Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-06-04 / 24. szám

186 VADÁSZ ÉS -VERSENY-LAP. Junius 4. 1873. melybe a Rima, Jólsva, Csctnek, Sajó s Hernád vizei csak keskeny szalagocskák gyanánt nyújtóznak be egy kis völgyi talajjal, a fekete Vág s Göllnitz vizei plane sehol бет képeznek tágasb nyílást; — s hol, mint a Garamon, mely Magyarország lakott völgyeinek legmagasabbika, vagy mint a Huiletz völgye — a tél hét hónapig tart, s a Dyári fagyok és havak sem ritka tünemények. Miből ez országrésznek a hegyeken kivül még nagy osztaléka jutott, az a viz bősége, a csermelyek, források sokasága s különfélesége. Van sok langyos forrása, melyek télen soha be nem fagynak s több hévforrása is, mint N.-Rőczén, Jólsván, Jólsva-Taploczán, Kun-Tapolczán sat. Savanyu s borvizes forrásai F.-Boczán, Maluzsinán, Rimabrezon. R.-Zabuzsányban, Ratkószuhán, TiszoltzoD, Kokován, Likéren, Lukovistyén, Helpán, Pohorellán, Polomkán, Sunyátzon, Telgárton, Vernárton ; vasas timsós források Rosnyón ; s legnevezetesebb s legértékesebb valamennyi közt a czementvizes források Szomolnokon, melyek a vasat felolvasztván, rezet raknak le helyébe. Hol a források csermelyekké, ezek patakokká egyesülnek, ott a felfogható vizerö a bányaipar в erdőgazdaság által lehetőleg felhasználtatik, s vajmi jól esik a lakatian vadonságokat napokig vagy hetekig átbolyongó vadásznak vagy természetbarátnak , ha az erdörengetegekben imitt-amott egy füréezmalomra vagy faszállitási vizépitményre akad, mely őt a lakott világgal ismét összeköttetésbe hozza, megemlékeztetvén, hogy a tevékeny emberi szellem ide is elhat s az erdő kincsét itt is kiaknázni s hasznára fordítani tudja. A nagyszerű vizépitmények, gátok, mesterséges tavak s facsusztatók példányait láthatjuk a hradeki kincstári erdőségekben, a fekete Vágnak s mellékvizeinek : az Ipolitzának, Benkovának, Svarinnak völgyeiben , mely mesterséges fausztatók nélkül a 40,000 catastr. holdnyi erdőség fája kiszállítható sem volna. Vizböség s források tekintetében kivételt tesznek a meszes nagy fensikok, hol minden lecsapódás a hegy bensejébe szivárogván, források nincsenek. Ilyenek a murányi mészhegység, a pelsüczi nagy hegy, a dobsinai s káposztafalvi nagy kiterjedésű meszes magaslatok, melyek forráshiány miatt sem ember, sem marha által állandóan nem lakhatók, bírjanak más tekintetben bármily nagy előnyökkel. A víz itt e nagy fensikok oldalain vagy alján bugyog ki, néhol oly erős forrásokban, hogy rögtön képesek malomkereket hajtani. Ilyen a csetneki völgyön a Zsigó, vagy Dobsinán a Szirt nagyszerű forrása. Általábau a inéazbegységek, repedezett sziklaságaikkal szolgáltatják a legérdekesebb természettani tüneményeket s a legregényesebb kirándulások czélpontjait. A sok barlang, jeges üreg, cseppegö kövek, kérgezö források, dagadó ugy időszaki források mind csak a mészhegységekben találhatók. * * E begyes Felvidéknek népessége nem nagy. Keleti Károly 'Hazánk s népe« szerint Liptónak s Gömörnek viszonylagos népességéből egy egy négyszeg mértföldre 2000—2500 lakos jut, Szepes megyéből 2500 — 3000. De ha figyelembe vesszük, hogy ezen Felvidékünknek liptói nagy részét alig érinti egy-két falu, hogy Gömörnek népesebb kenyértermelö völgyei alig esnek még a tulajdonképeni Felvidékre, s hogy Szepes megyéből a leglakottabb rész, a Hernád völgye, annak épen csak északi szélét határolja, — ugy mondhatjuk, hogy a tulajdonképeni hegyes Felvidékre a lakosok számából alig jut 300 lélek egy egy négyszög mértföldre. Ezek is igen aránytalanul vannak elosztva, s mig némely bányamivelő táj a legnagyobb részt szolgáltatja hozzá, addig más, kivált mészköves tájakra alig jut ember. Például ha képzelünk egy négyszöget : Murány, Telgárt, Dobsina s fekete Lehota közt, melybe a Kakashegycsoport zöme esik, ezen 3

