Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872
1872-03-27 / 12. szám
MARTIUS 27. 1872 A prága gyepre 1872-ben. ELSŐ NAP. Szombaton, junius 29-én. d. u. 3 órato r I. Prágai nagy elegytétverseny. 2 éves a eontinensen ellett csikók számára. Távolság 3/< a. mfld. Teher 112 font, ménre 3 fonttal, valamely verseny nyertesére 5 fonttal több. Tét 500 frt, bánat 200 frt. 6 aláirás mellett a második ló tételét menti. Nevezni kell 1872. mart. 31-én. II. Három évig (1871, 72, 7 3.) versenyzők, minden 1868-ban fedezett kancza ivadékának. Éven kint 100 frt, bánat az egész. 1872-ben 1 ncrfld. Teher 107 font. Kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. (Bezárva 11 aláírással.) III. Első oszt. császárdij, 1000 arany, belföldi 3 éves mének és kanczák számára. Táv. 1 3Д ang. m fid., kancza 104 f., mén 106 f., tét 200 frt, fele bánat. (Bezárva 46 aláírással.) IV. Három évig (1870, 71 72.) versenyzők, minden 1867-bcn fedezett kancza ivadékának. Évenként 100 frt, bánat az egész. 2 mfld az idén. Teher 107 font, kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. (Bez árva 5 aláírással.) V. Kladrubi akadály-verseny, 300 ar., adja Ő Felsége minden országbeli és bármily idős ló számára. Urlovarok szinekben. Tét 100 frt. bánat 50 frt. Teher 150 f., telivérre 10 fonttal több, a continenscn ellett lovakra 5 fonttal kevesebb, 4 évesekre még 5 fonttal kevesebb. Üzleti lovarok alatt 5 fonttal több. Távolság mintegy 2 1/ 2 a. mfld. A második ló 400 frtot kap a tételek- és bánatokból ; a harmadik kettős tétolt, ha jut. Három lónak kell versenyezni, vagy addig más czélra fordittatik. Nevezni kell 1872. mart. 31-ig. MÁSODIK NAP. Vasárnap, junius hó 30. d. u. 3 órakor. I. Bátorító-dij, 1600 frt, (az aláirás még nyitva van) 2 éves, a continensen ellett vagy szopós korukban anyjukkal hozott csikók számára. Tét 100 frt, bánat 50 frt. Teher 112 font, kanczákra 3 fonttal kevesebb. A magyar-osztrák birodalmon kívül ellett csikókra 4 fonttal több. Táv. 3/ 2 mfld. A 2-ik ló 500 frtot kap a tételek és bánatokból. Nevezés martius 31-ig. II. Asszonyságok dijja, circa 400 frt érték (aláirás még nyitva). Urlovarok szinekben ; belföldi Az én első j.Steeple-chasBrem/' (Az „Old Bushman" emlékirataiból.) (Folytatás.) Az öreg kópénak lócsiszári tudománya engem szerfelett mulattatott ilyenkor. Ha valamelyik vezetéken levő ló szemébe ötlött s azt kedvtelve vizsgálgatta, én azonnal ott termettem és segittetem neki hogy a tulajdonos ne háborgassa őt, a menyiben vásárlási hajlamot mutatván, a tulajdonosnak egész figyelmét magamra vontam ; ekkép időt engedve ezalatt az öregnek arra, hogy a mig én alkudozásba bocsátkozom, egész kényelmesen megtehesse kémszemléjét a ló fölölt. Nagyon mulatságos volt aztán látni, mily ravaszul közeledett hozzám a vén fiezkó, mihelyt a lókereskedőnck hátat fordítottam. Ugy tetteté magát, mintha engem csak most látott volna először életében s imigy szólított meg nagy alázatossággal: „Ha megköti az alkut sir, én talán képes .lennék belőle olyan-amilyen paripát teremteni". Ez persze jelképes beszédben annyit tett, hogy azt a lovat jó lenne ám magamnak megragasztani ! Az öregnek sántasága nem csökkenté lovaglási tehetségét, ha ő egyszer nyergében megfészkelhette magát, — és bár a bal kengyelszijat nyergén pár lyukkal rövidebbre kellet csatolni mint a jobb felöl esőt, s habár fél sarkantyút viselt, melylyel egyre urak tulajdonát képező lovak számára. Tét 100 frt, bánat az egész ; a 2-ik ló a tét- és bánatpénzek felét nyeri. Távolság 1 Vs mfld. Teher: 4é. 134 f., 5é. 140 