Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-10-30 / 43. szám

314 VADÁSZ- ÉS VERSEN Y-LAP. OKTÓBER 30- 1872. Pest, okt. 23. Szalonka-özön Október középén egyenként kezdtek ezállinkózni az erdei szalonkák a pesti piaezra, s mohón elkapták a vásárlók, darabját 2 — 3 forintért. A szalonkák piaezoni megjelenésüknek második napján tizivel-huszával hozták be őket parasztok, s mindenféle szak- és dilettáns vadászok, s áruk lement 1—1'/„ forintig; harmadik napon vaspályán, kocsin s hajón érkeztek a környékbeli uradalmakból ahosszúesörüek százanként,

s nem túlzott becslés után legalább 1000 db érkezett az utolsó héten Pestre. Ma már minden kofa s minden zúgkorcsma árulja e máskor oly ritka madarat, s irtózva fordul el tőlük minden vadaskereakedö és hotelier, inert jegesvermük tele romlásnak induló scolopaxxal; annyi van, hogy Pest nem bírja hirtelenében elfogyasztani. Ma darabja 50—'80 kr. — Ugy látszik a szalonka ez idén éppen a magyar nagymedenczét választotta átmenő nyugállamásul, mert mig Komáromiul Orsováig ezrivel lövik, Komáromtól Pozsonyig az eredmény nem oly nagyszerű, söt Alsó Ausztriában egészen a mult szalonkaszük évekéhez hasonló ! De azért Bécs is élvezi a szalonkaböséget, mert folyó hó 16-án az ottani „détail" és „eéntral"-árúesarnokban circa hatszáz darab adatott el, s a pesti meleg időjárás által igen szívesen túladott fölösleggel pótalja napi szalonka-szükségletét. Csepelszigetén az erdei szalonkák minden

(falu házi kertjeibe is csaptak le, s kivált a Dunapartot övedzö erdöszélekben nagy sokaságban találhatók. Gödöllőn kivül Tata, Bia, Zseléz, Békés s kivált Fehérmegye legtöbbet küldött a pesti piaezra. Ritka madár. P. hó 17-én Szegedről Pestre küldetett egy gyönyörű reznek-tuzok (Zwergtrappe, Otis tetrax L.)

; mely Szeged vidékén lövetett, s egy pesti vadas-kereskedés utján Calderoni ur kezére került, ki is azt kitömeti, s tanodai eszközök raktárában oiárusitani fogja. — Az „Otis tetrax" rendes tartózkodási vidéke Éjszak-Afrika, s a középfölditenger szigetei. Külföldi vadászatok. A baden-badeni nemzetközi galamblövészeti versenyt, mely mult hó vége felé tartatott meg, igen szépen és terjedelmesen irja le Robin Hood, a „Field" egyik munkatársa. Lapunk azonban kisebb terjjel bir, semhogy részletes ségig kiterjeszkedhetnénk, ahonnan csak az eredmény közlésére szorítkozhatunk. Az első dij egy 120 font értékű serleg s 1000 frank volt, 125 frank téttel, mindenkire 7 galambot számítva; táv 28 metre; lövöldöztek 27-en. A serleg nyerője Sir \Y. Gall lett, ki hét lövéssel mind a hét galambját lelőtte. Hat-hat galambot lőttük : Capt. Shelley, Hamilton herczeg, Mr. Patton, Mr. Pennel, Mr. Eley a töltény gyártó, és Esterházy Lajos berezeg. Miután a 2-dik dijúl esö 25 font ért. tisztdijat s 843 frank- t s a 3-dik dijat 506 frankot szintén ki kellett adni, említettek között uj verseny keletkezet', melynek folytán a második dij Shelley kapitánynak, a a harmadik pedig Hamilton berezegnek Ítéltetett oda, előbbi 7, utóbbi 6 galambot lővén le. Mr. С. La ncastec egy szép két csövű fegyvert ajánlott fel díjul a legtöbbet lövő külföldi számára s ezt Eszter házi Lajos herczeg nyerte el. Ezután következett a „Sweepstakes," tét 50 frank , dij Mr. Westley Richard által föla;ánlott lőfegyver; 3 madárra lőhetett mindenki ; táv 27 mére ; versenyeztek 27-en. Kinsky Zdenko gróf, Mr. A Patton, Gist kapitány. Mr. Pennvell, Patton H. B. kapitány, Mr. A. Francis, Hamilton herczeg, Mr. H. Bentley, Mr. С. Eley, Sir W. Call, becsületesen ledurrantva a rájok eső három-három galambot, ezek köztuj verseny keletkezett s győzött Kinsky gróf, összesen 11 madarat ejtvén el Mr. Patton 10 madara ellenében, s nyert öszszesen 1450 frankot ; lövésre központi tüzü Lancaster fegyvert használt. Ezt követé a „Grand Prize" 150 louisdort érő serleg 2000 frankkal megbélelve. E csinos nyereményre huszonhat lövész tarta számot. Mindegyiknek hét lövés állott rendelkezésére s miután négyen voltak akik mind a hét madarat leszedegették a légből,—jelesen Captain Gist, Sir W. Call, Hamilton herczeg és Captain E. C. Nevile, a döntő verseny a négy lövész közt három-három galambbal ment végbe. Az első dijat s az ahoz tartozó tétösszeg egy részét (serleg és 3950 frank) Captain F. Gist nyerte, mind a három galambot puskahegyre szedvén, a második dij (40 luisdor értékű ezüst serleg 712 frankkal) Sir W. Callnek jutott, két galambot löve le mig Hamilton herczeg ugyanannyit szalasztott el. Captain Nevile mind a bárom madarát elröpité. A lövészi táv 26 meternyi volt. Másnap délután még két verseny volt: l-sö és második „Swepstakes." Az elsőre aláirtak 23-an. Táv 26. yard. három galambra. Négyen lőtték le galambjaikat s ennél fogva újra lőttek 7 — 7 galambra. Captain F. Gist és M. Dorlodot 6—6 madarat szedvén le, a dij megosztatott, s mindenik 80 louisdort kapott, Mr. H. Butley ugyanekkor öt galambot teritvén le 10. 1. másod dijat nyert. — A második „Sweepstakes" ugyanannyi távra huszonhárom aláirót hóditott. Nyolcz lövész lőtte le három-három galambját (köztük Kinsky gróf is) minélfogva uj küzdelem keletkezett köztök, melyen a győztes M. A. Patton a fölbocsátott 9 galamb közül egyet sem hibázván el, a 42 1. első dijat nyerte ; a 15 1. másod dij a 8-at lőtt Baraccó báróé lett, a 10 1. harmaddíj pedig 7 jó lövésért Shalley kapitánynak esett. A Fekete-tenger környékén. Mig Britanniának számos gyermeke fölleli vadászüdvét a szép szigetországban, vannak, kiknek sóvár lelke messzébb csapong ki a széles világba. Igy nemrég, a többi közt egy angol gavallér, ki szt. Hubert védszárnyai alatt kissé távolabb vadászterületeken is szét akart tekinteni, kapta magát egy szép reggel, fölkerekedett, s oda hagyván szülőfölde szép határait, egy hét múlva a Fekete-tenger partvidékén találta magát, hol már huzamosabban időzvén, a „Field" közelebbi száш iban közli észlelödéseit Burgasból, a vadak állomány űról adván kiváltképen kimutatást. О — mint irja — mintegy 40 mföldnyi területet barangolt ott be s a legfelségesebb vadászélményekkel dicsekedhetik. Fürj az idén annyi volt ama tájon, hogy egy-egy kirándulásra egész tarisznyára valót lődözött össze, s csak az búsítja öt, hogy már október vége felé e kedves húsú madarak más vidékre szálltak el pitypalatyolni. No, hanem hiszen kárpótlást nyújtanak neki a foglyok, melyek nagy csoportokban és sürüen mutatkoznak, elannyira, hogy 20 — 30 párból álló falkák épen nem tartoznak a ritkaságok közé. Erdei szalonka is kielégítő mennyiségben jelentkezett a völgyes, lapályos helyeken, de ezek, mint bősünk irja, csak ebekkel vadászhatók sikerrel, ez pedig nem állott — nagy szívfájdalmára — rendelkezésére. Fáczányok Burgas környéken vadon tenyésznek, senki sem gondol táplálásukkal. Hősünk két kirándulása alkalmával tizenöt párt ejtett el, mi gyönyörű zsákmánynak tekinthető. A túzokok — irja — seregestöl tanyáznak télen át a síkokon, de igen ' bajos őket annyira meglopni, hogy a simacsövüvel eredményt lehessen látni, vontcsövei azonban 200 yardnyi távról könnyen elevenjükre tapinthatni. A benszülöttek, kik túzok pecsenyére éheznek, nagy lesgödröket szoktak megejtésükre ásni, s ezt törökül gumeh-nek nevezik, mely elé kitömött túzokokat állítanak föl, s ily móddal a csalmadárhoz közelgő túzokokat könnyű szerrel puskázzák le. Ily eljárás mellett egy-egy délelőtt 10— 12 túzok esik zsákmányul. Átalában véve — irja hősünk — annyi ott a tömérdek vadmadár, bogy e tekintetben Európa egy vidéke I sem múlja ezt felül. A tavak és mocsarak telvék krikréczékkel, szalonkákkal, csakúgy hemzseg a kacsák mindenféle faja ; a vadludak, hattyúk s számtalan egyéb vízimadár. A benszülöttek lesgödrökből vadásszák ezeket. Egy ily éji lesre angolunk is rászánta a fejét s egész éjszakán át ott kuezorgott a nyirkos földön, hanem ugy látszik ez élmény nem esett inye szerint, mert laconice azt jegyzi rá meg : „this is no sport." Nagyobb lelkesültséggel emlékezik a gázló vagy csónakon való vadászat felöl, melyben volt része bőven. A nyul is nagy számmal található ; rötvad, öz, szarvas is van elég. Ezeket Kuméliában ebekkel vadászszák — s a török ebek kitűnők , — vagy pedig hajtóvadászatot tartanak rájok. Hanem a fődolog az, hogy az ember a helyekkel ismerős legyen. Egyébiránt a hajtóvadászat könnyű szerrel rendezhető. Elmegy az ember a falunak egyik „sportman"-jéhez este s előadja szándékát. Kora reggel 20-tól 200-ig való ember áll ki rendelkezésére. Ezek aztán kijelölik a legjobb lőállomást az idegennek, s aztán akár napestig hajtják a vadakat. Hanem — úgymond hősünk — ha hajtóid bolgárok, akkor a „borravalón" kivül a borról se feledkezzél meg irányukban, ha sikeres hajtásra akarsz számítani ; mig ellenben, ha hajtóid törökök, pár lövet lőporral lekenyerezheted őket. — Egy-egy hajtásra 30 — 40 öz s 10 —15 szarvas fölverése nem tartozik ott a ritkaságok közé. Vaddisznó „in great quantities," — irja tovább sportmanünk. — Ezeket is ugy vadásszák, mint a rőtvadakat, vagy pedig nyom után a hóban. Ez utóbbi mód , — szerinte — leginkább illő a sport férfiához s ahhoz nem is szükséges egyéb, csak épen, hogy az „apostolok lovai" jó kondiczióban legyenek. Farkasok télen nagy számmal mutatkoznak s a parasztok egész hadjáratot rendeznek bundás irhájuk elleu. Zergét és medvét is találhat az, ki nem restel a Balkán hegység magasabb csúcsaira felkapaszkodni ; hanem ez négynapi járóföld ama tájtól, hol angolunk egyidöre megfészkelte magát. A folyamok és tavakban hal is bőven található, különösen csuka és fehér hal, vagy amint a török nevezi : „ak bálik," mig a tengeren a » vizahalászatkedvclök eredménynyel fáradozhatnak. Egy szóval angolunk nem bánta meg feketetenger-vidéki kirándulásait, mert vadászüdvét teljesen föllelte ott. U—I. Agarászat, kopaszát« A rákosi róka-falka. miután csötörtökön még ogy cup-hnntinget tett, szombaton (oct. 26.) tartá első rendes vadászatát, melyre О Felségeik a király és királyné is megjelentek, Lipót