Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-11-06 / 44. szám

322 ugorva, a balfelöl levő hegyeknek tartott és hosszasan az éjszaki oldalon haladt, a tetőre érve, átcsapott a délire és azon haladt le­felé, majd megkisérlette visszalopódzni az éjszaki oldalra, ezen hadi csele 10 percznyi rcheck"-t okozott, mig újra felvette a falka a szimatot, mely itt nagyon rosz volt, bak­tatva haladtunk darabig a tetőn visszafelé, mig gyepesebb levén a hely, újra javult a szimat és biztosan hajtva mentünk le a Har­madvölgybe. A patakhoz érve, a falka két felé oszlott ; azon hitben, hogy a friss nyul ugrása okozta e zavart, a vezéreb áHal kö­vetett nyomra tereltük a falkát, a másik nyomrul leverve a többit. A szemben levő meredek begyre felmenve, a túlsó kecskejá­rásos oldal hosszában baladtunk, majd a te­tőre visszamenve, az élén mentünk, mig va­lami apró tövisbokrok közt egyszerre csak megáll a falka egy lyuk közelébe:). Az ebek jelzéseiből azt kellett következtetnünk, bogy nyulunk szorultságában itt keresett menedé­ket. A közeli tanyákról ásó eszközöket ho­zatva, egy órai ásás után végét értük a lyuknak, melynek fenekén egy szép róka guggolt. A metamorphosis a pataknál tör­tént midőn azt hittük, hogy a vezéreb által követett nyom régi nyulunké, és a másik egy az útközben ugrotté; tehát a hibát — ha ugyan annak nevezhető — a vezéreb csinálta, a rókanyomot követvén. A patakig 30 perezet tartott a run, innen ugyanannyit ni'ntünk, mig lyukba ment a ravasz. A szi­mat a ködös idő következtében elég jónak mondható; csak a talaj volt felette kemény. Szombat, okt. 12. Találkozó: zsuki berek. Jelen voltak: b. Bánffy Albert, b. Wesselé­nyi Miklós, Janky kapitány, b. Bornemissza Tivadar, Macskássy Miklós, Barcsai Domo­kos és a master. Nagy szárazság, rosz szi­mat és a begyeken szél. A keresést a be­rekben kezdtük, csakhamar kaptunk is egy nyulat, mely egy darabig a berekben forog­va, annak A pallida felőli szögletén kiment a közeli kukoricza-földekbe ; innen visszalopód­zott a berekbe, honnan másodszor is kizak­latva, az elébbi helyen kiment ugyanazon kukoriczaföldekbe, hol meg is lapult, de csak­hamar reá talált a falka és kiugratta, mire az száguton keresztül menve, jobbra tartott, a réten keresztül a tanya feletti hegynek, mely­nek aljában egy szakadásos árokba újra meghúzódott. Innen is felzaklatva, a hegyen kiment, hosszasan a tetőn haladva, balra kez­dett kanyarodni fekhelye felé; itt már mind roszabb kezdett lenni a szimat a száraz tar­lók- és a hegyeken megindult szél miatt, mig végre a szakadások közé érve, a köve­cses talajon semmi szimatot se hagyván bát­ra, lehetlen volt követni. Lementünk a Sza­mos mellé az ugarokba, iunen ugrott is fris nyul, elébb az országútnak tartva, majd visz­szacsapott a berek felé, a vizenyős rétre ér­ve, pompás szimattal roppant sebes iramban haladt a falka be a berekbe, honnan csak­hamar kiszorították a fülest, és ugynrazon az uton, hol bement, kihajtották egyenesen az országút irányába, ezen keresztül, neki a hegynek, mely itt iszonyú meredek és szaka­dásos volt; a lovasok fieldje meglehetősen elszóródott, A tetőre kiérve, darabig