Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-10-16 / 41. szám

« S EP T EM BER 18.1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 297 Ami idei fogolytenyésztésünket ileti, a hogy arról részint magunk meggyőződtünk, részint jóismerő­seink vallomása után tudjuk : nem oly roszul néz ki, mint ugyanez ismerőseink előbbi tudakozódásainkra biresztelték, s jóformán az sül ki most, hogy ugy járunk, mint az angol lapok a grouse-lamentatio­val. Különösen vannak vidékek, hol az idei esős és vizes tavasz daczára is szép fogoly-állomány növe­kedett fel, s ezek a homokos vidékek, — tud­nánk is többeket megnevezni, de igen szépen kér­tek, hogy el ne áruljuk, mert a sok jó barát és po­tyavadásztól nem lesz maradásuk ; majd lia az idény elmúlt, igéretét birjuk t. barátainknak, hogy részle­tes tudósítást küldnek. Magunk nem levén azon kellemes helyzetben, hogy Beppo barátunk, illetőleg nagybátyja Zs. ur rákosi curiáján a foglyoknak valami nagy szá­mát kelljen tagadnunk, megvallliatjuk, hogy egy pár foltot sikerült felfedeznünk ; elég önmegtagadás­sal birtunk azonban, liogy Mátraalji barátunk inté­sét követve — magnak hagyjuk. A szomszéd Lőrinczezel határos pusztákon, melye­ket K. K. nagy statistikusunk vezénylete alatt egy, többnyire irók-, festők-, könyvárusok stb. szellemdus emberekből álló compánia vett haszonbérbe, szintén van egy kevés fogoly, annyi talán legalább is a 600 0 holdon, hogy a haszonbérül fizetett 300 frt számának ha nem is megfelelő, de legalább fele mennyiségét Ígérje. A mult napokban öten az urak közül szerencsésen mégis vagy 14 darabot ejtettek. Praetium affectionis. 'Ásztelt szerkesztő ur ! Az idei ősz — úgy látszik — r'.tka kedvező alkalmat nyújt erdeiszalonka Vadásza­tokra. E hó 6-án s néhány nap után is, sze­rencsés valék R. ur társaságában a Gödöllő­vidéki, nevezetesen : szadai és veresegyházi szőlőoldalak s erdők egy részében felkeres­hetni e becses apró-vadunkat. Találtunk any­nyit, mennyire e vidéken évek óta nem em­lékeznek, s ha bennünk, — bocsánat! — csak bennem, — e vad méltó vadászra talál: ritka szép eredményt kellett volna felmutatnunk. Igy — o't létem alatt — csak 11. drb esett. R. úr azonban folytatván a vadászatot, még 11-et kerített zsinegre; összesen tehát, e hó 6-tól 11-éig, 22 darabot. Csatolja — szerkesztő ur e számot is idei értesítéseihez. Isten önnel ! Pesten 1872. october 13-án. В Kecskemét, sept. 30. 1812. Tekintetes szerkesztő ur ! Vadász-ujdonságaiuk érdekében van szerencsém értesíteni, miszerint a liosszucsőrüek szálláskészitői, a vándorlás vonalába eső alföldi vidékünkön — és pe­dig szokatlanul korán, azaz sept. 26-án tölgyes erdein­ket már meglátogatták s liogy ez nem valami elhir­telenkedett értesítés, bátor vagyok egy pár friss lö­vetű példányt ide mellékelve in natura a tekintetes szerkesztő úrnak felküldeni.*) September 29-én délután — az erdöcsősznek előleges bejelentése folytán — kirándultunk régi vadászbarátom Sz. F. úrral a közel talfai erdőbe s a bozontos, sásos és tüske bokros részeket derék *) Köszönettel vettük, mondhatjuk igen jó hús­ban voltak. vizsláinkkal átkutatván, majd egy órai igen ter­hes barangolás után mármar kétkedni kezdénk a hir valódiságán, a midőn jónak láttuk a tisztás aljú leg­sűrűbb szálasok megszemlélésére irányozni lépteinket. Alig értünk a mondott helyekre, Sz. F. barátomnak egyik, még nem eléggé begyakorlott kölyök vizs­lája előtt, a nélkül, hogy ez még valódi szimathoz juthatott volna, nagy távolban fölrebbent az első szalonka. Röpte irányát követve, vizslám, a nyolcz éves practicus „Tirász" hosszas kutatás után húzni kezdett, de nem juthatott azon pontig, liogy szilárd állást vehessen magának, mert az újabbi neszre óva­tossá lett szalonka be nem várta s meglehetős távol­ból fölveté magát, azonban biztos fegyverem eldör­dültével a további vándorlással örökre fel kellett hagynia. Aggatékra került. — Tovább haladva, vagy fél órai cserkészet után vizslám szilárd állás­hoz jutott ; de а felszimatolt szalonka, a tisztás aljban gyanítván, hogy a nesz aligha az ö rovására nem történik, cselt vetőleg futva igyekezett mene­külni, melynek következménye az lett : hogy a vizs­la állásával egészen más irányban veté fel magát. — A szálfák nagy sűrűsége s a szalonkának buvosdi­féle röpte miatt, különben is állásfordulat mellett, hibáztam. „Vigyázz!" kiálték baiátomhoz. A sza­lonka közel hozzá vágódott le, s beadta a kulcsot. A cserkészést tovább folytattuk, s ime vizslám csakhamar uj szimatra talált, Gyönyörű búzását él­vezet volt látni ; de hát ez a szalonka sem várt i nagy távolságban kelt ki -s bevágott a legtömörebb szálasba, ugy hogy bár czélba kapám, lehetetlen­ség volt biztos lövésre számitnom ; várnom kellett tehát, folyvást czélt tartva fegyveremmel, mig egy igen keskeny nyilashoz nem ért ; ekkor a ravaszt el­nyomván, a szép szárnyas holtan rogyott egy sürüs bokorba, a honnan hü ebem csakhamar lábaimhoz apportirozá. Lehetetlen itt föl nem említenem, hogy a Kiszela­féle Lefauelieux fegyverem, a nagy távolságot és sürünhordást tekintve, ezúttal ismét fényesen kitett magáért. 