Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-02-21 / 7. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. pecsenye ? Parisban nem hiszem, hogy izlenék*), de Sofalában huszonnégy órai éhezés után egy darab nyárson sült nem megvetendő belőle. Mit nem birtunk elfogyasztani, azt kísérőim az egy pár roppant nagy agyarral együtt ellopták. Hazatérésünk diadalmenethez hasonlított, de midőn lakásomhoz közeiedénk , ficzkóim agyaraimmal együtt eltűntek, és én Józseffel egyedül e szép nap emlékezetével érkeztem vissza házi gazdámhoz. Portugallomnak elbeszélvén a történteket, iszo­nyú haragra gerjedt, és mennyre-földre esküdött, hogy majd megtanitja ö e gazokat, s az ellopott agyarral majd elküldi őket Madagaskárba. — És szavát meg is tartotta. A „La Chasse illustrée" után. E. B. *) E czikk még az utolsó háború előtt Íratott. Azóta a párisiak is megkóstolták a Jardin des Plan­tes elefántján ez állat busát. } Egér. riszál, Az idény befejezéseül. A galgavidéki agarász-egylet azon szerencsében részesült, hogy méltóságos Radvánszky Antalné sz. báró Podmaniczky Mária egy tisztelet-dijat ajánlott rendelkezésére, mellyért is a verseny jan. 31-én tartatott — következő ered­ménnyel : Hat agár lön nevezve s a sorshúzás utján követ­kezőképpen estek össze : Gr. Károlyi Tibor Egér B. Podmaniczky Levente Kaczér Ifj. Soldos Sándor Malviné ) Komám­B. Podmaniczky Geiza Komámasszony ) asszony. A második összevetéskor Komámaszony és Egér esett össze, melyek azonban nyuljokat nem érvén, elejtettek, s igy Czipra egy erővesztővel futván, a dijat megnyerte. A talaj rendkivül mély volt, ugy hogy a lovak nagyrésze csak távolról volt képes a hajtást követni, s ezen mély földnek tulajdonitható azon ok is, hogy sok jó agárral biró tagjaink a rosz utak miatt nem jöhettek el, és a szép bronz kutya-csopor­t о z a t о t képező értékes dijra csak hat agár ver­senyzett. Kigyó. Karpeles Vilmos Soldos Sándor Pár utószó a thuróczi medvékhez. Tisztelt szerkesztőség ! A „Vadász és Versenylap" f. évi 5. számának azon czikkéhez „Még egy med­vekaland Thuróczból"—bátor vagyok a t. szerkesz­tőségnek első észrevételére megjegyezni : hogy „kamra" nem környékbeli, hanem saját kifejezé­sem ; — a másodikra pedig azon felvilágosítással szolgálhatok, hogy a medvc-kölykök nem 10 hóna­posak, hanem 3—4 naposak lehettek január 21-én, mint saját szemeimmel láttam, s miről a volcsai köz­ség elöjárói hiteles bizonyítványt adtak ; s i g y nem áll, hogy a medvének épen csak mar­tiusban kell kölykezni, miután a szóban forgó medve-anyának már január 21-én fiatalai vol­tak (minden esetre curiosum).*) És hogy közönséges seréttel agyon volt lőve a medve, az is tény ; és az illető erdővéd esküt tehet rá, hogy, ha nem is lőtt volna a medvére golyóval, mégis elveszett volna **). Ezen pár sort csak épen azért akartam a t. szerkesztőséggel közölni, hogy *) E részben még többfelől is szeretnénk adato­kat, mert egynémelly, sokkal megközelithetőbb vad (р. o. az őz) üzekedési idejével sem vagyunk telje­sen tisztában, mint ezt legközelebb előhozzuk. Szerk. **) Az eskü helyett elég lenne egyszerűen a gö­bece-lövés helyét, s a golyókét tudni ; más alkalom­mal erre felkérnek becses figyelmét. Szerk. ne legyen azon hiedelemben, miszerint az egész kaland talán csak mese lenne inkább, mint való­ságos tény. Különös csak az, hogy január hó 21-én Thuróczban nyolez medve ejtetett