Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-04-17 / 15. szám

119 Ha egy borjakkal biró moschus-ökörcsalád vagy falka meglepetik, akkor vagy carrét képez — a borjak középre vétetnek, az öregek pedig a külvédet képezik és lehorgasztják fejeiket — vagy az őrszemül kiállitott ökör futásnak ered, mely esetben a többiek követik példáját. Ekkor rendesen haszontalan fáradság őket bármily fedett állásból lopva megközelitcni, mert az előőrsi szolgálat ez állatoknál bámulatos tökélylyel van kezelve. Mindebből könnyen érthető, hogy az iramszarvas vagy ruoschus-ökör vadászata igen ártatlan dolog, és nem nehezebb mint valamely kecske- vagy tehéncsordából egy darabnak kilövése. Egy erre vonatkozó vadászati utasítást körülbelül a következő szavakba lehetne összefoglalni : A mint a vadász az állatokat megpillantja, feküdjék hasra, rakjon maga mellé egy sor töltényt és irányozza fegyverét, azontúl nyugton viselje magát és csak akkor lőjön, ha ezek a kíváncsiságtól nógatva lehető közel jöttek hozzá. Ha ennek daczára még sem talált volna, ugy csak folytassa a lövöldözést, a sok közül majd csak talál egyet. A moschus-ökrök ezenkivül még igen jeles hegymászók; — téli kikökötönk közelében egy visszavonulásban levő falka 45 foknyi hajlású kemény havas-uton egy magas hegyet mászott meg ; még jobban fölkelté bámulatunkat egy mosehus-ökör, mely a Schuhmacher-fok meredek sziklafalai között nézett le reánk. Ha az iramszarvasok falkában vannak, ugy ez az első lövésre ijedten szökken egy-kettőt s azután rendesen megáll. Csak ha több lövés esik vagy egy állat elhull, határozzák magukat a menekülésre. Az embernek szinte erőt kell magán venni, bogy a gyanútalan bizalmat, melylyel különösen az emberhez közelitenek, ily bitetlenül torolja vissza. Egy izben egy iramszarvas, midőn csónakunk éppen ki akart kötni, a legnagyobb sietséggel közeledett a parthoz. Az állat előre nyújtott fővel a parton állva maradt és nagy okos szemeivel bizalmasan tekintett felénk, de midőn néhányan közülünk a szárazra ugráltak ki, elszáguldott. Más izben igen nagyszámban jöttek sátoraink közvetlen szomszédságába. A Franklin-fok tájékán 1870. augustusában egy iramszarvas-falka oly élvezetes látványt nyújtott, minőt bármely vadászatkedvelő megirigyelhetett volna tőlünk. Épen partra szálltunk csónakjainkból, hogy néhány nappal előbb elejtett és hátra hagyott hét darab iramszarvast felrakjunk. De az állatok málékkor rothadásnak indultak és élvezketlenekké lőnek, miután ki nem zsigereltük őket. Ekkor egy hegylejtőről mintegy 20—30 iramszarvas jött felénk s midőn egy hómezőre értek, a kellemes hüsseség által csábitva, valószínűleg példánkat is követve, ott letelepedtek. Midőn mi végtere nekiindultunk, hogy utunkat folytassuk, az iramszarvasfal ka előőrse is felkelt s odább indult. Történt azonban, hogy egyikük — minden valószinüséggel a vezér — nagy visszatetszéssel észrevevé, bogy a közép és a hátvéd tökéletesen ignorálta az indulást a tovább folytatá az édes semmittevést. A vezér ekkor megállította a menetelüket s visszatérvén a többiekhez, minden egyes állatot addig-addig böködött agancsával, mig valamenynyi föl nem kelt s követé őt az uj legelő felé. Az iramszarvas husa ehető, de kissé lágy s szivacsos izü. Magától érthetőleg ez állatok igen hasznosak voltak ránk nézve s nflkülök nem egy izben a legkétségbeejtőbb helyzetbe kerültünk volna. Sajnos azonban, hogy legeredményesebb vadászataink az időtájt voltak, midőn Grönlandot elhagytuk ; igy történt, hogy Jan Meyen szigetnél vagy 1000 font iramszarvas- és moschus-ökörhust kellett a tengerbe vetnünk, minthogy az a rögtöni hőemelkedés folytán rothadásnak kezdett indulni. (Folyt, lcöv.) A Szilágyságból. Hadad, 1872. apr. 6. Rég félbeszakított tudósításomat kivánom felvenni, s idei tavaszi szalonkászataim eredményét közölni. — Téli fészkemből rendesen erdészeim tudósítása a szalonkák megjöttéröl szokott haza hivni, mik az idén vidékünkre rendkívül jókor megjöttek, ugy hogy már mártius 5-kén kaptam tudósítást Bécsbe, melly szerint hoszúcsöröseink már mutatkoztak. Én ki lő-listámat 1819 óta pontosan jegyzem, ebből látom, hogy itt legkorábban 1833-ban, mártius 3-án lőttem volt az első szalonkát ; de az idén nem várván őket ily jókor, a kapott tudósításra idején le nem jöhettem, és csak mártius 