Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-03-20 / 11. szám

ÁPRILIS 10. 1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 87 falura „ baromfivásárlani" járó férfi vagy nő-kofák­nak, kik szintén „ködvös personuk" jelenlétében, szép sorba rakottan adják el a városi népnek, szőke Dunánk azon regényes partrészein, mely fölött fa­junk szebb fele, csak magasra felhúzott ruhával, sártopánban és jól betömött orral, czuppoghat föl és le nyulak és csirkék légiói között. Áttérünk most az orvadászat törvénytelen, de ugy látszik örök élettel ellátott, s a regényesség nimbuszával körülfátyolozott szokásaihoz. — Az órvadász, a maga községi territóriumán látszólag becsületes, nem annyira munkát, mind bort szereti} atyafi, ki, tekintetbe véve, hogy többnyire világlátott obsitos, jobban szereti az italt, a városok azon rangú vendéglőiben elkölteni, melyek oly festői czimerekkel, mint: „a két kék backokhol" „az arany szarvashoz" „a zöld napnál" birnak, mint falujának ronda korcs­májában, a hol a csaplár nemcsak ismeri ökeme titkos mesterségét, hanem számos esetben konknr­rense is. Külsőleg, úgy látszik, emberünk tojással baromfival kereskedik, mert belátja, hogy némely kíváncsi emberek előtt „városban borivási passiója" nem elég motivum hosszas távollétére. Ha az orvva­dász tarisznyáját vagy szekerét megrakta, éjnek idején útnak indul s példás türelemmel kerüli a csárdákat ; ha például Pest-Buda előtt a vámso­rompoktól egy negyedmértföldnyire megáll, ott időz fél napig az országúton s várja a „jó szerencsét. " Az utóbbi nem késik soká, mert rendesen éjnaphosszat egy szurtos mészáros-féle ember alakjában az árok­ban szokott heverni, hol szintén lesi azt, a mit vár az orv. Szó nélkül felül most mind a kettő a szekérre, a finánczot megvetöleg fitymálva, ha az a különös vadat rögtön, mint fogyasztásadó-ment tárgyakat fel nem ismeri, s hajtanak lassan a már említett tarka czimerü vendégfogdák egyikébe. Itt azután követ­kező jelenetek fejlődnek : Orvadász és a „jó sze­rencse" alkusznak, s természetesen összevesznek, minek folytán az orv bejárja Pest-Budát s minden vendéglőben ajánlja vadjait. A hotelekben látni akarják azt, s mindegyik küldi egy emberét a bizo­nyos fogadóba : ott összegyűlnek s az árokból föl­merült „jó szerencsével" kezet szorítanak ; erre az­tán tüstént áll a vásár. A hausknecht urak termé­szetesen valamicskével kevesebbet Ígérnek a „jó szerencsénél", tehát megkapja az utóbbi a vidat, — daczára az összeveszésuek ; mire ez azt tüstént há­zához szállittatja, mert Hausherr minőségű ő kigyel­me. A vad ki van fizetve, s az orv áldozni megy borivó passiójának a „zöld napba". A hausknecht urak felosztják a prédát, s a város közönsége lát vagy öt-hat szarvaslábat, öt hat irányban, ugyan­annyi hausknecht vállát nyomó „czéger" nyílásából kilógni, s szinte csodálkozva kérdezi egymástól, hogy millyen „Vieh"-nek a lába lehet az, tán kom­fortábli-lóé ? És igy megy ez évről évre, kevés variátioval a kisebb vadaknál, és nem változtat ezen sem a va­dásztörvény, sem a hires budai kapitány. Nem ám, — még „ő" a históriás pest-budai trabant sem, ki melancholice ott áll a lánczhid mind a két végén, kezét hasán keresztbe fonva, s keserűn mosolygva ha szarvaslábbal oldalba lódítják. Nem szabad azt látnia. Akarva kihagytuk az orv-vadász-hősköltemény azon részét, mely a lombos erdő szent magányában játsza le prologját, — csakis ennek kereskedelmi fináléját vévén szemügyre. Annyit mégis ideikta­tunk, hogy megesik néha, miszerint az orvvadász nem annyira puskával, mint szekérrel megy az „Anstandra", mely esetnél „már" elejtett vadakat szokott „találni" és pedig feltörve s kihűlve. Hogy miként lehet ez ? Ki ösmeri az erdők titkait ? Hanem most nézzük meg az iliegál vadászat máso­dik fekete pontját, melynek tartalma mesél a hűt­len szolgáról. Ezen rész legjellemzőbb czime lenne : „A macskára bizott szalonna", vagy a „kecske mint káposztacsősz", avagy „házi tolvaj előtt nagyon nehéz ám megóvni a tulajdont". A mese morálja