balra tartott a túlsó oldal hosszába, majd egyene­sen lefelé menvén, az általunk már oly ismert árkon keresztül, a túlsó oldal legme­redekebb helyén ment ki; a tetőn pár percz­nyi „chek" után — mely alatt a lovasok újra összeszedhették magokat — szép hul­lámzó dombokon mentünk, mind az éjszaki oldalon haladva. Fülesünknek perczei már számlálva voltak; de oh fatum! egyszerre csak által megy a falka a déli oldalra, hol az iszonyú száraz és kopasz földön a már nagyon gyergülö szimat végképp elcnyé-zett­Hosszas sikertelen keresés után haza indul­tunk, boszankodva a szárazság felett, mely miatt legszebb vadászatunk egy szép finisch izgalmától lett megfosztva. Ez lett volna az idény egyik legszebb napja; a „vun" egy órát tartott, ebből a „check"-ekre Ю perez I leszámitandó. Szo» bat, okt. 26. Találkozó : Zsuki hid. Két hétig kellett a szárazság miatt szünetelnünk : az éjjeli két órai permetclö esőt siettünk fel­használni. Részt vettek : gr. Bánffy György, b. Bánffy Ádám, b. Wesselényi Miklós, Macs­kássy Miklós, b. Bánffy Farkas és a master. A zsuki berekből ugratott nyul annak Vá­laszút felöli szögletén ment ki, a réten végig, az országúton keresztül, a legmeredekebb)« kopasz, szakadásos oldalon fel egyenes irány­ban ; a tetőhöz közel érve, hosszába vette a begyet, hosszasan mind a déli oldalon ha" lndva, hol a rosz szimat miatt kissé lassú volt a futam, mig áttért az éjszaki oldal­la majd újra a délibe; itt pár percznyi „check" után megindultunk az eddig köve­tett irányban nyulunk után, mely a zsuki völgyet óriási patkó alakjába köj-nyezö Imgy­láncz bérezén haladt, s ivet csinálva, fek helye felé igyekezett; de egy szembe jövő gyalog embertől megijedve, irányt változta­tott és letért a pradáji völgybe, az árkon ké­résziül, a túlsó meredek begyen fel; a tetőn öt percznyi „check" volt, mivel itt megfor­dult és ugyanazon az uton, hol jött, vissza­ment a pradáji völgybe, s a túlsó oldalon ki a zsuki völgy felett levő szakadásos oldalba. ; Itt már nem birta tovább nyulunk és egy út­jába eső elhagyott rókalyukba menekült, hol végórája ütött. Ily erős nyulunk még ez idényben nem volt ; másfél órát tartott a futás, a „chek"-ekre 15 percznél több nem számitbató. Az iram azori körülménynél fog­va, hogy a szimat, különösen a déli olda­lúkban rosz volt, felette lassú volt helyen­ként, de mind idő- mind távolságra ez volt leghosszabb futásunk az idényben. NIMRÓD. A vákosi falka okt. 30. és 31-én tartá második és harmadik vadászatát. Az első napon nem volt róka, a második napon egy fogatott. A negyedik vadászat: Sz.-Hubert utóünnepe hétfőn, nov. 4 én tartatott. Habár a hétfői vadászat, melynek találkozója a versenytéren 12 óra ftlé volt, nem a íegcredmény­dusabbak közé sorozható, a mennyiben a rákosi sík­ság homokján végig süvöltöző szél a rókák scentjét is magával sodorta, e , meet" mégis, — mi a je'en volt lovasok és lovak mennyi- és minőségét illeti, az érdekesebbik közé tartozik. Mint vendégeket üdvö­zölhettük : Aucrspcrg Anna berczegnöt, gr. Szápáry Imre ismert szép Lady irlandi feketéién, Mr. Richardsont, Albion hires lovarját Oakballon Harkányi J. kis kanezáján és