Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-07-31 / 30. szám

JULIUS 17. 1872. Amazonian egy pej mén csikót Buccaneertől. Surprise egy sga mén csikót Dangutól. Grand Duchesse egy pej mén csikót Gladiateurtöl. A Wolfdog-kuneza egy pej kancza cs. Manfrédtól. Id. gr. Batthyány László csabdai ménesében f. é. január 7-én Announcement egy fekete mén csikót ellett Pictortól, mellynek egy első és egy hátsó lába kese (jobb v. bal?) homloka hókás, s melly Anonymus nevet kapott. Kirnnlt Fantasia p. m. ell. 1872. a. Maniac a. Marguerite— gr. Forgách Kálmán istállójában tüdövészben. HYÎLT-TÉP. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 кг. fizetendő. Kerestetik 12—lő pár együtt vadászott harrier; részleteket a szerkesztőség ád. Adás — vevés ! 1-ör. Kerestetik egy két éves tiszta angolfaj kan Vizsla, melly levegő után keres és a vadat aportirozza, ajánltatik érette 100 frt. o. é. A szinre nincs, csak a fajra tekintet; a kinek van eladó, alólirottnál jelentse ; próba után megvétetik. 2-or. Alólirottnál vannak körülbelöl 8 darab régi erdélyi fajű méneses lovak 4—5 évesek, heréltek és kanczák 14 '/

2 —15 '/> markosok , pejek, szürkék eladók. — Mind a két üzletre, a kiknek kedvük van, tegyék magokat érintkezésbe post rest. TiszaEszláron Ónody Pállal. f ABátZ«tPQRT. A Csetnekvölgyi vadásztársulat alapszabályai. Alólirottak a cäetneki uradalom egyes közbirtokosságaitól, és pedig a berdárkai, hanko— Hanem bogy honnan veszi O'Rovney a pénzt, ha veszteni talál, azt nem tudom ; már régóta pénzzavarban van. No de ördög vigye az ő baját ; igyunk inkább egy pohárral ezredes ur. Hanem igaz ! Miután O'Rovney a szóra nem hallgat, önnek óvnia kell Fortescue érdekeit, különösen a pálya kitűzésénél. O'Rovney majd kutyahelyeken vezeti azt át; kőfalakat akar majd felhalmozni s'b. Hauem önnek is belo kell szólni a dologba ; vagy Pat mindent a maga javára fog rendezni. — En tudnék valamit, mi miatt a versenyt elveszthetné, ha egyáltalában valami miatt elvesztheti; s önnek gondoskodni kell, hogy az meglegyen, vagy egy garast se adok Fortescue esélyére ; ez a valami pedig (s itt szavát lassú suttogásra változtatá) — egy vagy két vizes-árok; ha „Mad MolF-t valami feltartja, ugy az a viz !" „Meglesz, meglesz" — válaszolá az ezredes; — Majd gondom lesz reá, hogy a fiatal gyerek kárt ne szenvedjen." — Es az öreg ur szavát tartotta, mint a következés majd megmutatja. (Folyt, kör.) vai, markuskai, kis szlaboti, geczelfalvi, pétermányi, restéri, fekete-lehotai, nagyszlaboti, rokfalvai, ochtinai, Csetnek városi, gencsi, sebespataki, rekenyei, kun-taploczi, pelsöcz-ardói határokban, a kerekerdei, veresharaszti, tornavai és somkuti pusztákban a vadászati s halászati jogot nyilvános árverés utjáD kibérelvén „Csetnekvölgyi vadásztársulat tá" a'akulnak s következő alapszabályokban egyeztek meg : 1. §• A társulat czélja a vadászat kellemeit a fentebbi területeken a törvényszabta korlátok közt élvezni s egyszersmind a hasznos vadfajokat kellő óvás s alkalmilag tenyésztés által szaporitani. E végből : 2. §• Lődijakat, sőt idöközönkint a szükséghez képest külön jutalmakat szab a ragadozó s a káro3 vadakra. / 3. §• Evenkint külömböző határokban több napokig tartó 3—4 társas-vadászatot rendez. §. 4. A társulat költségei évenként minden tagra egyformán vettetvén ki, mindenik tartozik azt legfeljebb deczember első napjáig a társulati pénztárba pontosan befizetni. Ki azt csak egyszer elmulasztja, az a társulatból kirekesztethetik s az illeték summás szóbeli peruton rajta háromszorosan megvétethetik. 5. §. Minden egyes tag szabadságában áll a vadászatot s halászatot, ott a hol akarja, s hol az társulatilag tilalmazva nincs, s akkor a mikor akarja s a törvény nem tiltja, bármennyi cseléddel vagy vendéggel, de csak személyesen gyakorolni. Megvárja azonban a társulat, hogy ezen jogával, a többi tagok megrövidítésére vagy a vadak pusztítására, senki sem fog visszaélni. Ellenesetben a kihágó tag a társulatból kirekesztethetik, megvétetvén elébb rajta summás szóbeli peruton a báromszoros évi illeték. 6. §• Társas-vadászatoknál az összes élelmezési költségeket az e czélra a gyűlés által kirendelt egyes tagok viselik, kik egyszersmind a vadásztársaság egyébb kényelmeiről s szükségeiről gondoskodni tartoznak. Az erdészeti személyzet s cselédség napidijjai azonban, valamint a mindennemű egyébb költségek a társulati pénztárból fizettetnek. 