Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-03-27 / 12. szám

MARTIUS 27. 1872 A prága gyepre 1872-ben. ELSŐ NAP. Szombaton, junius 29-én. d. u. 3 órato r I. Prágai nagy elegytétverseny. 2 éves a eonti­nensen ellett csikók számára. Távolság 3/< a. mfld. Teher 112 font, ménre 3 fonttal, valamely verseny nyertesére 5 fonttal több. Tét 500 frt, bánat 200 frt. 6 aláirás mellett a második ló tételét menti. Nevezni kell 1872. mart. 31-én. II. Három évig (1871, 72, 7 3.) versenyzők, min­den 1868-ban fedezett kancza ivadékának. Éven kint 100 frt, bánat az egész. 1872-ben 1 ncrfld. Te­her 107 font. Kanczára és heréltre 3 fonttal keve­sebb. (Bezárva 11 aláírással.) III. Első oszt. császárdij, 1000 arany, belföldi 3 éves mének és kanczák számára. Táv. 1 3Д ang. m fid., kancza 104 f., mén 106 f., tét 200 frt, fele bánat. (Bezárva 46 aláírással.) IV. Három évig (1870, 71 72.) versenyzők, min­den 1867-bcn fedezett kancza ivadékának. Éven­ként 100 frt, bánat az egész. 2 mfld az idén. Teher 107 font, kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. (Bez árva 5 aláírással.) V. Kladrubi akadály-verseny, 300 ar., adja Ő Felsége minden országbeli és bármily idős ló szá­mára. Urlovarok szinekben. Tét 100 frt. bánat 50 frt. Teher 150 f., telivérre 10 fonttal több, a conti­nenscn ellett lovakra 5 fonttal kevesebb, 4 évesekre még 5 fonttal kevesebb. Üzleti lovarok alatt 5 font­tal több. Távolság mintegy 2 1/ 2 a. mfld. A második ló 400 frtot kap a tételek- és bánatokból ; a harma­dik kettős tétolt, ha jut. Három lónak kell verse­nyezni, vagy addig más czélra fordittatik. Nevezni kell 1872. mart. 31-ig. MÁSODIK NAP. Vasárnap, junius hó 30. d. u. 3 órakor. I. Bátorító-dij, 1600 frt, (az aláirás még nyitva van) 2 éves, a continensen ellett vagy szopós ko­rukban anyjukkal hozott csikók számára. Tét 100 frt, bánat 50 frt. Teher 112 font, kanczákra 3 fonttal kevesebb. A magyar-osztrák birodalmon kí­vül ellett csikókra 4 fonttal több. Táv. 3/ 2 mfld. A 2-ik ló 500 frtot kap a tételek és bánatokból. Neve­zés martius 31-ig. II. Asszonyságok dijja, circa 400 frt érték (alá­irás még nyitva). Urlovarok szinekben ; belföldi Az én első j.Steeple-chasBrem/' (Az „Old Bushman" emlékirataiból.) (Folytatás.) Az öreg kópénak lócsiszári tudománya engem szerfelett mulattatott ilyenkor. Ha valamelyik veze­téken levő ló szemébe ötlött s azt kedvtelve vizs­gálgatta, én azonnal ott termettem és segittetem neki hogy a tulajdonos ne háborgassa őt, a menyiben vá­sárlási hajlamot mutatván, a tulajdonosnak egész figyelmét magamra vontam ; ekkép időt engedve ez­alatt az öregnek arra, hogy a mig én alkudo­zásba bocsátkozom, egész kényelmesen megtehesse kémszemléjét a ló fölölt. Nagyon mulatságos volt aztán látni, mily ravaszul közeledett hozzám a vén fiezkó, mihelyt a lókereskedőnck hátat fordí­tottam. Ugy tetteté magát, mintha engem csak most látott volna először életében s imigy szólított meg nagy alázatossággal: „Ha megköti az alkut sir, én talán képes .lennék belőle olyan-amilyen paripát teremteni". Ez persze jelképes beszédben annyit tett, hogy azt a lovat jó lenne ám magamnak meg­ragasztani ! Az öregnek sántasága nem csökkenté lovaglási tehetségét, ha ő egyszer nyergében megfészkelhette magát, — és bár a bal kengyelszijat nyergén pár lyukkal rövidebbre kellet csatolni mint a jobb felöl esőt, s habár fél sarkantyút viselt, melylyel egyre urak tulajdonát képező lovak számára. Tét 100 frt, bánat az egész ; a 2-ik ló a tét- és bánatpénzek felét nyeri. Távolság 1 Vs mfld. Teher: 4é. 134 f., 5é. 140 f., id. 145 f., kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Angliában ellett lovakra 5 fonttal tóbb. 1000 frt készpénz nyertesére ugyanazon évben 3 fonttal több. Nevezés martius 31-ig. III. Prága város dijja, 200 ar. (ha megadatik), minden korú ló számára, melly Csehországban te­nyésztetett. Tét 1000 frt, bánat 50 frt. Teher 3é. 100 f., 4é. 117 f., 5é. 123 font, id. 125 f., kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Távolság 1 '/г mfld. A 2-ik ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezés martius 31-ig. IV. 300 db. arany államdij (megadása felsőbb helyről váratik), minden a continensen ellett lovak számára. Teher : 3é. 105 f., 4é. 120 f., 5é. és id. 130 font ; 100 frtot még nem nyert lóra 5 fonttal keve­sebb, 500 frtot nem nyertre 10 fonltal kevesebb 2000 frt nyertesére 8 fonttal, nagyobb összeget 12 fonTal több. Táv. 1 У 2 aug. mfld. Tét 100 frt, bá­nat 50 frt. A 2-ik ló kettős tételt nyer. Nevezés martiás 31. V. Handicap, gá'tverseny (ha megadatik). Tiszte­letdíj, adják prágai polgárok, 200 frt. érték. Nyit­va minden korú és minden országbeli lovak számára. Urlovarok szinekben. Üzletiekre 5 fonttal több. Tét 50 frt mindegyik. 1 3/ 2 mfld. 6 sövénygát. A 2-ik ló a tételek felét nyeri. Aláirás martius 31-ig. Ne­vezés az első versenynapon éjfélig. HARMADIK NAP. • Hétfőu,julius 1 -én d. u. 3 órakor. I. Három évig (1872, 73, 74.) versenyzők, az 1869-ben fedezett kanczák ivadékainak. Évenkint 100 frt, bánat az egész. 1872-ben 1/ 2 mfld. (El­zárva 17 aláírással). II. Másod oszt. császárdij, 600 db. arany, 4é. és id. belföldi mének és kanczák számára. 2 1/ 2 a. mfld., 4é. 120 f., 5é. és id. 125 f., ménre 3 f. több ; 3000 — 5000 frtig terjedő dij nyertesére 5 fonttal ; két illy, vagy egy 5000 frtos vagy ennél nagyobb dij nyertesére külön 8 fonttal több, de nem halmoz­va. Tét 150 frt, fele bánat. A 2-kló a tét-és bá­natpénzek felét nyeri ; a maradék a győztesé, levo­natván előbb а 3-ik ló számára az egyszerűiét. Ne­vezés martius 31. III. Észak-és dél-német-dij egyelőre looo frt, adja gr. Henckel és e dij tavali nyerője; 3éves 1869-ben a continensen ellett vagy ugyanazon év­ben szopós-csikókként anyj okkal Angliából hozott csikolta lovának bordáit : hiába viezkándozott ez alatta, ugy megült rajta, mintha csak lovának hátá­ból nőtt volna ki. Egyébiránt mind e jeles tulajdonsága mellett is sokkal eszélyesebb volt az öreg, sem hogy minden nyaktörő vállalatra rászánja a fejét : — a nehe­zebb munkát öcscse nyakába sózta, ő csak a kön­nyebb végét fogván meg a dolognak. Örökösen adta-vette, cserélte berélte lovait ; alig voltak azok pár hétig a keze alatt. És ha egy egy lován túladott, meg nem állhatta, hogy ily szavakra ne fakadjon : „Magam sem tudom, hogyan van az, hogy egyetlen egy ló sem maradhat nálam sokáig ! De hiába ! El-elvetődik valaki hozzám, megtetszik neki a paripa, és én jó bolond azonnal hajlandó vagyok vele a vásárt megkötni ! Mintha bizony oly nagy oka lett volna a keser­gésre, midőn kaptás lovait jól értékesíthette. Fő érdemei közé tartozott neki az is, hogy na­gyon tisztán, csinosan öltözködött, s társalgásmodora is könnyed volt s bármely társaságban könnyen fel­találta és otthoniasnak érezte magát. Soha sem hallottam őt e-küdözni, illetlen sza­vakkal élni vagy épen káromkodni. A kis falu egy­házában vasárnap rcggelenkint az ő szokott ülő­helye soha sem maradt üresen. Eljárt ő imádkozni hűségesen, mi megvallom, az oly szőrű embereknél mint ő, kissé különösnek tünt föl, és mégis, nem hiszem, hogy ő csak egyetlen egyszer is hazudott volna életében. Én nem tartom oszélyes dolognak minden körülmény közt, himezés nélkül,(kereken ki­lovak számára. Tét 250 frt, bánat 125 frt. (Elzár. 