Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-09-18 / 37. szám

SEPTEMBER 18.1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 275 Eladó négyes fogat. Alólirtnál eladó 4 — 5 éves lovakból (3 herélt, 1 kaneza) álló 4-es fogat, 15' és 15 erös markosok, mind a négy egyforma seregély-szürke, arabs faj, 2000 forintért. Bővebb értesítést ad Matkovics István, Tardos, u. p. Tokaj. A gar ászát, к о paszat. Galgavidéki agarász-egylet : Nov. 3. Kölyökagár-verseny. Nov. 17. Minden agár. 1873. január 5. Minden agár. (A részletes programmot kérnök. Szerk. A czélzásról és lövésről Ha valamely nagyobb vadászat után a résztvevők összeülnek s Ízletes falatozás mellett a kulacs vagy pohár keringése kedélyes beszélgetésre nógatja a Dyelveket, hogy a napi vadászat fáradalmait és örömeit még egyszer egymással megbeszélgessék : a figyelmes hallgatónak sok alkalma van a czélzás-, lövés-, hibázás- és találásról a legtarkább és sokszor egymásnak ellentmondó állításokat hallani. — Az egyik azt mondja, hogy ő a futóvadnak mindig eléje czéloz ; a másik ellenkezőleg azt hiszi, hogy soha se szabad eleibe lőni, s hogy ö a czélzásnál soha se nézi a „legyet", csak a meglövendő állatot, még is talál : a harmadik plane azt állítja, hogy akkor kell a „ravaszt" elnyomni, midőn a vad elöcsülkei szökdelés közben a földet érintik, stb. E mellett közönségesen mindenik a saját fegyverét dicséri ; némelyek sokat beszélnek a töltés minősége- és menynyiségéröl; mások meg puskájuk liordképességéről hallatják a legcsodálatosb dolgokat, pedig aztán, ha az embernek alkalma van a szabadban tőlük pár lövést látni, kitetszik, hogy a lövésről és czélzásról igen kevés fogalmuk van. Szabadjon itt a czélzás és lövés elméletéből néhány sornyi magyarázatot közölni, különösen pedig: hogy a különféle távolságokra miként kell a göbecscsel és golyóval ezélozni és lőni. A haladási törvény szabályai szerint a jobbra vagy balra mozduló puskacső golyója soha sem azon irányban megy, melyben a ra vasz megnyomásakor volt, hanem mindig oldalra, a cső mozdulata felé ; minek magyarázata a mellékelt kis ábrán legjobban kimutatható. „Ha az ere alatti puskacső a-tól b felé mozdul, és b ponton elsüttetik, úgy а golyó nem n felé, hanem a természetes baladási törvény szabályai szerint szögletes irányban ó-től p felé röpül. Ha egy közönséges iramban futó szarvas 30 lábnyi tért hagy maga után egy másodpercz alatt (a versenylónál 50 lábat számítunk), s a csö végétől 250 lábnyira (vagyis 1C0 lépésnyire) van, s ba tudjuk, hogy a golyónak (1000 lábat számítván egy másodpefezre), 'A mp. szükséges a 250 láb elérésére, ez idő alatt pedig a szarvas 7 !/

2 lábat haladt azou ponttól, hol puskánk elsülésekor létezett, belátjuk, hogy a golyó nem találhatja őt, ha mindjárt vállapjára czéloztunk i

f, mert az egész szarvas hossza nem több négy lábnál, — golyónk tehát három lábbal később érné, s ezért egész hosszával előbb kell őt czéiba venni az elsülés pillanatában, még ekkor is haladási irányát követve a puskával. 50 lábnyi távolságra természetesen elég, ba csak felényivel, azaz 3 lábnyival irányzunk előbbre, lia vállapján akarjuk talá'ni. A ki ennyi előleget nem ad, eltalálhatja ugyan még a szarvast, de csak hátsó csánkján, vagy legfellebb béllövéssel, ezt pedig az állat ^elviszi. Ellenben ha vállapjára czélozva követjük a csövei s azután gyorsan 3 vagy 6 lábbal előbbre vágunk, ugy golyónk a vállapba tör. A göbecs-lövésnél az előre czélzás nem oly szükséges, mert 45 lépésnyire vagy még közelebb) a postaszemek mintegy l'A lábnyi kört fednek, s ha ily távolságban szökő őzre lövünk, ugy 4 láb hosszasága mellett csak mintegy 1 —

