Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-08-14 / 32. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. disznót jelent. IIa ez áll : a vadászmüszótár és -természetrajzi szókincsünk egy érdekes régi műszóval gazdagodott. XII. Irdélyi v a d á s z -1 ö r v é n y e kL [Az 1571-ik évi erdélyi végzés rendeli: „Mások marhájában kárt tehető eszközökkel, tőrökkel, kaptákkal vadászni olly helyeken, a hol kártól fé'heto, a mint eddig is tilalmas volt, ugy ennekutánna is mind vármegyéken, Székelységen és egyéb helyeken is tilalmas DgyenT) ugy bogy sem tisztek, sem más privatus ember másnak kárára és injuriájára fel no szabaditsa, sub poena fl. 12 ас refusions damui." ') ~[Äz 1621. évi végzésből kiemelendő: „Azon székely natiobeliek, hogy ekkédiglen observáltatott szabadságokban és immunitásokban megtartassanak és törvénytelen executiókban ne terheltessenek, a szokott helyeken va ló vadász aj) barmoknak havasokan való legeltetések, bőröknek és egyebeknek szabados adása és vevése, valamellyek per exprossas Regni constitutiones nem interdicáltattanak, a köztök ekkédig megmaradoU usus szerént ]ez~Titán is helyben hagyattassék^ végeztetett."

2) £Az 1G68. (Beszterczei orsz. gyűl.) XXXVI. t. cz. rendelete szerint : „ A paraszt ember tőrrel és csövei sub poena Flor. 12. megtiltatik a vadászattól: ha kinél közülök agár találtatik, szabadossan elvétethetik tölök hogyha földes uráé nem lészen, melyet ura czédulájával bizonyíthat meg."

3)) Uz erdélyi Tejedelmek vadászszemélyzetének lényeges részét képezték az u. n. p u s к ás о к. Ezek a fejedelmeknek — igen gyakori — vadászataira kirendeltetvén, a lakosságtól -élelmi szereket cs előfogatokat requiráltak, mi a föld népére igen terhes volt. Ilynemű visszaélések megszüntetése czéljából rendeli a Compilata constitutiók III. г. XI. czikkelye : „Ha mikor a puskások Fejedelmek szükségére vadászni kénszerittetuek menni, bor sehol is nékiek, se pósta ló ne adassék, kire is az elöttök járóknak légyen szorgalmatos gondjok, hogy a szegénységet is ezzel ne aggraválják)) mely ellen ha cselekednek és az elöttök járóknak panaszolnak, az meg nem zabolázná vagy büntetné az ollyanokat, tehát in poena articulari convincáltassék ; ha anynyi érő javai nem volnának, maga személyéhez is hozzá nyúlhasson az articularis poenáig az Hopmester, ad instantiam querelarum sub eadem poena." 4) Közép-Kvassó, aug. 4. 187 2. Nálunk igen elszaporodtak a vaddisznók. Mártius vége felé Steierdorf-Aninán megfordulván, értesültem, hogy egy megtartott liajtóvadászat alkalmával (a midőn ott az első hó búcsúzott) egy hajtásban 12 vaddisznó közül 4 darabot, más izben később 3 darabot elejteni sikerült. Megjegyzendő, hogy az erdészeti személyzeten kivül itt majd minden tiszt *) Az approbata és compilata eonstitutiókból. I. Kolozsvár 1815. 268. lap. 2) U. o. 169. 11 3) Benkö : Transsilvania. — Claudiopoli 183 4. H31. 1. 4) Approbaták és Compilaták, m. f. II. 39. 1. I és minden bányamunkás lövész, s hogy lövész-társulat is van, hol a kugl, kegl, krügel szó nagy szerepet játszik a Lexiconon kivül is „beim letzten Groschen. " Özek is szépen vanuak az itteni erdőségekben s igen kiméltetnek, hanem ez aztán elkényezteti őket, s a bolondok a szomszéd oláhvéghelyi erdőkbe csatangolnak el, hol a cserjések déli fekvése kedvesebb nekik, de hol aztán nem kimélik ám ugy őket, és könnyii zsákmányul esnek ! Igy járnak azok, kik mindig jobbat keresve megvetik a meglevő jót, mig aztán torkukra forr az