Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872
1872-08-07 / 31. szám
AUGU STU 7. 3 872. vasutat, vagy mint harmadéve Repszegen ártatlan s egészséges nyúlban tökéletes szárnyas egeret, stb., s bogy a világszerte is, meretes vadászbáfó mindezeknél még külömb dolgokat is talált : Sz. Hubertnek mellvik tisztelője ne tudná azt? ! A nyul-tenyészkertek alakításához Härtung úr ujabb adatokat közöl a Jagdtzeitungban, s azt mondja, hogy e kertek alakítása nagy részvéttel fogadtatott nem csak Németországban hanem a külföldön is, úgy hogy ő maga több mint 100 helyre hivatott meg annak létesítéséhez, s most elmond még egyet-mást mit a gyakorlatban hasznosbnak talált. De hagyjuk öt beszélni. „Az általam ajánlott bekerítés teljesen elégségesnek bizonyult, s bár az nem hátráltatná a menyét vagy görényt hogy átbújhasson, de lia az általam felállított „fogó-készülékek" mindig kész állapotban vannak, ugy a dúvad már •előbb fogságba jut mielőtt a kerítésen át- vagy felmászni tudna. Csodálatos az, mennyi dúvad kerül fogságba e készülékeknél, s már csak ezért is hasznosak e tenyészkertek minden vadászterületen, mert ha a tulajdonos kellő figyelemben tartja, úgy ez legalkalmatosb mód a területet minden dúvadtól kitisztítani, már pedig ez maga nagy elősegítése a vadtenyészetnek! A fonott-kerités (Spriegel) mintegy 3 Morgen nagyságú tenyészkertnél, egynémelly vi•déken alig került 35—40 tallérba, máshol azonban 100 tallért kiván, amint tudniillik a munkaerő és a napszám drágult. Magától értetődik, hogy itt a fa-anyag nem számíttatott, miután ezt majd minden birtokos sajátjából adhatja. A léczezett kerités ugyan kevesebb munkaerőt, de sok szöget kiván, s a lécz is 4-szer drágább mit a fonáshoz szükséges vesszöanyag. Némelly uraságok 3/ 4 hüvely vastagságú deszkafalat csináltattak; ez ugyan jobb, de a deszka ára szerint közel 5U0 tallérba is került. Némely helyen meg kő vagy vert vályogfalat is csináltak, mi aztán 1,500 tallérra rúgott; miután pedig a fonott kerítés ép olly hasznos, olcsósága miatt leginkább ajánlhatom. En a kerítéseket б'Д rajnai láb magaságra csináltattam, s ez elégséges, mert csak ritkán történt az, hogy a nyul e magasságot átugrotta; de miután mégis megtörtént, azért jó, ha 7 láb magasra csináltatik. Az б'/з és 0 láb magasságúak azonban nem elégségesek, mert ezeken a nyulak könnyen átugrálnak. Az általam ajánlott 3 Morgen nagyság is elégséges, ha a nyulkortek legalább Vs-ad része csenderes és csalitossal hüsselöt ad, a többi része pedig jó takarmánymivelésre van beoszt va; sikerült ugyan V» Morgen kicsiségü te nyészkertben is nyulakat felnevelni, de általában még sem ajánlhatom, mert nincs elég helye a nyúlnak, hogy magát kificzkáudozza, s nem lehet számára elég változatosságu takarmányt termeszteni illy kis helyen ; a nyul pedig válogatós jószág, és rosz táp mellett lia mar betegségekbe esik. Igaz, hogy a nyulak tenyészetére nézve még jobb volna, ha a tenyészkertek 6—10 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Morgen nagyságúak lennének, de ez esetben a azok befogdosása (minek a kiválogatás végett évenkint kétszer mégis meg kell történni) nenehézségekkel járna; mindemellett is ajánlható az ollyan uraságoknak, kik egyúttal fáczáu- és fogolytenyésztést is űznének, mi együtt igen szépen megfér, s a többre növekvő költséget még is kifizeti. A nyulaknak hálóval ö^szefogdosását nem ajánlhatom, miután ez által az anélkül is igen félénk állat egészen nervosus lesz, ugy hogy pár nap vagy bét alatt — mint ezt többször tapasztaltam — igen sokan elvesznek bele ; ellenben az általam ajánlott módon fogottaknak semmi baja sem lett. Azon uraságoknak, kik nyultenyészkerteket akarnak létesíteni, ajánlom, hogy ezt olly helyen tegyék, hol a talaj eléggé meleg, s ha lehet kissé dombos, lwgy igy a nyulak szeles időben minden oldalról enyhe helyet találhassanak; ha dombos hely nem volna, úgy egy pár balom feltöltése által kell segiteni a szükségen. Ha a tenyészkert 3 Morgen nagyságú, úgy a c=enderesnek legalább '/»-ad Morgen kiterjedésűnek kell lennie; a gabona és takarmány vetésnek pedig úgy kell elosztva lenni, hogy a nyulak a tél kivételével az egész esztendőn át teljes és változékos táplálékot nyerhessenek benne. Az illy tenyészkertekbe teendő nyulak, ha lehet ne legyenek negyedévnél öregebbek, miután a fiatalok könnyebben megszoknak ; öreg nyulakat csak sürü csenderesekkel biró kertekbe lehet adni. A hol azok hibáznak, ott a nyulak majd egész napon át ágaskodnak, nyugtalanok, s a kerités mellett örökké futkozva, egész ut-csapákat csinálnak, s utoljára lesoványkodva elvesznek, és ha nem is, de mindenesetre 3—4 hónapnál előbb nem szoknak meg, s ez idő alatt természetesen nem is bagzanak és