Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872
1872-08-28 / 34. szám
SEPTEM BER 18.1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 261 Árverési hirdetmény. Kőrös-Ladányban 1872. év sept. 26-án délelőtt 9 órakor tartandó árveréskor, a báró Wenckheimtestvérek tasi méneséből, készpénz fizetés mellett következő lovak adatnak el : 2 darab 3 éves telivér angol mén. 4 Я fedezett anyakancza, kocsiba és betanítva. 4 n 4é. kanczák, lovagolva s kocsiba tanitva. 4 я 4é. herélt. 2 я 6é. kaneza, mint kocsilovak. 2 я 6é. herélt. 2 я betanitott hátasparipa. 1 я 5é. hátasló. 2 я 3é. méneses csikó. 20 darab. Kőrös-Ladány, aug. 2 2-én 1872. Megbízásból : Farkas Gábor, ügyvéd. Adás — vevés ! 1-ör. Kerestetik egy két éves tiszta angolfaj kan vizsla, melly levegő után keres és a vadat aportirozza, ajánltatik érette 100 frt. o. é. A szinre nincs, csak a fajra tekintet; a kinek van eladó, alólirottnál jelentse ; próba után megvétetik. 2-or. Alólirottnál vannak köriilbelöl 8 darab régi erdélyi fajú méneses lovak 4—5 évesek, heréltek és kanczák 14y 2— 15y 2 markosok, pejek, szürkék eladók. — Mind a két üzletre, a kiknek kedvük van, tegyék magokat érintkezésbe post rest. TiszaEszláron Ó n о d у Pállal. Két pár fiatal, szorgalmasan kereső és jól hajtó borz-eb kerestetik. Ajánlatok e czim alatt : Keczer Miklós — Kassára intézendők. Eladó ebek. Egy 3-ad éves, teljesen kezes, fáradhatlanul kereső és különösen fürjekre és foglyokra szoktatott cseh származású, májszinü kan-vizsla. Ára 100 frt. Tulajdonosa felhagyván a vadászattal, csak azért adja el. „Oh Alice! nemde megmondtam, hogy a te szineidet győztesen viselem." „Hál' istennek hogy ugy lett. Hanem ez legyen első és utolsó akadályversenyed ; ezt igérd meg nekem." A kapitány is haza lovagolt az ódon kastélyba; de pár nap múlva eltiint a vidékről ; hitelezői futhattak utána. A versenyre alkonyodó estén pedig vidám lakoma keletkezett a tiszti kar clubjában, s tele poharakkal ürítgették a pezsgőt ; ő azonban nem volt ott, hogy megköszönje az egészségére hangzó felköszöntéseket; valaki más tartá őt fogva. Nemsokára azután az ezred Manchesterbe tétetvén át, az öreg ezredes találkozik e város utczáján Captain O'Rovneyvel. „Lássa ezredes ur — mondja ő, köszöntve — ne nehezteljen rám. Megvallom , piszkos dolog volt ugyan az a manőver a kőfal előtt, de mit akar, tönkre voltam téve. Most már tisztában vagyok. Egy gazdag gyapotfonó özvegyét vettem el három ozer font évi jövedelemmel ; de mindent az ő nevére írattam. Fortescue és Miss Gwynne rég megházasodtak ; eljárnak a versenyekre, de csak nézőkként, és sokszor látják meg a hires Captain O'Rowneyt nyeregben, hanem sohasem látták azóta holtversenyben. Ugyanott egy 2-od éves tiszta angol vizsla is kapható ; jelenleg még nevelés alatt vidéken van. Szintén ott 2 borz-tacskó is eladó. Az ebek mind megpróbálhatok. — Bővebbet személyesen vagy levélben Pesten, kerepesi út 17. szám. 14. ajtószám alatt. ¥AlAtZ-ttilT. A fogoly tenyészet felsegélésérôl. Hazánk nagyobb részében a nyul és vadkacsa mellett a fogolymadár képezi az apró vadászat legkedveltebb nemét, és jól kezelt területen legtöbb haszDOt is hajt, anélkül, hogy tenyészete a vadászterület tulajdonosának valami sok pénzébe kerülne vagy kártérítés miatt szomszédjai panaszától kellene tartania. A kinek tehát saját vadászterülete van, iparkodjék fogoly-tenyésztését emelni s mindig jó karban tartani, annál inkább, mert az utóbbi időben részint a korlátlan vadászati szabadosság miatt, részint nedves idők és betegségek folytán a fogoly-állomány úgy is nagyon megfogyott, tenyésztésével pedig nálunk talán senki sem foglalkozik.*) Azért hát az alábbiakban megkisérlem b. Tbüngennek, e tapasztalt tenyésztő és vadásznak egy nem rég megjelent müvéből **) a fogolytenyésztésre vonatkozó tapasztalatait közölni, és pedig — saját viszonyaink figyelembe vételével — először az okokat, mik a fogolymadár fogyatkozását idézik elő, s aztán a módokat, hogyan lehetne a megkevesbedett fogoly-állományt ismét felszaporitani, miket saját szavaival következőkép ad elő : „A foglyok fogyatkozását nézetünk szerint a következők okozzák : 4 1) Mindenekelőtt anemesbvadászatbanyatlása; valódi kitanult vadászt (értve alatta urat és hivatalnokot) már csak itt-ott találhatni. Az életbelépett általános vadászati jog folytán napirenden levő kibérlésekkel igen megszaporodott ugyan a lövöldözők száma, ezek azonban a vadásztér okszerű kezeléséhez annyit se értenek mint tyúk az ábéczébez ; hogy az illy kezelés alatti vadászterületen minő lehet aztán a vadtenyészet, azt kiki elképzelheti magának. 