'/г • mfdnyi területen s ennek is szélén, két falu fekszik: Murány Z dich a va s Rodova. Egy másik négyszögben, Tiszoltz, Vereskő, Bazuch s Bobrocs közt, mely a fabovai s murányi hegyek derekát képezi, 6 3/i Q mértföldön csak két lakott hely : Polhora s Mihalova van. Azon térségen, melynek farkait Rosnyó, Szomolnok butta, Grenicz s Telgárt képezi, s az érezhegység déli részét foglalja magában, 12 • mértföldön csak Stillbach, Henzlova apró falucskák s a huiletzi völgyek vannak gyéren benépesítve, a nagyobb rész lakatlan hegy tömegekből áll. Végre a kírálghegységi tömegben Dobsina, Grenitz, Királylebota s Bazuch közt 12

3Д О mértföldön csak Vernárt, Telgárt s Teplicska kis helységeket találjuk. Nyelvre s nemzetiségre nézve a Felvidéki lakosok több tájszólásn tótok, kik a falukat s egyes telepeket. és németek, kik a városkákat népesitik. Magyarok, ha eltekintünk a gyárak tisztviselőitől, vagy a városok értelmiségétől — e magas fekvésű hegyeket nem lakják. (Rosnyó, Csetnek, Jólsva magyaros alvidékét ide sorozni nem lehet.) Itt azonban vadász- s természetrajzunkban nem a nyelv, hanem a foglalkozás s életmód figyelemre veendő, a meny' nyiben élesen meg lehet különböztetni a szorosabb ; értelemben vett bányásznépséget a más foglalkozású, kivált földmives néptől, s a külömbség mind a termetben s egyéb külső jellegben, mind az egészségi s életviszonyokban igen nagy. Az utolsó országos összeírás is a milyen kedvező s örvendetes egészségügyi adatokat szolgáltatott a tágasb értelemben J vetjt földmives népről, épp oly szomorúakat s megI döbbentöket — mint az lejebb Dobsina mellett bizonyítva leend — a bányásznépnél. Legfontosabb keresetmód a bányáfzat s kohászat levén, itt meglehetős jólét, sőt vagyonosság mellett ; igen nagy szegénységet is találunk, s vannak egész : vidékek, mint a huileczi, kotterbacbi, szlovinkai völgyek, hol a népség keresményével ugy szólván csak kézből szájba — mától holnapra él ; de viszont mig munkaképes s do'gozni akar, biztos keresetet is talál. Kiváló jellemvonása a hegyi s bányásznépnek, hogy otthonját, hol született s felnevelkedett, legyen az bármily rideg és mostoha, igen nagyon szereti, s ritka azon eset, hogy azt végkép elhagyná s kivándorolna. A dobsinai s builitzi nép munka után messze földre elmegy, a salgótarjáni, a mátrai bányákon, Heves, Borsod, Nógrád, Torna, Abauj erdőségeiben mint bányász és szénégető nagy számbau található ; de családját többnyire honn hagyja, s azt, ha havonkint nem is, de negyed- vagy félévenként megtakarított keresményé- 1 vei meglátogatja, s vallásos érzelménél fogva szerencsésnek vallja magát, lia a néhány száz négyszegölnyi föld s a házikó, melybon családja lakik, saját birtoka. Általában azon iparkodik az ily szegény munkás, hogy szántóföld s rétségbö), mely itt igen kis kiterjedésben található, annyit szerezhessen, a mennyi a saját keze munkája után a szükséges burgonyát s egy tehén kitelelésére a szükséges füvet szolgáltatja, akkor betegség vagy munkabiány esetére a nélkülözés ellen biztosítva van addig, mig felépül vagy újra keresetet talál. F. kis földbirtokhoz, mely kicsisége daczára neki sok pénzébe kerül, annyira ragaszkodik, hogy csak a "legnagyobb szükség esetén tud töle megválni. Ebből magyarázható meg, hogy ily rideg hegyi tájakon a található kis rétség s föld mért oly kapós s drága, hogy négyszegölét nem ritkán 50, 60, 80 krajczárjával adják el, s veszik, drágább tehát, mint a haza legáldottabb vidékein az első minőségű legjobb fekete föld. Egy másik jelenség szintén a haza szeretetből s a földbirtokhoz való nagy ragaszkodásból magyarázható meg, az tudniillik, hogy bár az összes népségnek '/