fiadznak. Ellenben a fiataloktól 4 hét alatt már ujabb ivadékat várhatni. Yizre nincs épen szükség a nyulkertben, lia elég zöld takarmány nő, minek az illy kertben folyvást elégségesnek lenni kell is; mindamellett jó lia van, különösen ott. hol egyúttal fáczán is tenyésztetik. Múltkori értekezésemben *) azt mondtam, hogy tiz nőstényre 2 kan elégséges ; s ez elég is volna, ha a kanok egyenlően jók volnának; de ez nem mindig úgy van; azért jobb ha hármat számítunk, ha aztán látnók, hogy mind a bárom igen bagos és kelletén túl nyaggatja a nyulnékat, egyiket vagy másikat mindig kifoghatjuk. Azoknak, kik illy nyulkerteket akarnak be rendezni, és a jövő évben már tetemes eredményt is szeretnének látni, csak ajánlom, hogy minél előbb kezdjenek hozzá, miszerint igy a télire és tavaszira szánt vetést legkésőbb septemberben elvégezhessék ; a kerités csinálását hagyhatják későbbre is, midőn kevesebb a dolog, s deczemberre mégis elkészülhetnek vele; s ekkor a vadászat előtt, az ebbe szánt nyulakat, mellyek illyenkor azonban persze csak öregek lehetnek, összefogdoshatják szoktatás végett, s mellyek a jó táplálékon itt aztán hamarább is megszoknak és tavaszszal már fiadznak. A mi az eredményt illeti : ha 3 Morgen nagyságú kertbe 10 nőstényt és 3 bagost te*) „Vad. és Vers.-lap" 18. szám. ============= = 239 sziink, úgy ezektől legalább 100 ivadék származik egy év alatt, s köztök 50 nőstény lessz; mellyeket a közeli földekre kieresztve, következő évben biztosan 500 nyulat remélhetünk, annál inkább, mert már az első év alatt a környékbeli dúvad jóformán kipusztíttatott tenyészkertünk „fogd meg készülékei" által; s igy könnyű lessz évről évre nagyobb állományra és tetemesb jövedelemre szert tenni. Azért minben vadászkedvelőnek csak ajánlhatom, hogy ne várja zsebredugott kézzel a természet működését, hanem segítsen kissé maga is, lia hasznát akarja látni, annál inkább, mert az első csekély beruházás dúsan kifizeti magát. Bérbe adassék-e a vadászati jog a koronauradalmakban ? A mult számunkban „Vadászati jog a korona erdőségekben" czimü czikkre valami B. jegyű úr egy választ közöl a Pesti Napló 177. számában, s ugy vélekedik: hogy a vadászati jogot a kincstár érdekeinek koczkáztatása nélkül nyilvános árverés utján bérbe adni nem lehet; Pro primo : Mert a nép úgy is hajlandó az erdőt mindenütt közös birtoknak nézni, márpedig az erdőnek vadászati bérbeadása által az a közönségnek megnyílnék, s a vad mellett az erdő is károsítást szenvedne (Értekező itt úgy látszik hajlandó feltenni, hogy a vadászatot bérlök — fatolvajok is lehetnének, mi talán kissé meg is túlzott feltevés) ; Másodszor. Mert az erdöőri személyzetnek a vadászati jog bérbeadása folytán nem csak az erdőt őrizni s a kezelésnél felügyelni, hanem a vadászati törvények megtartására is kellene vigyázni, mi őket hivatalos teendőiktől elvonná ; És pro tertio : a bérbeadás mellett a vadak tökéletes kiirtása is valószinübb mint nem, miután nincs az a haszonbérlő, ki mentől több jövedelmet ne akarna húzni ; miután pedig értekező szerint a bérlet lehelése után hagyandó vadállomány menyiségét szerződésileg birtositni nem lehet — az első bérleti idő letöltéig a vadak is kipusztíttatnánk, mint az több szab. kir. város*} és magánosok erdeiben történt is, hol neh ány kis éneklő madárkán kivül egyébb vad nem maradt. Értekező ezután még hivatkozik az ily bérlők és embereik által az erdőben okozott károkra, tűzre stb. s adatait kész specialis esetek megnevezésével is támogatni ; állitja továbbá, bogy a kincstári erdészek egyes pagonyokat bérbe véve, együttesen jóval több bérletet adhatnak, mint az idegen s az egészet egy darabban bé.lö ; s hogy továbbá az erdész egy két vaddal többnek elejtéseért nem fogja állását és jövőjét koczkáztatni. Mindezek alapján értekező úgy hiszi, bogy a pénz • ügyminiszterium nem fogja a vadászati jogot az első években elérhető nagyobb jövedelem végett bérbe adni, s ezen jog gyakorlását illő bérlet mellett tovább is az erdészekre bizza. (Valóban ideje volna ez ügyben határozatott hozni ; a pénzügyminisztérium erdészeti osztálya még ez év "elején kiadott körlevelében vélemény adást kért a koronajószágok igazgatói és úgy hisszük erdéseitól ez ügyben. Akkor br. Splényi G. úr volt az ügyek élén, — azóta Divalf Adolf m. t. és Wagner S. e. t. urak ressortjúba jutott az, s mint régi gyakorlat embereiről hisszük, a legczélszeriibb módon fogják azt megoldani, s pár forintnyi kétes haszonért a vadállományt és erdőt a fent jelzett károkkal nem koczkáztatni.) *) Talán Békés városa özállománya ? . .. VliZt-SPÔHT. Nevezések a pest-budai regattára. 1872. augustus 18-ikán. I. Vándordíj. 100 Ét ezüst serlegben. Négy evezős és kormányos, outriggeres bajókban.