el két lövésre. Znyón, 1872. febr- 12. A t. szerkesztőségnek kész szolgája. S к i e s s. A német császár jan. 4. és 5-én tartotta utolsó nagy vadászatait a lefolyt vadászidényben Königs­Wustershausen környékén. A vadászatban résztvet­tek : Frigyes a koronaörökös és Károly kir. herczeg, Frigyes Károly, Albrecht kir. hg., a szász nagyhg. továbbá a Szász-Koburg-Gothai és Vilmos, mecklen­burg-schwerini nagyherczegek ; herczeg, Radzivill, hg. Putbus, hg. Pless, hg. Salm-Dyck, stb. stb. Össze­sen vagy 30 főur. A vadászat d. e. 10 órakor kezdő­dött meg mintegy 40-re menő erdészeti személyzet és 400 bajtóval a dubrowi erdőkben. Mindössze 5 haj­tás volt rőt , dám-, és sertevadra. A második hajtás után villásreggeli az erdőben. Az első napi vadászat eredménye 61 dámvad, 53 vaddisznó stb. Ebből 15 dámvadat és 13 vadkant a császár lőtt. Más­nap a hammeri erdőségekben folytatódott a vadá­szat mintegy 300 hajtóval cs 35 vadászszal. Ered­mény 2 szarvas, 213 dámvad, 16 vaddisznó stb. miből a császár 21 dámvadat és 3 vaddisznót lőtt. Chantillyben, Aumale hg. e gyönyörű uradalmi erdejében, újra kezdődik a bajdani fényes vadásza­tok kora, s addig is mig az apróvad újra tenyész­tetik, egy szarvas-kopófalkát és istállót rendezett be a herczeg, mellyel a vadászat e legkirályibb nemét a régi-franczia stylben űzheti. Nem rég volt is már egy hajtás, mellyben a cbarlresi hgnö is résztvett, s merész és sebes lovaglásával, daczára a számos akadálynak, jókor ért a hallalihoz s a szarvas jobb előszavával tiszteltetett meg. L Nagybátyám F. K. egy joviális öreg úr, igen buzgó vadász és ezen felül szenvedélyes vizsla-ido­már, évenkint fiatal vizslák bevezetésében lelte egyik főörömét, melyek közül aztán gyakran egyik-másik nem felelt meg várakozósának. Különösen az 186* évben egy fekete félvér angol vizslát vezetett be,mely­nek a falánkság volt árnyoldala, ezen rosz tulajdo­náról leszoktatandó, az öreg ur mindenféle kísérlete­ket tett, de hasztalanul, s midőn augusztus közepén a kukoriczásban egy süldő nyulat meglőtt volna, az eb — tanítójának leirhatlan boszuságára — a megseb­zett nyúlnak utána iramodván, azt a kukoriczák közt elfogta s mire az öreg ur feltalálta, már szépségesen el is költötte ! El lehet képzelni az öreg ur boszuságát, mely annyira felfokozódott, hogy legott kocsijára ült, a közel eső É . . mezőváros gyógyszertára elé hajtatott, s a gyógyszertárban csakhamar hánytatót adatván a vizslának, vele a felfalt süldőt kihányatta. Ez ötletéért az öreg urat sokáig s kivált vadásza­tok alkalmával végletekig üldözték, mert a miitét ezúttal ezen ebnél czélszerünek nem mutatkozott, s csak sokszori elpáholás után hagyta el a vizsla eme rosz szokását. II. Dunántul E mezőváros határának erdős részeinél ültetett kukoriczák közé F. K. urambátyám, egyik kedvencz vadász pajtásával, J. T. úrral, ki kü­lönben rövidlátó volt — augusztusban esténkint kedvező időben nyul-lesre járogatott, s ha aztán többszöri kimenetelük után végre egy süldőt sike­rült urambátyámnak elejteni, a két vadász valósá­gos örömnapot ült , pedig vadászpajtása alko­nyatkor már bajjal látta volna meg az elébe jövő nyulat szemüvegén keresztül, mindennek daczára hűségesen vele tartott az öreg úrral. Ugyanezen időtájban hirül hozták a két lesi - vadász­nak, mikép azon helyekre, hová ők lesre járnak, szarvasok is ellátogatnak a szomszéd erdőből, noha állandó