2. A vadóvás elhanyagolása. Hogy valamely vadászterület jó karban legyen, szükséges, miszerint azt jól őrizzük. A mostani erdészek, fájdalom, alig gondolnak erre ; nem lesnek a vadorzókra, mert sokkal kényelmesbbek ; nem irtják a dúvadat se fegyverrel, se hurokkal, részint ismét kényelemszeretetből, részint mert sajnálják érte a költséget. Hogy a vadat télen táplálékkal segitsék. arról szó sincs nálok. S aztán hány fogolyfészket rabolnak ki pásztorgyerekek, mezei munkások. Általában a tolvajlás, rombolás napjainkban a vadászatnak is nagy károkat okoz. A roszul értelme*) Mi uzt hiszszük, hogy igen ; igy például : gr. Dessewfy De'nes ő mltsága fintai uradalmán Eperjes mellett, Visontai Kovács László hasonnevű birtokán Hevesben , gr. Forgáehék Gácson stb. már több év óta gondot forditnak erre. Szerk. **) Die Niederwildbahn. Prag Reichenecker, Pesten Eggenherger könyvkereskedése által. zett szabadsággal igen meglazult a népben a fegyelem másnak tulajdona iránt, s legelőbb a vadászatnál. 3. Ahüselők, csenderesek hiánya földeinke n.*) Az illy bozótok-, csenderesekben, mentől sűrűbb, tüskésebb stb., annál több ótalmat talál a fogoly mind a vadorzók, mind a dúvad ellen. 4.Akemény telek, nedves tavasz, zivataros nyár. Erős télben, midőn a hó keményre fagyott vagy olly magas, hogy a foglyok nem kaparhatnak le a talajig, s nem találhatnak fűmagot táplálékul, sok fogoly elvész. Ep illy károsak az erős zivatarok, záporesők, s nedves, hideg időjárás a költés idején. Illyenkor a lapályoson levő fészkek majd mind odalesznek, mert a jércze nem birja melegen tartani a talán vizzel felvett fészket, s a tojások kihűlnek, mi hosszas esőzéseknél gyakori. De ha kibújnak is a csibék, még nem bizonyos, hogy megélnek-e, ha a nap melege hiányzik, pedig ez nélkülölözhetlen megélésökre, különben elnyápiczosodnak, elvesznek, megdermednek a hidegtől, miután anyjok. kivált ha számosan vannak, nem birja őket elég melegen tartani; meg aztán az átázott, ragadós, kövér vagy agyagos föld egész csomókban ragad gyenge száraikra, megnebeziti nekik a szaladgálást élelmök után, elgyengülnek s nyavalyásan elvesznek, miután anyjok se gondoskodbatik valamennyiökről. 5. A takar mán y füvek és repezenemüek szaporodása. Nálunk az ötvenes évek óta nagyban szaporított here- és repezevetések igen kártékonyán hatnak a fogolytenyésztésre, miután első zöldülésökkel odacsalogatják a tojókat fészkelésre, s igy az első kaszálásnál vagy a kasza és sarló vagy a munkások áldozatául esik, de bókái bizonyosan odavesznek. 6. A fogoly-kakasok és j érezek közti aránytalanság. Tudvalevő dolog, hogy a foglyok közt mindig több a kakas mint a jércze; úgy hogy párzás idején egy-egy jércze körül három-négy kakas is böstörködik, s a jérczéknek e folytonosan szerelmeskedés és zaklatás miatt idejök sincs fészket rakni ; eközben elérkezik rájok a tojás ideje, de tojásaikat hol itt, hol ott hagyogatják el, anélkül, hogy kiköltenék ; innen származik aztán, hogy jérczéket csibék nélkül láthatni. Miután igy a foglyok fogyatkozásának okait megbeszéltük volna : áttérünk azon módok előadására, hogyan lehetne az illy megfogyatkozott fogoly-á 11 о m á n y t felszaporitni: 1. Egész esztendőn át, de különösen a fészkelés idején iparkodjék a vadász a dúvadat mentől inkább irtani és távol tartani ; különösen a rókát, a vad és házi macskát, a nyestet, görényt, nienyétet stb., miután ezek legügyesebbek a fészkén ülő fogoly meglopásában. Az orvmadarak nem illy veszélyesek a költés idején, mert a tojó folyvást rejtett fészkén űl, a kakasok sem czirkálnak igen messzire, s igy kevésbbé vannak а megláthatásnak kitéve mint máskor. 2. Minden parasztkutyát, melly a mezőn *) Már K. L. ur emiitette ezt e lapok 1863-diki folyamában. Szerk.
