Vadász- és Versenylap 17. évfolyam, 1873

1873-04-23 / 17. szám

138 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. kiirtására, szorgosan felszedve minden kártékony gyom magvát, különös gondot fordítva a buzavetéseket annyira veszélyeztető kaszanyüg lednekére. (Wicke.) A galambok april elején berkek, ligetek, lomb és vegyes erdőkbe vonulnak, de kárt ott sem okoznak, mivel, mint már fentebb emiitettem, ma már veteményezés utján nem igen szoktak erdősiteni, de ott sem tehetnek nagy kárt, hol az még gyakorlatban vaD, mert a jegenye-fenyő magvát őszszel vetik, az erdei és fekete fenyőét pedig oly korán tavaszszal, hogy akkorra, mikor a galambok az erdőkben felütik tanyájukat, a mag már kicsirázott, s aztán könnyebb szerrel is jutnak a szanaszét heverőhöz, mint a gondosan eltakarthoz, tehát szivesebben szedegetik fel azt. Holmi, divatba jönni kezdő palotaépitési vágyakkal itt sem lehet vádolni védenczeimet. Mikor az erdötalajon sárgult falevelek rétegeiből képződő szőnyegre az örökzöld fényes levelei és égszínkék virágaival gyönyörű arabeszkeket himcz s a fák már lombosodni kezdenek, akkor az ö szivük is fölláDgol szerelemben ; s a hím csábitó turbékolását hallatja hajnalban s alkony előtti órákban. Ámde a galambvilág szépségei meglehetősen rátartok, miért is a kérő kénytelen más módokhoz is folyamodni, hogy választottja szivét megnyerje; ő is, mint a vén szerelmes, feledve szokott komolyságát, farkát legyezővé kiterjesztve, szárnyait leeresztve, forog mint az orsó, hol leguggolva, hol fölegyenesedve, begyét földuzzasztja s lelkesülten kurrogja el szerelmi vallomását, majd szárnyra kelve, felcsap a légbe, ott bukfenczet hány s kisértöen csattogat szárnyaival, mint csárdában a nyalka legény, ki baljával átkarolja babáját, mélyen néz annak tüzes szemeibe s délczegen összecsapja sarkantyúit. Ez az utóbb említett cselekvéuye az, mely némi pajzánságot árul el, a többi inkább kómikai hatású ; azonban bátorkodom kérdezni a legkülönbözőbb pártokhoz tartozó honatyákatj: Paczolayt, Halász Bódi, Patay Pista s több más barátaimat, ha vájjon fiatal korukban nem nyalkalegényeskedtek-c vagy egyszer ? — mintha hallanám a jó Bódi bácsit, a mint lelkéből nevetve mondja: „Bizony pajtás, fiatal korunkban ugy hiszem sem te, sem mi nem voltunk jobbak e tekintetben a deákné vásznánál."*) Uraim, lehet-e szerelmi mámorért vádolni védenczeimet? Nem, sőt mellettök szól ily magukviselete, mi gyermeteg kedélyekről tesz tanúságot. És ha napokig tartó „Minnesang und Minnewerbuug" után a társak egy évre vagy egy boldog tavaszra megkötötték polgári házassági szerződésüket: „Dann ist der Taumel vorüber...." Még egy kis reminiscenciaként a mézes órákra, néhány napig ama fa csíicsére szállanak, hol a két sziv egy dobbanásban először vert öosze, aztán hozzá látnak a házi tűzhely megalapításához. A galambok ez által sem okoznak kárt a föld kapzsi urainak. Az örvös galamb érzelgős szerelmesekkel tartva, kik holdvilág- és kis kunyhóról ábrándoznak, száraz gályákból olyan rostagyérségü kalibát épít, melyből néha tojásai is kihullanak. A gerle fészke sem sokkal jobb, a közönséges vadgalamb pedig legszívesebben fészkel faoduha. S igy fájdalom nem tagadhatom, hogy igaza van Brehmnek, azt állítva, hogy téves a „holló-apa" elnevezés, sokkal több joggal lehetne a gondtalan szülét „galamb-apának," „galamb-anyának" nevezni. Keveset törődik fiaival, noha csak kettőt keltve, nem sok fáradságba kerül felnevelésük, mégis vad, fékezbetlen szerelmi szenvedélytől űzetve, néha félig kinőtten elhagyja azokat. Ez tagadhatlaDul fekete folt életükben , de azért okot még sem szolgáltathatott elitéltetésükre, azért