7. §. A társas-vadászatokon elejtett mindennemű szőrmés vad a társulati pénztár javára árverés utján eladatik, az elejtett szárnyas vad azonban a lövő tulajdona marad, ba az társulati tag, ellenesetben ennek értéke is a közös pénztárt illeti. 8. §. Azon területeken, hova társas vadászatok vannak hirdetve, ezek előtt 14 napig minden magános vadászat tiltva van. 9. §. A társulat választ egy elnököt, ki az alapszabályok megtartására ügyel, a közgyűléseket a szükséghez képest annyiszor mennyiszer, de évenként legalább egyszer, az őszi vadászatok megnyilta előtt, összehívja, azokon elnököl, annak határozatait végrehajtja s a társaságot törvényen belül és kívül képviseli. 10. §• A társulat választ egy pénztárnokot, ki az elnök utalványozása mellett az összes kiadásokat s bevételeket kezeli, a jegyzökönyveket, köröztetéseket s a levelezéseket vezeti. 11. §. A közgyűlés teendői közzé tartozik, az évenként megtartandó társas vadászatok ! helyeit, idejét s tartamát meghatározni, az élelmezési tagokat kijelelni, a lődijakat s külön jutalmakat is s az erdészeti személyzet dijjazásá' megszabni, minden egyébb költséget megállapítani s kivetni, az erdőköröket tilalmazni s szabadon bocsátani, uj tagokat a társulatba befogadni, vagy kihágó tagjait kirekeszteni stb. 12. §. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel jogérvényesen határozhat s egyedül az alapszabályok módosításához nem csupán a jelenlevő, hanem az összes tagok bárom negyedrészének beleegyezése szükséges. 13. §. A társulat eleve 3 évre alakul s az aláirás is, — bármikor szűnjék meg az aláiró társulati tag lenni — a költségek lefizetésére nézve szintén bárom évre kötelező. Kelt Csetneken 1858 évi májusban. Következik 13 aláirás. Tisztelt szerkesztőség ! — Midőn beeseî felszóllitása folytán, a Csetnekvölgyi vadásztársulat alapszabályait másolatban ide zárva áttenném, egyúttal azt következő észrevételekkel toldom meg. A nevezett vadásztársulat 1858. évben alakult, a midőn az addig mindenkinek nyitva állott vadászterületek bérbeadása első izben határoztatott el, s bárom évenként megújítva fennállott a folyó 1872. év tavaszáig, a midőn a megváltozott birtokviszonyok miatt 14 évi fennállás után feloszlott. A nagyobb részbea befejezett tagosítás folytán a területek részint urat cseréltek, részint kisebb részletekre hasittattak, mellyeken az uj törvény értelmében a vadászati jog az uj földtulajdonosokat illeti ; most ez uj alapon egy ujabb vadásztársulat van alakuló félben, melly ha életre jön is — mi még nem bizonyos — nem fog a réginek sem nagyszerű területeivel, sem szerkezetével bírhatni. Mi válik belőle, majd meglátjuk ! Vadász üdvvel stb. Dobsinán, junius 22-án 187 2. Sz. B. A Szepességből (Hiúzok nyomai. — Borzok. — Duvadak utáni ezirkálás. — Tavaszi vadászatunk з vadállományunk. — Az én 15 éves „Vadász" kopóm.) Mint már e lapok 10. számában kiderítettem, a hiúzok a Királyhegy alatti szepes-püspöki uradalom erdőségeiben is megbonosultak , bár még kézre keríteni nem tudtuk őket. Eleget nyomoztuk és kutattuk ugyan tartózkodási helyiségüket s pedig olly apróra, hogy öt kerülőmmel átkerestünk minden odvas fát, a rókák és borzok tanyáit, sőt a sziklás rejtélyeket is, mind liiába, eredménytelen volt minden fáradság. E szerint absolute nem állitható, mintha okvetlenül pagonyomban — melly 8479 holdra terjed — volna a hiúzok tanyája, de sajnálkozásunkra az bizonyult be, hogy emiitett területen e szoros kutatás előtt is 17 darab őz fojtatott meg e veszedelmes orgazdák által. A patrouillirozás alkalmával 3 róka és 2 borz megnépesedett odújára akadtunk, mellyek közül a rókákat tanyájukból a sziklás helyiségek miatt tüzeléssel ki nem űzhetvén, beépítettük azokat ; azonban mindeddig csak két kölyköt találtunk a barlang szájában döglötten. Borzainknak pardont adtunk, mivel azok tisztogatják a szomszédságban levő réteket a p a j or о к t ó 1, s azért általunk ezen „erdei remete" hasznosnak tekintetik. A hiúzok és más duvaduk utáni ezirkálásainkat már május hó elején, mindig a hó elmenetele után megkezdtük s mindig más-más revierekben felváltva szorgalmasan folytatjuk. Most is két őzgida maradékaira bukkantunk, és azou tapasztalatra jutottam, miszerint a hiúz az ö zsákmányát galyakkal és mohával szokja betakarni. Azt már bizonyítani nem akerom, vájjon ő-e az aztán, ki az utolsó darabka bust is megfalja, s ő volua-e az, ki zsákuiá-