Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-01-15 / 3. szám

J AVUÁR 22. 1873. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 19 Egy végzett okleveles állatorvos, ki jelenleg Magyarország egyik legjelentékenyebb magán-ménesében mint ménesmester működik, a kocsi- és hátas lovak idomitásában kellő jártassággal bir s a gazdászati téren is hat évig működött, illő feltételek mellett fentirt minőségben alkalmazást keres. Bővebb tudósítást ad a szerkesztőség. M!áÍ2*!(PÍ!í Utóbbi cserkészetem a Retyezáton. Tisztelt szerkesztő ur ! Jgen sajnálom, hogy becses felszólításának nem tehetek eleget, mert a retyezáti rendes vadászatokban részt nem vehettem. De talán, ha érdekesnek tartja, azon kirándulásom közlését, melyet julius havában egyedül tettem, arról szivesen tudósítom.*) Ezen kirándulás czélja zergecserkészet és pisztrángászat volt. * * * Julius 22-én indultam el Malomvizről. Podgyászomat, hogy annak mozgósithatását könnyűvé tegyem, a legkisebbre szoritottam össze ; mégis két lovat kelletett felmálházni, bele értve sátramat, s ennek kellékeit, melyeket a lehetőségig mindig magammat szoktam hordani. A személyzet egy vadászkerülöből, egy fa- és vizhordásra alkalmazandó egyénből, a lovak vezetőjéből és saját legényemből állott. Az idő nem igen mutatkozott kedvezőnek, a hegyek ködben voltak, s zivatartól lehetett tartani. Utam a Józsika regényeiben halhatlanitott koltzvári kies völgyben vezetett fölfelé, melynek nyi*) Mindenkor örömmel veszezük, s ugy hiszszük, olvasóink is. Sajnálva értesültünk akkor mindjárt, hogy a felső-ausztriai zergevadászatokra rándulván Méltóságod, a retyezáti társas vadászatokban nem vehet részt ; azért sajnáljuk, mert igy félő, hogy e nagyszerű vadászatnak a mult évről nem lesz nyoma e lapokban. S z e r k. lett a lőtt és a gyepen felteritett vadakat tekintettük meg. Ezenközben a katonák és kozákok is gondoskodtak mulattatásunkról. Nemzeti dalokat énekeltek, furcsábbnál furcsább tánezokat lejtettek, mik sokszor a csárdásra emlékeztetének bennünket. Mig másrészről a vadászurak sem voltak tétlenek, s egy kis commotio végett a vendégeket, kik először vadásztak a Kaukazusban, az itt szokásos rókapenderitéssel mulattatták. Az est legsikerültebb mulatságát azonban a kozákok találták ki, egy színdarab előadásának rögtönzésével, melyben többi közt egy ügyesen maskirozott ló, nyereg csótárok és takarókkal fedett két kozák által helyettesítve, sok nevetni valót nyújtott. Megemlítésre méltók voltak az erőmüvészeti mutatványok e harczias legényektől, minőket senki sem várt volna tolok, s kiknek zord kinézéséből nem gyanithatánk, hogy oly sok tréfás dévaj ság és derült kedély lakik bennök. Az egész vadásztársaság igen jóizüen a nagy máglya körül sütkérezett, s mulatta magát, mialatt a punchos poharak többször kiüríttettek ; csak éjfélfelé csendesedett el a tábor. Egy deczemberi éjszaka, sátor alatt töltve, ha mindjárt a Kaukazusban, még is hideg ; fáztunk is becsületesen, s alig szunnyadtunk el egy kevéssé, midőn 5 órakor már ébresztőt kürtöltek ; persze morogtunk mindnyájan ; egyikünknek se tetszett, hogy kissé bemelegített fekhelyét elhagyja. Néhány pohár forró thea, s miután lóra ültünk, egy jó darab ügetés, melylyel a két óra távolságnyi válásán a Kendeffy családnak ősi kastélya, szirtfalakra épitve, habár romban, mégis büszkén mutatja az elmúlt századok fénykorát. — Mint minden havasi völgy, igen festői változatosággal, érdekes részletekkel gyönyörködtetett, melyeknek hatása rövidité a