l'A lábbal kell előbbre ezéloznunk, s eleget kap; röpülő madárnál azonban 2'A—3 lábbal, ha másodperczként legalább 30 láb sebességgel repül. A kőszáli sas legsebesb röptében 75 lábat halad egy másodpercz alatt, s igy ha 100 lépés távolságban vagyunk tőle, 18 lábbal előbbre kell ezélozni, s mellette a ravaszt azonnal elnyomni, különben üthetjük bottal a nyomát. Tavaly az itteni galambkereskedök egyike 10 galambot hozott le Pozsonyból, s május hó — nem tudom hányadikán — egy szép reggel pontban 7 órakor eleresztette őket. A galambok nagy körben röpködtek pár perczig, mindig magasbra emelkedtek, s 7 óra után 10 perczczel nyugotnak fordulva, csakhamar eltűntek. Emberünk délután 5 órakor már tudósítást kapott táviratilag, bogy a 10 galamb megérkezett Pozsonyba; és pedig az első 10 órakor, a többi egy fél órával később; az e'sö tehát 10 geographai mértföldet repült óránként; vagyis minden másodperezben 65 lábnyi tért haladt, a többiek valamivel kevesebbet. Hanem a házi galamb csak 8—10 órát tud egy huzamban repülni, skémbb lankad; mig a vadgalamb gyözősebb, s mint amerikai megfigyelésekből tudjuk, (midőn milliónként repülnek egy folytában) a nyári hosszú napok (16 óra) alatt 150 ge ogr. mfldet tesznek meg. A sólyom mintegy 68 lábat batol másodperczenként. A „Vadászlap" olvasói közül alkalmasint nem egygyel történt már, hogy lesben állván, az oldalt tova szökellő vadat csak későn vette észre, és sebesen fordulva kapóra lőtt, a nélkül, hogy előirányzott volna, és mégis az elevenre talált. Ezt csak úgy lehet megmagyarázni, hogy a sebes fordulat által a csö nagy lendületet kapott, s ez éppen annyit használt, mintha előre czélzott volna. Különben „ezt csak burokban született gyerek •Tti" — szokta mondani az öreg Márkus óbester. (Vájjon él-e még valaki a Balaton környékén a ki ismerte ötet.) Kis distancera (egész (30 lépésig) göbecscsel, futó vadra nem szükséges előleget adni, ha a tüzelésig jól vele tartunk, s különösen ha el nem felejtjük, hogy minden állat páráját az elején s nem a farkánál kell tapogatni; azaz szőrmés vadnál а vállapra, szárnyasnál meg a csórra kell lőni, s a tüzelés pillanatában meg nem állni (mint némelyek), különben világgá megy a lövet. Szárnyasoknál már előbb lehet ez alól kivételt tenni. Igy például előttünk elröppenő galambokra és vércsékre — ba sebesen vágnak — kisebb távolságra is kell valamit előlegeznünk. — 60—65 lépésnyire már a szőrmés állatok is kapnak előleget; igy például a nyul — legsebesb iramában egy fél lábnyit; azonkívül szükséges, hogy kissé magasbban vegyük. Nagyobb távolságok helyes megítélése és az e szerinti czélzás — kapva lövésnél, igen kényes dolog; azután meg ily távolságokra a göbecsnek since elég ereje a bevágásra ; igy történik aztán, hogy a legjobb lövész is hibáz ily bosszú distancera, különösen erdőben. Azért a ki jó vadász vagy lövész hirében akar maradni, jegyezze meg, hogy 65 lépésnél tovább — kivéve különös eseteket — göbecscsel ne lőjjön. Ha hátulról rézsútosan lövünk a vadra, úgy szintén előrészére kell ezéloznunk ; ha egészen hátulról lövünk, úgy rókánál és nyúlnál a felálló fülek közé kell ezélozni ; özekre nem tanácsos ily

r esetben a lövés, ba csak nagyon közel nincsenek. Midőn a nyul szemközt szalad a vadászra, stehát szöglövést kell tenni, akkor kissé alant, elöcsülkei közé kell ezélozni. Nagy távolságra nem szabad a szemközt jövő nyúlra lőni, hanem be kell várni. Özeknél ily esetben a szügy alsó szélére kell ezélozni. Golyóval hasonlókép kell bánni. Kis távolságra elég, ha a szarvast vagy vadkant lapoczkáján vagy szügyén fogjuk ; nagyobb távolságra azonban ezeknél is szükséges az előlegezés. Cserkészés közben, álló vadra, legnagyobb lőtávolságul a 120 lépést szokjuk megNem vagyunk ellene, hogy az ujoncz lövész a tárcsán kezdje meg a czélzás tanulását, s később is gurulyó tekéken, feldobott kalapokon folytassa azt; de legjobb iskolája mégis a szabad természet és egy tapasztalt vadász lehet. К aj ári A viziló csikaja. A londoni zoologiai társulat kertjében a Regent's Parkban a vizilókaneza az idén febr. 7-én vasárnap megellett. A londoni lapok azonnal jelzék e nem mindennapi eseményt, mint szintén azt, hogy ama hétnek szerda napja estéjén a kis állat kiadta páráját. Csak nyolezvannégy órát élt. A nősténynek bő teje volt, következéskép örömmel szoptatta volna esikaját ; de ez soha sem találta meg anyja tölgyének bimbaját ; hol fiilei közt, hol száj.inál vagy patáinál kereste azt. Mr. Bartlett, az állatkertnek érdemes igazgatója, mindent elkövetett sfgé-