mivel az államnak tiszteletben kell tartania a személyi jogokat, a ház szentségét és csak ott *) Szerencsére Deák Ferencz nem házas, különben Bódi bácsi, mint amolyan erős ellenzéki, utána ragasztotta volna: „De nem minta Deák Ferenczné vászna." avatkozhatik he, hol a családi élet minémüsége által az állam érdekei fenyegettetnek. Tavaszszal és nyár derekáig táplálékuk főleg gyommagból áll, legalább én az általam lőtt számos galamb begyében csaknem kizárólag fűmagot, kaszanyüg-ledneket, konkolyt, stb. találtam. Igaz ugyan, hogy vetés idején felkeresik a kukorieza-, len-, kenderföldeket, de némi kárt legfeljebb a hanyag gazdának okozhatnak, ki az elvetett mag kellő betakarításáról nem gondoskodott, azonban e csekély kár nem jöhet tekintetbe a haszon mellett, melyet a gyom kiirtása által szereznek. A gerlék a nyár legnagyobb részén át b og á n с s-k ó r ó és a f а г к a s-f ü t e j magvaival táplálkoznak. Legsúlyosabb vád, melyet vadgalamb fajaink ellen felhoznak, az, hogy aratás idején sok kárt tesznek a búzában, kiverve a szemet a kalászból. Igaz, hogy midőn már sarló alá érett a huza, szívesen felkeresik a galambok, de tény az is, hogy sok idejük a pusztításra nem maradhat, ugy hogy az érés idejétől az aratásig alig szednek el annyi buzaszemet, a melynek értéke anynyit tenne, mint a mennyi olcsón számított munkabér őket megilletné egész tavaszon és nyár elején folytatott munkájokért. E mellett más tekintetekben is hasznosaknak mutatkoznak ezen igazságtalanul üldözött szárnyasok. Húsok nagyon ajánltatik orvosilag, mint eröj sitő táp lábadozó betegnek. Tekintetbe jöhetne az is, hogy habár a felnőttek, a folytonos üldöztetés következtében elvadultak s nagyon óvatosak, de a fiatal korukban befogottak, vagy a házigalambok által kiköltött és fölneveltek meghonosulva a galambduezban, a baiomfiudvar egyik diszeül szolgálnak. Nem volna szabad azt sem felednünk, hogy a szintén vad törzsök galam h-tól származó házi galambjaink minő nagy szolgálatot tehetnek mint posták, mit a legközelebbi német-franczia hadjárat alatt fényesen bebizonyítottak. A galambposta nem uj eszme, már Plinius és Aelian emlékeznek arról, azonban tulajdonképeni története azon kezdődik, hogy Nuredin szultán I bagdadi kaliffa a 12-ik században államában, sőt Syria és Aegyptomban is rendszeres galambpostát szerveztetett. Európában legelőbb Harlem ostrománál vették igénybe 1573-ban. Ámde vád- és vádiratomban nem lehet ezélom a galambposták történetét adni, a miért is csak néhány oly adatot jegyzék fel, melyek talán kevéssé ismertek, noha a galambposta nagy fontosságáról tesznek tanusái got. Így a Rothschildház csaknem mesés elgazdagodását legnagyobb részben üldözött védenczeimuek köszönheti, mert a ház postagalambokat küldött ki embereivel, kik I. Napoleon seregeit nyomon követve, a nagy Caesar minden győzelme, vagy vesztett csatáiról tudósították szárnyas futáraik által, s ekként liztos speculatiókra szolgáltattak alkalmat. A távirda életbeléptével azonban elvesztette a galambpostászat jelentőségét s csakis érzékeny szerelmesek vették igénybe. A német-franczia hadjárat véres korszaka ismét fényes nymbussal vette körül a galambokat. Ama nagy szolgálatok, a miket tettek az ostromzár alatt levő Párisnak, nem maradt elismerés nélkül, még az ellenségnél sem. Ez idő óta a galambtenyésztés nemcsak Francziaországban, de mondhatni Európa legnagyobb részében óriási lendületet nyert, sőt a német birodalmi kormány hadügyminisztériuma posta-galambok betanítása érdekében intézkedett s az ügy vezetésével a berlini állatkert jeles igazgatóját, dr. Bodinust bizta meg. íme, és éppen ezen időben hoznak nálunk