hosszadalmas utat ; megjegyzendő, hogy a 6000 lábnyi magasságon fekvő éjjeli tanyánk elérése 8 órát igényelt. Délben egy rövid pihenést tartva, mely különösön a lovakra nézve szükséges volt, tovább haladva, estve felé czélunkhoz jutottunk, mely fáradságos vándorlásunk alatt, miután sem ut, de még juh-ösvény sincsen, alkalmam volt tapasztalni hegyi lovaink SZÍVÓS ügyességét és kitartását, látva, miként tudnak azok, egy-egy kőlapra érve, lábizmaikat megfeszítve, azokon lecsúszni. A podgyászokat lerakva , csakhamar a sátor felállításával és belső rendezésével elkészültünk. Ezen hely a Eetyezát-csucs déli oldalán van ; mintegy ezer lépésnyire a Zseminye sötét tava, a háttérben ugyanazon nevü hegycsoportozatok, keletre a Bukura esucs fantastiku« körvonalaival, nyugotra a zordon Burla völgye sötét fenyveseivel, és alant pedig a távolban hegyek és lapályok, hol emberek laknak, szántóföldek, házak, szöllők díszlenek. A körülményekhez képest lucullusi estélyemet bevégezvén, egy csésze théa és szivar élvezete mellett másnapi tervünk megállapítása után, a szükségelt nyugalmat kerestük fel. De ok nélkül terveztünk előre, miután másnap oly köd boritá a vidéket, hogy cserkészetről szó sem lehetett. — Reggeli után halász-eszközeimmel a Zseminye tavához mentem, kevés reménynyel, de kielégítő sikerrel, mert néhány szép pisztrángot ejtettem zsákmányul, és köztök egyet, egy láb négy hüvelyknyit — a legnagyobbat mit eddig fogtam —- (noha többször hallottam két láb hoszszu vagy 5 fontos pisztrángok létezéséről, de magam nem láttam.) Sátoromnál ebédelve, ismét halászattal kellett a napot töltenem. 24-ik. Az éjjel nagy viharunk volt. Cserkészetre indultam, de mindegyre eső és köd által akadályozva, még zergét sem láthattam ; vezetőm I véleményét osztva, hogy azok lejebb húzódtak, dász-állásokra siettünk, végre mégis kikergette belőlünk a hideget, s mikor aztán a nap is kibujt melegitő sugaraival, a jó kedv is visszatért vadászainkhoz. E második nap még kedvezőbb volt a vadászokra, mint az első. Egész kondával járt a vaddisznó hajtóink előtt, s a végeredmény busás is volt, miután 25 vaddisznó, 5 sakál, 1 hyena, 1 róka, 2 macska s néhány apróvad lövetett. Meg kell e mellett cmlitenem, hogy itt a vadastér nem őriztetik, s hogy ugyanezen helyen 14 nappal ezelőtt majdnem kétszer annyi már lelövetett. Vadászat után még a táborban ebédeltünk, s midőn asztal után a lovas fáklyásoktól kisért kocsik előhajtattak, hogy bennünket a városba viszszaszállitsanak, ekkor mindnyájunknak nehezünkre esett ezen szép helytől megválni, hol olyan felejthetetlen vadászatot éltünk. Gr. Zichy Feodor. Y © g ^ © Kiskőrös, Keczel és Vadkert községek határain f. hó 7-én nagy hajtó vadászatot rendeztek farkasokra, mint az „Ellenőr"-ben olvassuk. Pár százra ment a puskás és hajtó ; az eredmény azonban — egy pár nyulat kivéve, semmi, mint az ily lármás vadászatoknál rendesen lenni szokott. — (Lesvadászat csaldögön egy-két jó vudász által, s egy par éjjel több eredményt hozna. „V. és V.