Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-11-04 / 48. szám

354 VADÁSZ- ÉS VERSEN Y-LAP. OKTÓBER 30- 1872. az erdő, s a magánosan álló vadászt ama leirhatlan nyomasztó érzület fogja el, mit csak illy ősvadonban érezhet. Tekintete nem messze hat a sürü bozótban, de maguk a szálfák is oly tömötten merednek, hogy nem messzire már elzárnak minden kilátást, pedig tudja, hogy még meszsze meszsze terjednek egymásután. Ily helyzetben az első lövés, mely távolról tompán hangzik hozzá, örömteljes pezedülésbe hozza vérét, mi fokozódik, midőn távolról azon sajátságos zörejt hallja, mely minél inkább közeledik, annál erösebb lesz. A fák recsegnek, ropog a sűrűben, mintha egy szekér vágtatna rajtok keresztül. A vadászt átvillanyozza e hang s feszülve figyel, miközben szive hangosan dobog; s ha babonás lithván először van jávorvadászaton, egy kis aggodalom is járul hozzá és jogosan, gondolván, hogy az ördög szánkáz arra felé, s a legroszabbra készül. Végre kitör a nagy vad s meglepetve, de fenségesen áll meg egy pillanatra egész nagyszerűségében, roppant lapátjait, melylyel fákat tördelt, hátára nyugasztva, s nagy barna szemeit kétkedöleg függesztve az emelt fegyverrel váró idegen alakra. . . Egy dördülés és az óriási állat sziigyön találva, egy pillanatra összerogy vagy meginog, de a másik pillanatban már ismét vágtat tovább, s léptei alatt messze döng az erdő, recsegnek a tördelt fák. E pillanatban, épp azon helyen, hol a bika megjelent , tör ki most a tehén is, pontosan életpárja nyomán tartván ; s ha a amaz megugrott a második golyó elöl, annál biztosabban megkapja ez. A vadászok azt mondják, hogy a jávor-tehén mindig áldozata lesz hűségének ; ez oly megfigyelés, mit a bikánál ritkán tapasztalhatni. Talán nem messze van az idő, midőn a a jávor szarvast épp ugy kell majd óvni, mint a bölényt ; tény különben, hogy mindinkább észak felé, az iramszarvas hazájába húzódik. Csak hogy ötet majd nem lehet úgy mint az iramszarvast, félig háziállattá szeliditni, ez nem tür semmi oktroyt ; s azután nem is nélkülözheti a mocsáros erdőségeket. Pedig ujabb időben felmerült csatornázási projectumok, az egészségtelen rakitnoki mocsárok lecsapolására, s a valószínűleg ezt kővető vasutak csakhamar kiűznék e ritka vad állatot őshazájából, a Lithvánia rengeteg erdőkből. J. Z. A szegedi „vadász-egylet" alapszabályai. *) I. FEJEZET. Az egylet czime, czélja, eszközei és idő tartama. 1. §. Az egylet czime : „Szegedi vadászegylet" mely külön zászlóval és pecséttel bir. A zászló egyik felén a vadászczimer*, alatta — *) Közöljük ezen alapszabályokat azon hiszemben, hogy tájékozásul fog szolgálni oly egyleteknek , melyek alakulófélben vannak. Jól esik a szegedi vadászok magyaros szellemének bizonyítványaként a vadász-egyenruha létesitését is látni, de különösen örülünk az egylet azon nagy horderejű törekvésének, hogy ennyi tekintélyes polgár egyesítése által bizonyára nemesitöleg fog hatni e sportra, s befolyásával a vadásztörvények érvényesítésére is nyomást gyakoroland azon törvényes köa „szegedi vadászegylet" fölirattal, másik felén szegedváros czimerével. A pecsét a vadászczimerrel s „Szegedi vadászegylet pecsétje 1872." körirattal bir. Ily pecséttel az egylet elnöke és főjegyzője van ellátva. 2. §. AzonfÖlül az egység jelvényéül az egyleti tagok egyenruhával birnak. Ennek alkatrészei: a) szürke huszárka felöltő zöld zsinorzattal, menteköte6sel és kettős bojttal ; — 6) szürke pantalló-nadrág, oldalt futó kettős zöld csikkal ; — c) magyar szürke kalap, zöld szegély és szalaggal ; — cl) fekete topán. Ezen egyenruhában köztisztelgések, s egyleti tag temetése alkalmával, a választmány felhívására minden egyleti tag az egylet pénztára javára fizetendő 1 forint birság terhe alatt megjelenni köteles. Az egyenruhát minden azt viselni és használni kivánó tag saját költségén tartozik megszerezni. 3. §. Czélja az egyletnek, a közpolgári elemek egyesítésével : a) Nagyobb vadászterületek kibérlése ; b) ezeken az 1872-ki vadászati törvény korlátai között nagyobb társas-vadászatok rendezése és a kisebb vadászatoknak egyénenkénti gyakorlása. 4. §. A fennjelölt czélok elérésére szolgáló eszközök. а) Az évi tagdijak : б) A nagyobb társas hajtóvadászatokon lőtt s az egylet pénztára javára eladandó vadak árából befolyt pénz ; c) Az egyleti pénztár javára fizetendő büntetési dijak : cl) Az alkalmilag rendezendő egyleti dalidók jövedelmei : e) Az egylet javára külön ezél megjelölése nélkül befolyandó önkénytes adományok ; mik hirlápilag nyugtatandók. 5. §. Az egylet örök időre alapíttatván, feloszlatása csak azon esetben lehetséges, ha elegendő tagok hiánya, vagy bármely előre nem látott körülmény folytán az egylet fennállására föltételező czélok, a kellő segédeszközök hiánya miatt el nem érethetnének és az egylet vagyonának megterheltetése nélkül fenn nem alhatna. Ezen nem várt esetben a feloszlást a közgyűlés, — melynek ez esetbeni határozat-képességéhez az összes egyleti tagok 3/