b. Willichet gr. Niki Doge-ján. Általában feltűnt a berczegnö biztos lo­vaglása és azon finom érzék, melylyel lovát vezette; itt volt még b. Boxberg tábornok egy Bziirke herél­ten, Gyertyánffy föh. K. Pista-féle eobon. — A falka rendes tagjai közt láttuk b. Piret tábornok urat egy lángi pejen, Tisza Lajos miniszter urat szép angol s.pej kanezáján. A master az ö Italian nevü bereltjét lovagolta s körülötte a huntsman gr. Kog­levich Zetland kanczáját, a két ,whipp" egyike gr, Keglevich lovát, a másik Mr. Green egy sga kanczá­ját. Egy másik csoportban a first rate riddevek veterán­jánál kezdjük jegyzeteinket, értem Count Ivánt, ki Verbenát lovagolta, mig gr. Sz. Imre az öreg Ál­most, gr. Szápáry László tbk Vicar egy ivadékát, gr. Sztáray J. újonnan szerzett Maid of Erinjával repülte be a puszták homokját, mig Blaskovich Miki. Buccaneer egy 4éves kanezáján, Bl. Ernő Olgán, gr. Károlyi Pista az ö festői szép Foresterán, gr. Keg­levich Béla gr. Károlyi Gyulától vett Falconellején, gr. Keglevich István a Nánin, egy Teddington-féle ivadékon, gr. Almássy Kálmán csinos Le Coque te­livér ménjén, Count Tasziló a félvér Nonius pejen, Jankovieh Aladár a Voltán, b. Rudics József Spcn­cercn, gr. Elemér a derék Deasyn, Döry Lajos b. egy Festetics féle sárgán, és Baranyay Pál egy sga herélten lovagolt. — Egy harmadik csoportban láttuk Harkányi József urat Dániel O'Rourke heréitjén, br. Waecker-Gottert sőt.pej coliján, gr. Uexkiill szárny­segédet a szívós Primrose telivér kanczán, Pázmándy Bélát egy Károlyi-féle Polyxéne kanczán, gr. Cas­tell főhadnagyot az ismert Dangerouson, Groller von Mildonsoe őrnagyot egy udv. istállóbeli paripán és Bárczay h -főb. egy sötét pejen. Két róka lett rej­tekéből felverve, de mint mondók, szimatjuk csakha­mar elveszett. D. u. 3 óra felé száguldoztak-a lovagok haza felé és 5 órakor Sz. Hubertus napját egy vig lakoma zárta be a casinóban, bol a vendégek mind veres kabátban jelentek meg. К—t\. TALÁLKOZÓ: Kedden, nov. 5-én a YHI-as rejtnél. Csütörtökön, nov. 7-én sz. Jakab pusztán. Szombaton, nov. 8-án Kereszturon. Mindig fél 12 órakor. A vadász ponyk. IIa az ember megvénül s térdei megmere­vednek, ugy hogy lábait a magas szárú svéd csizmákban mint két oszlopot érzi csak, mindinkább-inkább hajlandó mélyebben mar­kolászni a zsebébe, Hogy egy jó vadász­ponyra szert tehessen. Ep ugy van ő ez ösz­tönével, mint a vizslakedvolő, ki jó ebekért nem sajnál borsos árat fizetni, csak kedve teljék bennök ; és amint egy-egy kitiinö vizsla ritkaság, ugy egy-egy a talaj minő­ségéhez s természetéhez alkalmazható „vadász­pony" hallatlan nagy árban értekesithető. Alig szükséges említeni is, hogy az ily állatnak a legtökéletesebb tulajdonokkal kell birnia, s bogy el lehessen rá mondani : m e n s sanain corpore s a no - nem szabad vaknak vagy sántának lennie, hanem erős testalkattal, jó szemmel, szelíd véralkattal s ta­nulékony bajiammal kell birnia, különben basználhatlan. Igaz, bogy e mellett az ember­nek kitartón i к és elevennek kell lennie, nem ingadozni a nyeregben s miután megtörténik, hogy mély árkot vagy sövényt kell átugratni,

Next

/
Thumbnails
Contents