-l." szerk.) elhatároztuk, másnap kedvező idő esetében, a Retyezát éjszaki oldalát, hajtáskép vadászni meg. 25 -én kora reggel elkészülve, tervem szerint másodmagammal elindultam a Retyezát megmászására ; a vadászkerülő egy gyerköczczel balra tért, a Retyezát azon oldala megkerülése végett. A folyó kőhalmozokon (úgynevezett zsurlókon) meglehetősen haladva, öt negyedóra alatt elértük a tetőt. Gyönyörű volt a szemeim elé terülő láthatár. Egész Hunyadmegye, a bánátusi, zarándi, szászvárosi havasokkal környezve. Állásom balra, a legfelsőbb csúcstól mintegy 50 lépésnyire volt, mely az oda kijövő két csapán uralgott. A csúcson tul vélem jött emberemet állitottam fel, kötelességévé téve az arra kitörő zergéket jelenlétével visszariasztani. — Az egész vadászterületet áttekinthettem, oldalai sziklafalakkal környezve, alja kőgörgetegekből állott. Ezen egyforma terület csak imitt-amott volt egy kis cserje és gyep által megszakítva, — Fegyveremet megtöltve, látcsövem segélyével közelebbről vevém szemügyre a hajtás színhelyét; fel is fedeztem egy szikla alján fekvő zergét, mely nem sokára felkelt, és nyugottan legelészett. Láttam, mint hagyta el helyét ; — később, magam is hallám a pisztolylövést, melylyel kerülöm a hajtás kezdetét jelezte ; erre zergém meg-megállva és egyet-egyet harapva a kövér fűből, felfelé húzódott, az egyes kiáltásokra vissza tekintve, — majd megrezzent, s egy szikladarabra felugorva, széttekintett. Nem tudtam magamnak ezt megmagyarázni, mig csak én is megpillantottam a második zergét, mely az előbbihez csatlakozva, együtt felfelé kezdtek jönni ; jól kivehettem, hogy társa sokkal szürkébb és nagyobb az elsőnél. Amint az általam elállott sziklaoldal alján eltűntek, igazgatottan és nyugtalanul vártam megjelenésüket ; nem sokára meg is láttam, mint egy 400 lépényire, midőn egy sziklacsúcson lihegve pihentek. — De a mindinkább közeledő hajtók csakhamar felzavarták, s leugorva a szikláról, felfelé tartottak, el-eltünve szemeim elől. Elég időm volt, megfontolva várni a váltságos perczet. Szivem hangosan dobogott az első kövek gördülésére. Elől jött a nagyobb és utánna az általam lèves gidónak tartott fövad, lépésben. Már meg is álltak, s fegyveremmel a nagyobbikra czéloztam, de egyszerre a vidék elhomályosodott, és sürü köd vett körül, s habár képzelt áldozatom alig 120 lépésnyire állhatott, mégis csak homályosan láthattam ; puskám durranása száz viszhangra talált, a füst miatt nem tudva mi történt, csak golyóm csapása hangzott a kövön, és hallám a zergék visszairamlását. Boszankodva ezen baleseten, türelmétlenül vártam a hajtás végét; de alig 10 perez múlva jobbfelől felállított őröm füttyentett, mi a kitörő vad megriasztását jelezé. Reményteljesen figyel tem minden neszre. — Ezalatt a köd is elvonulván, — ugyanazon helyen, hol előbb, mintha csak oda varázsolták volna, megint egy zerge állott ; én éppen azon gidónak tartottam, mely előbb is ott járt. Jól megirányozva lapoczkáját, elsütöttem fegyveremét, örömmel, de sajnálva is láttam, mint vágja magát hanyat, és mint végzé életét a nemes állat. A hajtók nem sokára beérkezvén, lementem zsákmányomhoz ; de mennyire bámultam, midőn az erős gidó helyett erős czápot találtam, melynek kampói 7 hüvelyk hosszúak és igen vastagok. Csak ekkor tudtam igazán képzelni, mily felséges állat lehetett a nagyobbik szürke zerge, mely mellett ezt gidónak nézhettem. Golyóm a ballapoczkán keresztül a jobb mellkas alján fúródott át. (Fegyveren schweitzi „Repetier-Gewehr" Sistem : Wetterli.) Előbbi golyómat is nem messze a kövön megtaláltam, mely a zerge felett ment el. Feltörve áldozatomat, két ember bajjal hozta ki a tetőig, hozávetőleg, kizsigerelve 80—85 font nehéz lehetett. Vigan haladtunk le a sátorhoz, e hajtás különböző mozzanatait egymásnak elbeszélve, melyből kiderült, hogy még más két zerge is volt a hajtásban, de kitörtek. Délután halász-eszközeimmel ismét a tóhoz mentem, és halászatomnak, kedvező idő mellett szép eredménye is volt. (Vége következik.)