4 részének jelenléte szükséges — szavazat-többséggel határozza el ; — minek folytán az egylet összes vagyona árverés utján eladatván, a befolyandó vételár és egyéb pénztári készlet valamelye Szegedváros területén fennálló jótékony intézet javára adományozandó ; s azon határozat a m. k. belügyminisztériumnak bejelentendő. II. FEJEZET. Az egylet tagjai, jogaik és kötelezettségeik. 6. §. Az egylet tagjai lehetnek mindazon nagykorú, vagy közhatóságilag nagykorúsított zegeknél , kik eddig vajmi lanyhán gondoltak arra, hogy annak hatályt szerezzenek. Az érdem egy része a tiszt, választmány mellett — bizonyára igen tisztelt barátunkat, Okrutzky Aurél ügyvédet illeti, ki évtizedek óta buzgólkodik az igazi vadász-szellem mivelésén. Óhajtjuk, hogy a haza más részeiben is kövessék e példát, s tétlen sopánkodás helyett ily gyakorlati módon iparkodnának sz. Hubert hivei maguknak befolyást szerezni. Szerk. I egyének, kiknek becsülete iránt alapos és törvényszerű kétség fenn nem forog ; — ha két egyleti tag által ajánltatván, a választmány részéről az egylet tagjaivá fölvétetnek. Azonban 18 éven felüli kiskorúak is lehetnek az egylet tagjai, ha az egylet irányábani bárminemű fizetési kötelezettségeikért, tehát a reájok netán rovandó büntetési dijakért is, gyámjaik és gondnokaik készfizető kötelezettséget iráeilag vállalván, ezen okirat a válaszmánynak átadatik. De az ily kiskorú tagok a köz- os választmányi gyűlésekben se választói joggal, se választhatási képességgel nem birnak. Az egylet megalakulása után magát jövőre fölvétetni kivánó egyén neve pedig az egyleti elnöknél tett bejelentés után előbb az egylet helyiségében köszemlére kitétetik, az ellene netán teendő kifogások fölvétele végett, mely kifogások 15 nap alatt mindig Írásban beadandók a főjegyzőnél, — ki azokat a választmánynak bemutatandja. Ezen eljárásnak magát alávetni minden egyén köteles, ki magát az egylet tagjává fölvétetni óhajtja. 7. §. Az egylet tagjai négy félék u. m. alapító, rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok. a) Alapító tag az, ki 20 frt alapitási dijat egyszerre, vagy évnegyedenkinti egyenlő részletekben az egylet pénztárába 3 éven át fizet évenkint. b) Rendes tag az, — ki az egyszer mindenkorra fizetendő 3 frt fölvételi dijon kivül, — mely mindenki által a felvétel után azonnal befizetendő — évenkint az egylet pénztárába 6 frt rendes tagdijat egyszerre, vagy félévenkinti 3 frtos részletben befizet, ezen félévi részletek befizetésének I kötelezettsége, minden év január és julius liavak j első napján, illetőleg a megalakulásban rész vett tagok által a megalakulás után, a jövőre felveendő tagok által pedig a fölvétel után, ázonnal teljesitendö. c) Pártoló tagok lehetnek csakis azon vidéki egyének, kik Szegeden állandó lakhelyiséggel nem birnak és az egylet pénztárába évenként 5 frtot mindig előre s egyszerre befizetnek és pedig első 5 frtot fölvételük alkalmával azonnal, — a következő évieket pedig mindig januar első napján. A pártoló tag csupán a közgyűlésekben vehet részt, de szavazati joggal nem bir ; — az egylet egyéb jótékonyságaiban azonban ép ugy részcsül, mint a többi tagok. d) Tiszteletbeli tagjai az egyletnek azok, kik a haza, Szeged város, vagy az egylet irányábani érdemeik elismeréseül a közgyűlés által egyleti tagokul megválasztatván

; az egylet összes tiszti kara által aláirt, az egyleti pecséttel ellátott megválasztatási-diszokmánynyal megtiszteltetnek. Ily tagok az egylet iranyában semmiféle kötelezettséggel nem terhelhetők. 8. §. A tagsági kötelezettség három évig tart, mely az alakuláskor fölvett tagokra nézve 1872. év julius 1-sötől fogva, a megalakulás után felveendőkre nézve pedig a felvétel napjától számíttatik. 9. §. Ezen három év lejárta után azonban a tagsági kötelezettség csak oly feltétel alatt szűnik meg, ha az illető kilépni kivánó tag ezen szándékát a három év elmulta előtt egy hóval, vagy még előbb az elnöknél Írásban bejelenti, mely bejelentés folytán a választmány által az egylet tagjainak névsorából kitörlendö, s a mennyiben kötelezettségeinek az elmúlt három év alatt meg-