12 aláírással). IV. Eladó-verseny. Dij 100 db. arany, adja a kladrubi ménes, 3é. és id. belföldi és német lovak számára. 1 mfld. 100 frt, bánat 70 frt. Teher 3é. 110 f., 4é. 130 f., 5é. és id. 135 f., kanczára és heréltre 3 font könnyebbség. A győztes 2000 frtért megvehető, ha 1500-ért adják 5 fonttal, ha 1000 frtért, úgy 10 ft., ha 500 frtért, akkor 15 fonttal kevesebbet vihet. Teherkönnyebbség. Az árverésen netán bejövő többlet a verseny pénztáré lesz. A 2-ik ló tételét menti. Nevezés martius 31, V. Prágai akad. verseny 1872-ik évre. Dij oooo frt aláirás utján belföldön nevelt lovak számára. Tét 100 frt, f. v. f. — Az első és 2 ik ló megosztoznak egyenlően a tét- és bánatpénzeken, levonván előbb a 3-ik ló számára ennek tételét. A gyeppénzt az első és 2-ik ló fizeti nyeremény arányához képest. Rendes teher 145 font; egy 1000—2000 frtos dij nyertesére 10 fonttal, 2000 frton felül 16 font­tal több ; akadályversenyben még nem szerepelt lovakra 5 fonttal kevesebb. Távolság mintegy 2 % mfld. Nevezés martius 31-ig. Megjegyzések: 1. A császárdijjakra, valamint más dijjakra ne­vezendő lovaknál is, a tiszt, tulajdonosok kéretnek, a viendő terhet határozottan megnevezni. 2. Minden allamdijjat vagy más dijjat nyerő ló után 5% levonatik ; szintigy minden a pályán ido­mitás valamint indulás végett megjelenő lótól, anyi­szor a hányszor indul, 5 frt fizetendő. 3. A nyertes még a szokásos beiratási dijat is fizeti. 4. A ló származása , kora stbröl szóló bevallá­sok okmányilag kimutatandók. 5. Valamennyi dijjak és futamoknál csak azon be­vallások és magyarázatok birnak érvénynyel, mellyek a kiszabott időnél nem később érkeznek be a tit­kárhoz. 6. Valamennyi nevezés és bánatpénz legkésőbb a versenynap előtti estig a titkárságnál befizetendő, különben a be nem fizetett lovak a versenyből kizá­ratnak. 7. Minden tudakozódás és jelentés bérmentesen a cseh versonyegylet titkárságához (Prága 939 — II). intézendő. Prága, 1872. martius. Az igazgatóság megbizásából a titkárság. mondani az igazat ; ő azonban mindig ugy adta a dolgot elé, amint volt, sőt többet mondok : ügyle­teinél sem folyamodott a fillentéshez. Megtörtént nen egyszer, hogy a vevő abban a boldog képzelődésben élt, hogy ép lovat vesz tőle, azonban ő soha sem akart csalódásba ringatni sen­kit, akár a saját, akár a bizományban nála levő lovakról volt a szó. Nagyon szigorú volt a szava­tosságban is, és én még soha senkit nem hallottam panaszkodni amiatt, hogy kárt vallott volna azzal a lóval, mely tőle vásároltatott. Ha olykor saját lovát áruba bocsátá, üzleti nyel­ve körülbelül ez volt: „Mikor ez a ló hozzám ke­rült, ilyen meg ilyen volt; azonban tudj'a manó, mióta nálam van bámulatosan megjavult!" (És ez rendesen ugy is volt.) Néha pedig imigy szólott : „En ugyan nem dicsérem föl érdemeit e gebének, azonban ugy hiszem, ha с pára jó kezekbe kerül s megszabadulhat sántaságától, még válhatik belőle olyan paripa, a minő mostanában nem igen fordult a vidéken meg. Most már tudhatja ön, mint tartok én ez állat felöl. . . Negyven font az ára, igy a mint látja ön, minden hibájával; lia tökéletesen ép lenne, akkor ugyan száz fontnál kevesebbért oda nem adnám. Vegye most ugy, mintha mind a négy lábára bihzogne." Ha ő valamely lovat meg akart vásárolni, annál mindig a jóvért és jó alkatot vette figyelembe. Leg­alsó ár, а melyet egy-egy lóra szánt, 15— з a leg­magasabb ár 20 font volt, kivévén egyes, rendkí­vüli eseteket.

Next

/
Thumbnails
Contents