f., id. 145 f., kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Angliában ellett lovakra 5 fonttal tóbb. 1000 frt készpénz nyertesére ugyanazon évben 3 fonttal több. Nevezés martius 31-ig. III. Prága város dijja, 200 ar. (ha megadatik), minden korú ló számára, melly Csehországban tenyésztetett. Tét 1000 frt, bánat 50 frt. Teher 3é. 100 f., 4é. 117 f., 5é. 123 font, id. 125 f., kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Távolság 1 '/г mfld. A 2-ik ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezés martius 31-ig. IV. 300 db. arany államdij (megadása felsőbb helyről váratik), minden a continensen ellett lovak számára. Teher : 3é. 105 f., 4é. 120 f., 5é. és id. 130 font ; 100 frtot még nem nyert lóra 5 fonttal kevesebb, 500 frtot nem nyertre 10 fonltal kevesebb 2000 frt nyertesére 8 fonttal, nagyobb összeget 12 fonTal több. Táv. 1 У 2 aug. mfld. Tét 100 frt, bánat 50 frt. A 2-ik ló kettős tételt nyer. Nevezés martiás 31. V. Handicap, gá'tverseny (ha megadatik). Tiszteletdíj, adják prágai polgárok, 200 frt. érték. Nyitva minden korú és minden országbeli lovak számára. Urlovarok szinekben. Üzletiekre 5 fonttal több. Tét 50 frt mindegyik. 1 3/ 2 mfld. 6 sövénygát. A 2-ik ló a tételek felét nyeri. Aláirás martius 31-ig. Nevezés az első versenynapon éjfélig. HARMADIK NAP. • Hétfőu,julius 1 -én d. u. 3 órakor. I. Három évig (1872, 73, 74.) versenyzők, az 1869-ben fedezett kanczák ivadékainak. Évenkint 100 frt, bánat az egész. 1872-ben 1/ 2 mfld. (Elzárva 17 aláírással). II. Másod oszt. császárdij, 600 db. arany, 4é. és id. belföldi mének és kanczák számára. 2 1/ 2 a. mfld., 4é. 120 f., 5é. és id. 125 f., ménre 3 f. több ; 3000 — 5000 frtig terjedő dij nyertesére 5 fonttal ; két illy, vagy egy 5000 frtos vagy ennél nagyobb dij nyertesére külön 8 fonttal több, de nem halmozva. Tét 150 frt, fele bánat. A 2-kló a tét-és bánatpénzek felét nyeri ; a maradék a győztesé, levonatván előbb а 3-ik ló számára az egyszerűiét. Nevezés martius 31. III. Észak-és dél-német-dij egyelőre looo frt, adja gr. Henckel és e dij tavali nyerője; 3éves 1869-ben a continensen ellett vagy ugyanazon évben szopós-csikókként anyj okkal Angliából hozott csikolta lovának bordáit : hiába viezkándozott ez alatta, ugy megült rajta, mintha csak lovának hátából nőtt volna ki. Egyébiránt mind e jeles tulajdonsága mellett is sokkal eszélyesebb volt az öreg, sem hogy minden nyaktörő vállalatra rászánja a fejét : — a nehezebb munkát öcscse nyakába sózta, ő csak a könnyebb végét fogván meg a dolognak. Örökösen adta-vette, cserélte berélte lovait ; alig voltak azok pár hétig a keze alatt. És ha egy egy lován túladott, meg nem állhatta, hogy ily szavakra ne fakadjon : „Magam sem tudom, hogyan van az, hogy egyetlen egy ló sem maradhat nálam sokáig ! De hiába ! El-elvetődik valaki hozzám, megtetszik neki a paripa, és én jó bolond azonnal hajlandó vagyok vele a vásárt megkötni ! Mintha bizony oly nagy oka lett volna a kesergésre, midőn kaptás lovait jól értékesíthette. Fő érdemei közé tartozott neki az is, hogy nagyon tisztán, csinosan öltözködött, s társalgásmodora is könnyed volt s bármely társaságban könnyen feltalálta és otthoniasnak érezte magát. Soha sem hallottam őt e-küdözni, illetlen szavakkal élni vagy épen káromkodni. A kis falu egyházában vasárnap rcggelenkint az ő szokott ülőhelye soha sem maradt üresen. Eljárt ő imádkozni hűségesen, mi megvallom, az oly szőrű embereknél mint ő, kissé különösnek tünt föl, és mégis, nem hiszem, hogy ő csak egyetlen egyszer is hazudott volna életében. Én nem tartom oszélyes dolognak minden körülmény közt, himezés nélkül,(kereken kilovak számára. Tét 250 frt, bánat 125 frt. (Elzár. 