fő-vad ott nem is tanyázott. E hir fokozta bennük a szenvedélyt s elhatároz­ták, hogy a következő estén fegyverük egyik csövébe golyót eresztenek a netán mutatkozó szarvasokra való biztosabb lőhetés végett. Alig kezdett alkonyodni, midőn egyszerre a rövid­látó szemüveges vadász-pajtás felől, a kukoriczák közt törtetés hallatszik, s utána közvetlen duplázása dördült el ; urambátyám se véve tréfának a dol­got, vadász-pajtása fegyverének durranása, a törte­tés közeledése s a pillanat elfogultságában a kuko­riczák közt lőtávolra elrobogó szarvasnak vélt állat­ra szintén ráduplázott. A két vadász egymáshoz siet, a szemüveges vadász-pajtás üdvére, boldogságára állitja, hogy ez aztán borzasztó egy állat lehetett, mig urambátyám töprenkedve azon vitázott, hogy ő fehérebbnek tapasztalta az elrobogó állatot mint a szarvasok szoktak lenni, de eme kételyét mégis a mennyire lehetett iparkodott eloszlatni. Ily gondolatok közt végre haza ért a két vadász, s a szemüveges pajtás csakhamar több ismerősének elmondotta, mikép ők ma estenden egy roppant nagy szarvasra lőttek, de sajnos, sikertelenül. Másnap a község csordása azzal állit be az előjá­roságboz, miszerint a községi bikák egyiké­nek balszeme ki van lőve, mig fültöve és nyaka a sörétek helyén apró vérfolytokkal van boritva, állitólag a bika meglövetett, mi annál valószi" nübbé vált a csordás előtt, mennyiben épen tegnap estenden a két községi bika a legelőn öszeveszvén, egyike megfutamodott és jóval később ért haza a többinél. A hir szájról szájra járt elannyira, hogy csakha­mar a fennebb emiitett két vadász lőn a bika meg­lövésével gyanúsítva, mi annál inkább hihetővé vált, mert ők maguk is elbeszélték ebbeli élményüket. Az előjáróság tehát a két vadászt kérdőre vonván, a bikának általok tett meglövése bebizonyult, de hogy miként lőn az ügy kiegyenlítve, arról hallgat a krónika. Lancaster. Kapható Tettei Nándor, váczi-utcza, a vastuskó­hoz czimzett könyvkereskedésében : Dashwood (Richard Lewes) Cbiploquorgan ; or Life by the Camp Fire in Dominion of Canada and Newfoundland. Post 8-vo p. p. — White (Dublin)' Simpllin. 10/6. Natural History Sketches. By the Old Bushman. New ed. Warne 5. sh. Ableitner К., Positive Vorschläge zur Hebung der Pferdezucht mit Privat-, Staats- und Land­geetüten. gr. 8. Wien, 1871. 60 kr. Gestüt-Album, deutsches. Photographien vor­züglicher Pferde in den Gestüten Deutschlands. 24 Bl. qu. Fol. Berlin, 1871. 5 frt. 70 kr. Forst- und Jagd-Kalender für das Jahr 1872. Herausg. vom böhm. Forstvereine, redigirt von Ludwig Schmidl. 14. Jahrg. kl. 8. Lwdbd. Prag, 1871. 1 frt. 40 kr. Deutsch e Pferdezeitung. Organ für Pfer­dezucht, ' Gestütswesen, Pferdefreunde, Händler. Abonnement pr. Semester. 2 frt. 10 kr. Leipzig. Neumann Ign. Die beutigen Jagd-, Scheiben­und Schutzwaffen in der Hand des Jägers, Schützen und Waffenliebhabcrs. 8. In illustrirten Umschlag geheftet. Weimar, 1871. 90 kr. Y © I y © 8. Állatkerti részvény-társulatunk „állat- és növény­honositó" társulattá alakult át, miután az előbbi for­mában nem bizonyult életképesnek. — Bővebb rész­letek a napilapokban. A természettudományi társulat aláirást nyit a „külföldi jelesebb népszerű természettudományi munkák" magyar nyelven kiadására. Az évenkénti tagdíj 8 frt. volna, s egyelőre a kötelezettség 6 évre terjedne, mialatt 48 frtért 12 kötet olly munkákat

Next

/
Thumbnails
Contents