elegületlenség. Erdei szalonkák ott állítólag csakis öszszel fordulnak meg, mi annál inkább hihető, mert a hó csak aprilisbeu takarodik el. A nyulak gyéren találtatnak nálunk, hihetőleg tavaly sok megmételyesedett a sok eső következtében mocsárrá vált legelőktől. Ózok, nyomaik után ítélve, jobban szaporodtak, legjobban pedig a vaddisznó. — Makk igen kevés mutatkozik, de vaddisznónak mégis elég lesz. — Bükk nem termett. Végül még szabadjon az e lapok 25. számában „Asteriseus" alatt tett nyelvészeti észrevételre megjegyeznem : hogy a „serpetel" vagy „setpitel" szavak szerb vagyis rácz nyelvben honosak : mert : Шепт.ш = seprtlyi, ugyanazt jelenti = sürög-forog ; — substantivuma seprtlya, t. i. olly ember, ki zavarodásban van, mit tegyen stb.*) Vadászüdvözlettel KEKXETSAI JAGODITS PÁL. A magyar tengerpartról. Tiszt, szerk. ur ! — A liburni Karst faunájáról még alig hallottunk valamit с lapokban, s igy szívélyes megkeresésére megkísértem arról, részint saját tapasztalásom, részint hallottak után referálni. Az emlősöket illetőleg csak azt akarom kiemelni, hogy az erdővel borított hegységek s a felsőbb lejtők mind a vad, mind a szelid állatokra nézve sokkal kedvezőbbek, mint a kopár alsó lejtők. A hegységi erdőkben nem tanyáznak ugyan többé szarvasok és vaddisznók, de vannak ő z e к és n y ulak, és a ragadozók közül rókák, nyestek, görények s nagy barna medvék. A ritka Canis aureus (arany sakál), melly néhány munkában fölemlittetett, ezen területen nem fordul elő. A vadászat kedvelői részint a már januárban érkező szalonkákra vadászhatnak a számtalan szigeteken, részint a márcziusban érkező fürjekre leshetnek, ezek vadászata azonban, miután csak addig maradnak a partokon, mig magukat a tengeri úttól kipihenték, nem okoz olly élvezetet, mint másutt, különösen vizsla után ; mert inkább csak hálóval szokás őket fogdosni, mert elfáradva érkeznek s bágyadtan hullanak a szárazföldre. Az állandó és nagyobb vadra járók a Fiúmétól 4 — 5 óra járásnyira eső Fusine környékére, az úgynevezett vinodoli erdőségekbe s a Bitorajb a n találnak gazdag zsákmányra. Fiume környéke ugyanis lépcsőzetesen emelkedik fel a tengerből , s körülbelől 1000 láb magasságig meglehetősen kopár, ezenfelül azonban tölgyes erdők, s még feljebb mintegy 4000 lábig fenyvesek terülnek. Az alsó, kopár vidékeken, néhány nyul kivételével minden vad hiányzik. A szárnyasok szintén egészen más jelleget mutatnak, mint a felső területeken. A Bitoraj erdő területén azonban feltaláljuk erdeink királyi szárnyasát a siketfajdot (Tet'-ao urogallus), a nyirfajdot (J. tetrix), és foglyokat (Perdix cinerea) ; gyakoriak a nagy ragadozók is, mint Strix bübo, Buteo cinereu«, Archibuteo lagopus, Falconisus ; a keselyük azonban ritkák. — A középeurópai erdők szárnyasai itt sem hiányzanak, p. о. a Coracias garrula, Nucifraga coryocacactes, Lanius excubitor, L. minor és L. collurio stb. A középső és alsó lejtőkön a csinos szirti fogoly (Perdix saxatilis) az egyedüli szárnyas. A part körüli ligetek és parkokban éjjelenkint a Strix scops hallatja gyakran hangját. A ragadozók közül itt különösen a fejér keselyű (Vultur melanoeephalus) uralkodik, melly az elhullott juhokon dús zsákmányt talál. A Dirupo di Smergo nevü hegyet Cherzo szigetén, hol gyakran esnek juhok a mélységbe , mindig egész sereg illy keselyű tanyázza körül. A tengerparton mint vándor gyakran megjelenik a biborgém (Ardea purpurea) s különféle dobosgém fajok, mellyek a tengeren átjővén, egészen