1

0-ed része ily máról holnapra élö szegény munkás, itt olynemü proletariátus, mint a nagy városok s gyáras vidékek socialisticus s communisticus elveket valló munkások nagy részénél, sem nem találtatik, sem nem keletkezhet. De ha becses s drága a könnyen megközelíthető völgyi rét s föld, nem mondhatni azt a magas hegyek oldalain, hátain s kúpjain levő nagy kiterjedésű kaszálók vagy heti rétekről, melyek a reájuk forditott munkát sem téritik meg. Ily kopasz hegyi réteket (Gömörben, Zólyomban és.i Liptóban holláknak, a Szepesf'gben pedig polanáknak nevezik) — minden b gycsoportban találunk , hol bujább, hol soványabb legelőket szolgáltatván. E kopasz tereket, melyek kivált a szomolnoki s hégeny-hegycsoportban mindenütt a növényzet felsőbb határain alul, sok ezer holdra terjednek, tanácsosabb volna beerdösiteni, mert a fű itt oly gyéren nö, hogy a kaszás — mint a ráfogás tartja — ha ebédelni megy, kaszáját ott teszi le, hol az utolsó vágást tette, másként nem bírná ebéd után megkülönböztetni a kaszált belyet а kaszálatlantól. Ugyanez áll a kakashegy-csoportozat i hollákról is. A földmivelés általában jelentéktelen a hegységekben, sokkal fontosabb a marha-, s az erdőség nem kis kárára, a juhtenyésztés ; készítenek is itt oly jeles sajtokat s túrókat, melyek hirre ugyan nem, de jóságra aligha ki nem állanák a versenyt bármely külföldi sajtnemekkel. A liptói s garami ostyepka, a klenóczi sajt, az ocbtinai turó, hol tágasabb hol legalább szűkebb körökben e tekintetben ismeretesek. A gyümölcstermelés Gömör némely vidékein, hol egyes falucskák ebből évenként sok ezer forintot bevesznek, szintén emlitést érdemel, ugy szintén az egész hegységben elterjedt méhtenyésztés. A hegyek aromaticus virágai felséges zamatu mézet szolgáltatnak. Ilyetén rövid föld- és néprajzi bevezetés után lássuk már most a felvidéki vadászatokat. (Folytatás következik.) Y © f у/ © Four-in hand club Londonban. Nem rég alakult Londonban egy club, melynek tagjai a hét bizonyos napjaiban négyes fogattal a Picadillyn végig robogva, a Hyde Park felé tartanak, s e találkozótól szebbnél szebb négyes fogatokkal London környékén kirándulásokat tesznek. A legfényesebb és Ízlésesebb fogatokat látjuk itt. A gcntlemenek magas bakról hajtanak, mig a ladyek mellettük vagy a kocsi belsejében foglalnak helyet. Az angolok ezen hajtó sportot jó kedvvel űzik, mely sok pénzt, izlést és értelmet igényel. Egy jókedvű angol e gentlemanek egyikére következő élezés epigrnmmot irta : „What can Tommy Onslow do ? Why, be can drive a coach and two. Can Tommy Onslow do no more ? Yes — he can drive a coach and four." * * * A lótenyésztési ötös bizottmány ismét négy angol telivér kaneza Angliábani bevásárlását elhatározta, azonban ha még nebány kitűnő kaneza aránylag olcsó áron lenne kapható, ezekből is fog vásároltatni. B. Ambrózy Lajos, ötös bizottm. tag, ki ismert szakképességénél fogva felkén tett e bevásárlásokra felügyelni, még Rosicruzian telivér mén vételét is ajánlá, mely csak azon esetben vétetnék, lia 5000 fonton alul lenne kapható. — Mr. Cavaliero e hónapban fog Angliába indulni. — A n. m. kir. földmivelési minisztérium lótenyésztési osztálya e napokban volt oly kegyes a Jokeyclubhoz egy leiratot intézni, melyben beleegyezését adja, hogy az Angliából érkezendő kanczák az őszi árverésig a szokott tartásdíj mellett Kisbéren lehessenek elhelyezve. * * E napokban tartatott ülés az uj versenytér átengedése tárgyában, s mint halljuk, kedvező eredménynyel. * a •* Studfarm Budapest környékén. Alig vélünk nagyobb örömet a telivérló-tenyésztö közönségnek szerezni, mint azon hirrcl, hogy Pest környékén egy studfarm létrehozatala ténynyé vált. Egy fontos és égető szükségnek lett ez által megfelelve, melynek hiányát mindnyájan, kik drága kanczáikat hágatás végett Pestre küldték, mólyen érezték. Kanczák és szopós csikók, melyek pusztáról behozatva, fris légtől, szabad mozgástól lettek megfosztva, a szűk sötét boxban csakhamar leapadtak, habár gondos ápolásban részesültek is. Mint hall-