a galambok ellen egy drákói törvényt. Én nyugodtan adtam elő vádomat és védelmemet. Nem lepleztem el védenczeim árnyoldalait, nem állitettam túlságos fénybe jó tulajdonságaikat. Egyszerűen tényeket soroltam elő. ítéljen a sportvilág mint aeropág, és ha nem lesz elfogult, mit hinnem teljes okom van, akkor a honatyáknak szárnyas védenczeim elleni eljárását roszalnia kell. Ez már magában nagy elégtétel lenne reám nézve, de ezélom elérve nem volna, mivel védenczeim felett jövőre ia ott lebegne a Damokleskard. Legyen szabad tehát a sportvilág híveit arra felkérnem, miszerint a törvényhozás e tekintetébeni eljárását roszalva, egész erejükből oda működjenek, hogy a magyarországi vadásztörvény 14-dik §-nak a galambokra vonatkozó része kitöröltessék és annak folytán eme hasznos madarak is részesüljenek a jól kiérdemelt óvás-idény kedvezményeiben. Gr. Lázár К á 1 m á n. iL©i©§péfc©fe. Balogvölgy, Í8

71. február 25. Tisztelt szerkesztő úr ! Lefolyt téli-vadászatainkról kevés a feljegyezni való. Nem is folyt valami nagy tűzzel, kivéve a saison elején pár hétig ; aztán a fiatalság fiakkal cserélte föl a vadászkahátot s a vadászkürt harsogása s az ebek harmonisticus esaholása helyett a keringök s csárdások zenéjében gyönyörködött, szóval a farsang öröjjneit élvezé, mi pedig az öregebbek nyugodtunk babérainkon vagy kergettük a pagátot a rókák s nj ulak helyett. Egész télen egy őz sem lövetett, sőt tudtomra hajtásban sem volt, csak nyul közép számmal s néhány róka lövetett. Maradt is nyul magnak bőven s lesz jövőre foglyunk is,,csak a költés idején kedvezzen az időjárás. ígéretem szerint, ide mellékelem a mult vadászidény eredményének kimutatását. Uzapanyit s a hozzátartozó pusztákban a Szentmiklóssy család s Bornemisza István birtokán és a helységtől általunk bérben birt, összesen mintegy hatezer holdat tévő erdő s mezőségi területen lövetett urvadászok által: 14 róka, 113 nyul, 76 fogoly, 7 7 erdei szalonka, 44 vizi szalonka, 43 vadkacsa, 328 fürj, 128 haris, 1 goizer sneff, 1 császármadár és 6 8 vadgalamb. Összesen 893 db. Az erdészeti s vadászszemélyzet által lövetett : 1 róka, 63 nyul, 28 fogoly, 19 erdei szalonka, 5 vizi szalonka, 25 vadkacsa, 75 fürj, 30 haris, 2 császármadár, 33 vadgalamb és 2 darab fáczán. Ez alkalmasint a Coburg herczeg tilalmasaiban több helyt eleresztett fáczánok közül tévedt ide, mert környékünkön rendes fáczános kertek nincsenek. A vadász s erdészeti személyzet által lövetett összesen 283 darab vad és mindössze 1176 darab. Ezen kivül köriilbelöl 100 darab kissebb s nagyobb ölyv, vércse, varjú, szarka, kóbor kutya és macska. Fogadja tisztelt szerkesztő ur őszinte tiszteletem kijelentését. Balogvölgyi. Az Uzapanyit s a hozzátartozó puszták területén (mintegy 6000 hold) lövetett: 15 róka, 68 kacsa, 176 nyul, 403 fürj, 104 fogoly, 3 császármadár és 96 erdei szalonka, 2 fáczán. 49 vizi szalonka, Összesen 916 db. Ezenkivül lövetett még 1 goizer, 158 haris, 101 vadgalamb, 17 ölyv s vércse, 76 varjú s szarka, 3 bagoly és 7 kóbor kutya s macska. 4 © g у © se A mult hetekben b. Révay Gyulánál (Turóczban) is lőttek két Siketfajd kakast, s ez alkalommal egy két mázsás vaddisznó is puskavégre került. A lőjegyzéket legközelebb kozzuk. Szerkesztői posta. Szegedre. Nagyon köszönjük a szivélycs levelet. — Legszivélyesh köszönetünket D о b s in á r a is a hasonló megemlékezésért. — F. A. helyben. A „vadász évszakai" jó fordítás — de tárgya nagyon túlhaladt lapunkbaD. G á с s r a. Igen megörvendeztetett mgod a keleti vázlatok megküldésével. Jövő számban többet. Laptulajdonoíok : a szerkesztők Felelős szerk. : Keve Jóxsef. Szerkesztőtárs : Sárkány Ján. F»r.