéki erdőségnek gazdagságát hirdető. Ha e fa-könyvtárt megtekintök, egy erdeiszeuezde mintája ötlik szemünkbe. E gondosan készített s a legapróbb részletre kiterjedő minta előtünteti az erdei faszén égetést. Itt van mindenek előtt a szénaboglyához hasonlitó boksa, vagy mile. A szénné égetendő fa boglyaalaku rakásba halmoztatik s szénporral a küllégtöl teljesen elzáratván, csak egyetlen nyilása marad, mely arra szolgál, hogy a farakás meggyújtassák. A szénégető ha a fát meggyújtotta, még ezt a nyilást is betömi. Ez a boglyaalaku farakás н boksa. Két ilyen boksa van a mintán ; az egyik már csak a szikrára vár, s a boksa külsejét tünteti föl a másik közepén keresztül lévén vágva, a boksa belsejét ismerteti meg a nézővel. E kis mintáról, mely breznóbányai erdészeti kiállitmány, a szénhütő sem hiányzik, valamint a szénégető összes szerszámai : a szán, melyet a szénégető maga készit s melylyel a fát az erdőből lecsúsztatja, a gereblye, lapát s a locsoló капиа. Ha megismertük a szénégetés módját, emlékezzünk meg a szénégetőkről is. Szegény földhöz kötött nép ez ; ruházata, élelme a gondolható legnyomorúságosabb. Az árvái uradalom kiállította az árvái famunkás élelmét. Száraz zabkenyérböl és juhturóból, melyet az árvái tót о s t i e p к á-nak nevez — áll ez élelem. Hasonlóan, vagy ha lehet, még szegényesebben táplálkozik a szénégető is. A leirt szenezdei mintával szemben s a déli bejárástól jobbra a budai lövészegylet kiállitá azon czéltábláját, melyre ö Felsége, Maria Valeria születése alkalmával, öt lövést tett, az üt közül háromszor találváD. A bejárástól balra vannak Smitt Ferencz hontmegyei kiállitmányai : fürészelt és gyalult fák, ezzel szemben, a terem közepén, különféle minták. Itt fogalmat nyerhet a látogató az uszapatakokról s a gereblyékről, melyekkel az uszafát (a vizén uszó fát) vasgyárak számára vagy eladásra fölfogják. Itt látható a csusz-uma is, melyben az erdőből a fát a völgyben levő szenezdébe lecsúsztatják. Itt látható a beszterczebánvai gereblyének, mely a Garamon van alkalmazva, csinosan készített mintája, itt vannak a hradeki magyar kir. erdőhivatal talp- és tutaj mintái, I s egy usztatóminta a breznói erdöhivataltól. A breznói erdőhivatal deszkából készült talpmintát állitott ki, mely még a menetjegygyei is el van látva, melyet az uszapatakokon a tutajosnak, ha a gáton át akar bocsájtatni, elö kell mutatnia. Ilyen gát-minta is van itt kiállítva. Az emeletes gátalkotmány felső részén kis ! faházikó van alkalmazva ; ha tutaj vagy talp közeledik, azt e házikóban lakó ör messziről észreveszi. A tutajos, ha a gáthoz ér, elö kell, hogy mutassa menet jegyét, ha menet-jegye nincs, az őr csavarkerék segitségével felülről a patakot elzárja s a talp tovább úszását lehetetlenné teszi Az árvái uradalom, számos érdekes kiállitmánya közt egy árvái parasztháznak s egy faszáli litó vasútnak mintája érdemel különös figyelmet. I A faház azonban sokkal díszesebb azoknál, amej lyeket Árvában láttunk. Az árvái kiállitmányokkal Schönborn gróf munkácsi uradalmának kiállltmánuyai szomszédosak. Itt a falon két hatalmas medvebőr, egy szarvasbőr s egy hiúz függ. A tapló-kalapok s faszén darabok közt egy vaddisznófej csontváza is látható, j A munkácsi kiállitmányokat nem hagyhatjuk el a nélkül, hogy meg ne emlékezzünk azon művészeti virágcsokorról, melyet In gr ám Yilma munkácsi hölgy készitett. Sajátságos virágcsokor ez : virágai, melyekből össze van állítva, f a g о mb á к b ó 1 kc'szültek. A kolozsvári állami erdő szintén igen széi pen van képviselve ; legfigyelemreméltóbb itt a csinos viz eresz. Ha fölemiitjük még a terem közepén beverő hordódongákat, fa nyergeket, kulacsokat és hordókat 1 — a pavillonnal végeztünk. * * * Az erdészeti pavillon környéke nem kevésbé érdekes. Valamint a pavillon belsejében, ugy itt is még sok a rendezni s elhelyezni való, mindamellett már most is érdekes tárgyakat lehet itt látni. Mindenekelőtt említsük meg a görgényi 170 láb hosszúsága luez-fenyüt s a breznói 160 láb hosszúságú s 5 láb alsó átmérővel bíró b r e z n ó i jegenyü fenyüt. Ez óriási szálfák 10—12 darabba fürészelve (az odaszállithatás végett) bevernek a pavillon környékén ; vastagabb átmérőjük ember magasságnyi. E két fenyü erdészeti kiállításunkat nagyban emeli, mivel mindkettő a ritkaságok közé tartozik. A kis Kolos városa egy tölgyfa házat állitott ki. A tölgynek, melybe a ház ki van vájva, átmérője 1 öl. Abeszterczei jószágigazgatóság a geletneki erdőből egy fatörzset küldött fel, melynek belsejében méhkas van. Dongva jár ki s be a kis nyíláson a szorgalmas méhek raja. E méhkas szomszédságában egy erdészeti ritkaság van kiállítva. Egy zsarnóczai szildöntvény ez, mely ezelőtt 40 évvel nőtt ki a fa oldalából s melynek jelenleg 7 szála van, ezek mindegyike pedig 8 öl magas. Itt vannak a Kárpátok fatermékei is kiállítva. Egy 166 éves s 102 láb magas jegenyefenyü, egy 58 éves juhar, egy 215 éves bükk, egy 3 00