kifáradva gyakran százankint szállnak a partra. A hüllők közül a mérges Vipera aminodytes az alsó, a Pelias berus pedig a felső lejtőkön nem ritka. A Fiume körüli kertekben a teknősbéka egyik válfaját a Testudo grecot tenyésztik, vadon azonban még nem található. A fensík édes vizeinek, főkép a Reeinának halai közül különösen kiemelendő a pisztráng ; a recinai völgyben gyakran egy fontnál is súlyosabb példányokat fognak. Magáról az itteni vadászatokról még nem irhatok semmit, majd ha alkalmam lesz, felkeresem becses lapját, ba terhére nem leszek/ F. J. Állattan. P arthenogenesis (szűz ne mz é s). Azon csodálatos, de már régóta ismeretes szaporodási mód, hogy meg nem termékenyitett petéből is tökéletes állat fejlődik, még mindig gyanakodással fogadtatik vagy legalább is kivételnek tekintetik az állatországban. Sokan mcgdöntbetlen dogmának tartják azt, hogy az elkülönített ivarú állatoknál a tökéletes állat kifejlődésére okvetlen szükséges az ondó és a pete. A tapasztalás azonban bizonyítja, hogy sok esetben (nevezetesen az iz-állatoknál) a meg nem termékenyitett petéből is teljes állat fejlődik. Siebold a tenyésztés ezen módját parthenogenesisnek nevezte el és Aristoteles szavaira hivatkozva, ki azt mondja : „az észleletnek több hitelt kell adnunk, mint az elméletnek, és az utóbbinak csak akkor kell hinnünk, lia hasonló eredményekhez vezet mint a tapasztalatok, "a parthenogenesist kétségbe vonni nem szabad. S i e b о 1 d, kinek a szűznemzés kiderítése körül legtöbb érdeme van, ez irányban tett kísérleteit legközelebb egy kis kötetben „Beiträgezur Parthenogenesisis der Arthropoden", (Leipzig, Engelmann, 1871.) tette közzé. Az ismeretes szüznemzési eseteknél minden bizonynyal feltűnő, hogy úgy látszik, mintha a parthenogenesis semmi szabályhoz nem volna kötve, különösen pedig áll az az általa létrejött eredményre nézve. A szűznemzés majd mint kivételes eset fordul elő olyan izlábúaknál, melyeknél az ivari szaporodás a rendes (Bombyeidae) ; majd bizonyos nemeknél és fajoknál állandónak mutatkozik, ugyanazon fajnak egyéneinél pedig nem (Coccina). Más esetekben pedig az ivari szaporodás mellett jelenik meg és pedig majd annál sokkal gyakoribb, majd ritkább, vagy pedig majdnem egyenlő gyakori. Mi végre a szűznemzés folytán létrejött eredményt illeti : az egyik esetben csupa him, a másikban csupa nőstény, a harmadikban pedig majd him, majd nőstény fejlődik a meg nem termékenyitett petéből. Siebold kutatásai különösen oda voltak irányozva, hogy összefoglalva az eddigi eredményeket : szorgos újabb kísérletek tétele által azon szabályt vagy törvényt fedezze föl, melynek kétség kivül a parthenogenesis is, mint minden természeti tünemény alá van vetve. Átalános törvény fölfedezésére azonban még aránylag igen kevés szüznemzési eset vizsgáltatott meg, de annyi már meg van állapítva, hogy a Hymenopteráknál (liártyarepük), az Apidák (méhek), Vespidák (darázsok) és Tenthredinidák (zöhérek) parthenogenesis folytán himeket nemzenek ; a Lepidopterák közül (pikkelyröpüek), a Psychidák és Talaeporidák, a Crustaceak közül (héjanezok) pedig a Phyllopodák (levéllábúak) nőstényeket. A szűz nőstényeknek azon képességét : meg nem *) Mltságod megenged, ha a többi etymologiai puskázást elhagyjuk, e helyett sokkal inkább óhajtnók : ha a fogoly- s egyéb bekövetkező vadászatokról nyerhetnénk kellő időben pár sort. Szerk. *) A környékbeli vadászatkedvelők ismertetését, s valamit a szirti-foglyokról szivesen vennénk. Szerk. Ч