pedig a harmincz éves, napi 30 — 40 krajczárnyi járu­lékkal megvert „Jägerjunge", magyarán a 60 frtos, conventiós, hat gyermekes, feleséges erdőkerülő, vagy vulgo jáger ! Mindaz, a mi e czim és moral között elmondható volna, nagyon könnyen kigondolható, s ott is fekszik az orvosság. De ugy hiszem még soká ig fogunk uradalmakat találni, mellyeken gazdálko­dási szempontból a nyomor által „ jogosított tolvaj­lás" decretaliter fönn fog tartatni. (Folyt, köv.) У © g y © § e A Gróf Keglevich Gábor balesetéről szóló hir, mely a napi lapokban közöltetett, mint a gróf ur családja részéről értesülünk, teljesen valótlan. Az il^ hirek koholása, melyek egész családokat a leg­nagyobb és legkinosb aggodalomba ejtenek, valóban bűnös könnyelműség. Szalonkákról kevés hir. Magunk 4 esti les után a versenytéri ültetvényesben egyetlen egyet láttunk húzni ; minden keresésünk sem vezetett azonban többé nyomára. Tegnap kaptunk két erdeit Kecske­métről. Ellenben most hozzák a télen ki maradt fenyeseket a tótok. Vizivad, főleg szárcsa, több van, mint a mennyi kell. Peter Price, ki 8 év óta tartózkodik Magyaror­szágon, april 1-től fogva helyet keres mint idomár vagy stuudgroom. Szakmájából jó bizonyítványokkal bir. Levelek neve alatt poste-restante Szempcz-re (Wartberg) intézendők. Kiadó egy Csinos kis szállás, melly 2 utczai és egy udvari szobából, 1 előszoba, konyha, padlás, fáspincze stb. áll. A szállás igen világos, tiszta, víz­vezeték van a házban fel az emeletre. Ára csak 450 frt. Föhg. Sándor utcza 25. szám. A szállás száma 2 6. Megjelent Eggenberger könyvkereskedésében (Pesten barátok tere) Az uj vadász-törvény magyar-német kiadásban. Zsebformátum. Ára 30 kr. Legalább 8—10 példányban egyszerre megreu­delőknek bérmentve küldetik meg. (E zsebkiadást ajánlhatjuk correct és hü fordítása miatt, mellyet magunk is átvizsgáltunk.) Lapjainkra az 1-ső számtól kezdve még folyvást lehet előfizetni : rnegj elen minden szerdán. Előfizetési ár egész évre 12 frt. fél évre 6 frt. Erdészek és ménesmesterek számára : 10, illetőleg 5 frt. A „Vadász- és Verseny-lap" elmúlt évi fo­lyamaiból kapható még nékány példány: 1868, és 1869. . . 10 írtjával, 1870. és 1881. . . 8 frtjzval. Némely korai, előfizetőink csak 10 frtot, illetőleg 5 frtot küldvén be, kérjük a hiány pótlását. A kiadóhivatal. Tartalom : Verseny-naptár.— Nevezési zárnapok.— Nevezések a pesti és bécsi áprilisi versenyekre. -- Bécsi lókiállitás májusban. — Verseny­programra. — Ménes- és gyepujdonságok. — Birtokváltozás. — Nyilttér. — Túzok-vadá­szatok a fehérmegyei fensikon. —- Szolyvai levelek. IV. Elegy-vadászatok. — Egy nyúl emlékiratai. — Körültekintés vadaspiaczun­kon. — Vegyes. — Tárcza : Az én első „ steeple-chaserem. " Laptulajdonosok a : szerkesztők. Felelős szerk. : Keve Jószef. Szerkesztőtárs : Sárkány Ján. Fer. Egyhasábos Bourgeois-sor helyéért : 15 krajczár fizetendő. Bélyegdij külön minden beigtatásért 30 kr. FINOM Uri-öltözékek minden idényre mindig gazdag változatosság­ban kaphatók a legújabb divat szerint s a legjutányosabb árakon, Sessler Sámuel-nél, Pesten, hatvani uteza a „Zrínyihez" 26 — 5 Helyiségváltoztatás. DULCZ ANTAL, szíj- és nyereg-gyártó ezennel tisztelettel jelenti, hogy 12 év óta az uvi­utczában 7. szám alatt létezett szij- és nyereggyártó üzletét folyó 1871. évi november 1-töl kezdve pesti hazai els'ó takarékpénztár palotájába egyetem-utcza 2-ik szám alatt tette át, ('s ajanlja műhelyét megrendelésekre mindennemű szakmába tartozó czikkekre, Ízléses kiállítással s lehető legolcsóbb árakon. 52—10 (Levelezési lap.) Török József gyógyszerész urnák Pesten. Semmi titkos szerek barátja nem levén, s iszonyú csúzos fájdalmaktól gyötörtetve, hasz­náltam az ajánlott köszvény vásznat és pedig igen jó sikerrel. . Háladatos szivvel ajánlom azt mindenkinek. Kérem abból két darabot utánvétellel kül­deni a katb. plébániai hivatalba Ocsován, Zó­lyommegyében , utolsó posta Nagy-Szalatna. Liptó-Hibbén, 1871. mart. 21. Szamuely, g 2 plébános.

Next

/
Thumbnails
Contents