40 lépésnyi távolból — a fennebb emii­tett nyilás ily távolban volt hozzám — számos gö­becstől találva, még a levegőben oltá ki életét a szerenesétlen madárnak. Miként több izben emlitém már e lapok hasáb­jain, mi a szalonkát sem lesen, sem liajtókkal nem szoktuk vadászni. Alig érdemlené meg a fáradsá­got, miután a mi vidékünket csak igen jelentéktelen számban keresi föl a szalonka. A vizslászat legin­kább juttat e.edményhez, csakhogy igen biztos orrú s jól begyakorlott vizsla az egyedüli téuyező : hogy ohajtott sikerhez juthassunk. Sajnos, hogy a midőn legszebb és legterjedelme­sebb tölgyesünket (600 hold) a szentkirályi erdőt csupán csak kopászatokra hagyta fenn a vadásztár­sulat deczember elejére, ez okból a foglyászat és szalonkászat be lett tiltva, holott egyedüli erdőnk ez, a hol — különösen az őszi idény alatt — legna­gyobb számmal mutatkoznak a szalonkák ; a fog­lyok pedig septemberben kiköltöznek az erdőből, s a nélkül, liogy azokra vadászhattunk volna, az erdő környékén, főleg liavas télben, a gáuyóvadászok által veretnek el. Nem hiszek olyannyira indiscret embert társulatunk müveit vadászfiai között, a ki szalonkászata vagy foglyászata közben a nyulat is ledurrantaná. Nem is szorult rá senki is ; hiszen a gyönyörű verőfényes ősz kezdetével nálunk a nyul leginkább nyarjas erdeinkben tartózkodik és pedig nagy számban, a bol a legpompásabb és kevésbé fárasztó kopászatok rendezhetők s igen szép eredmé­nyek jutalmazhatják a vadász utánjárásait. Néze­tem szerint ezen erdő a szalonkászati idényre, min­den további aggodalom nélkül, azonnal felszabadit­hitó volna. Gömöry Frigyes. A csanádmegyei agarász-egylet kölyök-agárver­senyét, melyben csak egyleti tag kölyök-agara fut­hat, f. é. október hó 25-én s következő napjaiu tartja Ó-Földeákon. Nevezni lehet a versenyt megelőző nap esti 7 órájáig, mely időn tul nevezések nem fogadtatnak el. — Irásbani nevezések Návay Zoltán e. jegyző­höz Ó-Földeákon intézendők. Návay Zoltán, egy 1- jegyző. A bács-bodroghmegyei agarász-egylet kölyök­agárversenyét /. é. október hó 15-én ó-Móra vi­czán tartja: 120 frt tiszteletdij (pisztoly.) Futhat minden 18 hónaposnál nem idősb agár. Tét 5 frt, nem részvényes 10 frt; f. v. f. A tétössz fele az első, fele a 2-dik agáré. — Nevezni lehet Kovátsits Károly egyleti jegyzőnél Ó-Moraviczán okt. hó 14. éjjeli 12 óráig. Gyülhely : nagy vendéglő Ó-Moraviczán. W о j ni t s Simon, biró. Ugyanez egylet elegyagárversenyét 1872. novem­ber hó 28-án Topolyán tartja, 200 frt tisztelet­dij. Futhat minden idejű és nemű agár, tét 10 frt, nem részvényes 20 frt. A tétössz fele az első, fele a 2-dik agáré. Nev. Kovátsits Károly egyl. jegyzőnél Topolyán, versenyelőtti éjjel 12 óráig. Gyülhely : Topolyán, nagy vendéglő. W о j n i t s Simon, biró. A biharmegyei agarász társaság agárverse­nyét f. hó 28-án tarja, szokott helyiségén a Konya­ri Sóstón. — A versenyző agarak nevezése, a ver­senyt megelőző este, az az oktober 27-én éjjeli 12 óráig tart. Ez évben két verseny rendeztetik u. m. 1. kölyök agár verseny, 2. Öreg agár verseny. A dijak egyikét gr. Zichy Ernő társulati tag, másikát a társulat adandja. A szabolcs-vajai agarász-társulat örcg-igár-ver­senyét 1872. november 11-én tartja meg Vaján. G. B. e. j. A rákosi róka-falkára nagy napok várnak. Ö Felségeik, gödöllői idözésük alatt reményelhetőleg legmagasb jelenlétükkel fogják néha megörvendez­tetni lovasvadász uraink meetjét. Ugy halljuk, hogy különösen Felséges Asszonyunk használatára már 5 darab vadászparipa szoktattatik a kopók után. Az öröm a reménylhető eseten igen nagy urlovasaink kö­zött, s bizonyára gyönyörű idők lesznek azok, lia néha-néha legmagasb Asszonyunk keesteljes alakját láthatjuk a rákosi lovas-vadászok élén. A hogy tud­juk, parlamentünk néhány tagja is részt veend e run-nökben. Nem ártana, lia még többen tennék ezt. Egy-egy fris lovaglás a rákosi sikságon. a tetterős mozgás, a vidám társaság sok hypochondriát elosz­latna, mi a füstös clubbökben honatyáink elméjét igen megfészkelte. Talán egy-egy derék akadály szerencsés átugratásánál eszükbe jutna, hogy van-

Next

/
Thumbnails
Contents