12 aláírással). IV. Eladó-verseny. Dij 100 db. arany, adja a kladrubi ménes, 3é. és id. belföldi és német lovak számára. 1 mfld. 100 frt, bánat 70 frt. Teher 3é. 110 f., 4é. 130 f., 5é. és id. 135 f., kanczára és heréltre 3 font könnyebbség. A győztes 2000 frtért megvehető, ha 1500-ért adják 5 fonttal, ha 1000 frtért, úgy 10 ft., ha 500 frtért, akkor 15 fonttal kevesebbet vihet. Teherkönnyebbség. Az árverésen netán bejövő többlet a verseny pénztáré lesz. A 2-ik ló tételét menti. Nevezés martius 31, V. Prágai akad. verseny 1872-ik évre. Dij oooo frt aláirás utján belföldön nevelt lovak számára. Tét 100 frt, f. v. f. — Az első és 2 ik ló megosztoznak egyenlően a tét- és bánatpénzeken, levonván előbb a 3-ik ló számára ennek tételét. A gyeppénzt az első és 2-ik ló fizeti nyeremény arányához képest. Rendes teher 145 font; egy 1000—2000 frtos dij nyertesére 10 fonttal, 2000 frton felül 16 fonttal több ; akadályversenyben még nem szerepelt lovakra 5 fonttal kevesebb. Távolság mintegy 2 % mfld. Nevezés martius 31-ig. Megjegyzések: 1. A császárdijjakra, valamint más dijjakra nevezendő lovaknál is, a tiszt, tulajdonosok kéretnek, a viendő terhet határozottan megnevezni. 2. Minden allamdijjat vagy más dijjat nyerő ló után 5% levonatik ; szintigy minden a pályán idomitás valamint indulás végett megjelenő lótól, anyiszor a hányszor indul, 5 frt fizetendő. 3. A nyertes még a szokásos beiratási dijat is fizeti. 4. A ló származása , kora stbröl szóló bevallások okmányilag kimutatandók. 5. Valamennyi dijjak és futamoknál csak azon bevallások és magyarázatok birnak érvénynyel, mellyek a kiszabott időnél nem később érkeznek be a titkárhoz. 6. Valamennyi nevezés és bánatpénz legkésőbb a versenynap előtti estig a titkárságnál befizetendő, különben a be nem fizetett lovak a versenyből kizáratnak. 7. Minden tudakozódás és jelentés bérmentesen a cseh versonyegylet titkárságához (Prága 939 — II). intézendő. Prága, 1872. martius. Az igazgatóság megbizásából a titkárság. mondani az igazat ; ő azonban mindig ugy adta a dolgot elé, amint volt, sőt többet mondok : ügyleteinél sem folyamodott a fillentéshez. Megtörtént nen egyszer, hogy a vevő abban a boldog képzelődésben élt, hogy ép lovat vesz tőle, azonban ő soha sem akart csalódásba ringatni senkit, akár a saját, akár a bizományban nála levő lovakról volt a szó. Nagyon szigorú volt a szavatosságban is, és én még soha senkit nem hallottam panaszkodni amiatt, hogy kárt vallott volna azzal a lóval, mely tőle vásároltatott. Ha olykor saját lovát áruba bocsátá, üzleti nyelve körülbelül ez volt: „Mikor ez a ló hozzám került, ilyen meg ilyen volt; azonban tudj'a manó, mióta nálam van bámulatosan megjavult!" (És ez rendesen ugy is volt.) Néha pedig imigy szólott : „En ugyan nem dicsérem föl érdemeit e gebének, azonban ugy hiszem, ha с pára jó kezekbe kerül s megszabadulhat sántaságától, még válhatik belőle olyan paripa, a minő mostanában nem igen fordult a vidéken meg. Most már tudhatja ön, mint tartok én ez állat felöl. . . Negyven font az ára, igy a mint látja ön, minden hibájával; lia tökéletesen ép lenne, akkor ugyan száz fontnál kevesebbért oda nem adnám. Vegye most ugy, mintha mind a négy lábára bihzogne." Ha ő valamely lovat meg akart vásárolni, annál mindig a jóvért és jó alkatot vette figyelembe. Legalsó ár, а melyet egy-egy lóra szánt, 15— з a legmagasabb ár 20 font volt, kivévén egyes, rendkívüli eseteket.