27-én érkezhettem Hadadba, és pedig a kinek valaha szerencséje volt a Szilágyságban utazni, képzelheti hogy milyen utakon és hidakon keresztül ; mert itt még minden a régi schlendriánban van, s csak a Szilágyság politikusai, és hazarendezöi múlják felül extravagantiájokkal. Haza jöttemmel már a szaloukaidény hanyatlóban volt, s közbe esvén a húsvéti ünnepek is, mai napig ötször tarthattam hajtóvadászatot szalonkára. Lesbe már nem szoktam járni, az-az hogy néha vadászlovamon bizony Csak kilovagolok, de gyalog mar nem producálom, mert a ki 1818-tól fogva üzi e férfias szenvedélyt, annak bizony jármüvei kissé fáradtak, s különben is a tavaszi estéken máijobb szobájában lenni. Ezen öt vadásznap eredménye 42 darab szalonka ; s magamon kivül nem volt más mint öcsém G. S. G. és három erdészem. A mi a jövőre mutató vadállományt illeti : vaddisznóm van sok. Az őzökben mult télen a farkasok kárt tettek, ellenben nyulak reménység felett mu tatkoznak ; tehát őszire lehet egy kis reményünk, ha csak a sok puskatartó, ki dolog helyett most is lesbe jár, meg a kóborló kutyák és az iskolaszünetekre haza jövő urficskák, — kedves szomszédim ! — az idényen kivül nem tesznek pusztításokat. No de most jut szembe, hisz van már új vadásztörvényünk! Csak az a bökkenő: lesz-e látszatja? Lesz-e a ki őrködik e törvény megtartása felett ? That es the question. W : Iharos-Berénybó'J — a magyarországi szalonkavadászok egyik főtanyájáról csak moet megkésve kapjuk a következő tudósítást : „Az idei szalonkaidény 1853 óta a legjobbak közé tartozik. A leg első szalonka martius 3-án észleltetett, az utolsó martius 30-án ejtetett el. A hajtó-vadászatok martius 21-én kezdődtek s martius 26-ig tartottak, melly idő alatt az uradalmi erdőkben összesen 52 darab hosszúcsörü lövetett. Legtöbb ejtetett martius 21-én délután az úgynevezett kisvári erdőben, 19 db. Ugyanaz nap délelőtt ngs Inkey Lajos sághi erdeiben 9 db, és igy ez nap összesen 29 db. Legkevesebb lövetett martius 26-án, t. i. 4 db. — Mint állandó vadászvendégek az idén is megjelentek : gr. Keglevich Béla, gr. Batthyány István, gr. Bolza József, Inkey Zsiga és gr. Zichy Ödön. Csak 2—3 napig voltak : gr. Pejacsevich Marco, br. Wenckheim Béla ö excellentiája és gr. Festeticli Pál. Az egész vidéken, u. m. Iharos-Berény, Iharos, Saard, Szt.-Miklós, Böhönye és Vaiszlón 2 86 db. szalonka levetett. — Legtöbbet lőtt egy napon, martius 21-én, gr. Keglevich Béla, t. i. 12, azaz: tizenkét darabot a 29-böl ! Seb. LQj©fp©k©k, Nsgos Inkey Józseef úr iharos-berényi uradalmában lövetett 1871-beu hasznos és kártékony vadakban : Erős őzbak 12, Házi macska 8, Mezei nyúl 73, Kóbor kutya 8, Fáczán 45, Görény 5, Fogoly 14, Menyét 6, Erdei szalonka 13 (?) Ölyü 31, Fürj 8, Vércse 2 8, Róka 17, Szarka 12, Vadmacska 3, Hamvas varjú 38. Seb. Y © g у © s. A pozsonyi lovagjátékok — mint ujabban értesülünk., 4 nap (apr. 18, 20, 22, és 24-kén) tartatnak. A két utolsó napon lesznek a szekerezési (Caroussel) mutatványok, melyekben kivált Török ezredes (legalább hajdan) ritkitota párját. A nagy kakas. Felső-Gömörből, szives ismerősünktől H. Fr. úrtól N.-Szl.-ból halljuk, hogy az alantahb fekvő Klocsován apr. 9-kén a uagy kakas már hallata szsrelmidalát ; a kihallgatásra küldött kerülő azonban csak is itt és ez egyet hallá jelentkezni, s ez sem szállt még le. A chisnyai magaslatokon azonban, hol különben először szoktak jelentkezni, még ez idő szerint nem hallatják magokat. A Javorinán még sok a hó ; mindamellett is april 25és 26-ka körül készülnek felmenni a környékbeli siketfajd-vadászok : M. R. tvsz. el., Sz. B. (Csetneki), M. J., H. . Fr. urak és pár vendég, a Szentm. . ,y és He. . .y családok fiatalabbjai. Vadhúsbevitel Bécsbe A bécsi vásárpiuezi felügyelőség kimutatása szerint 1871-ben Bécsbe bevitetett: 1,330 1,024 8,400 115,371 190 18,203 5,609 42,200 4,445 1,505 szarvas. vaddisznó és dámvad, kocza, őz és zerge, nyúl. múzsa szarvas és sertevadhús. fáczán, siket- és nyirfajd. császármadár, hófajd, szirti fogoly, vadlúd, túzok, vadkacsa és erdei szalonka, fogolymadár és vadgalamb, vízityúk, búvár, sárszalonka, póling stb. tuczat hurosrigó, fenyvesmadár, fürj, pacsirta és más apró madár. „J. Z." Lord Sidney nem régiben Lapponiából egy csapat iramszarvast hozatott, és Észak-Anglia és Skoczia begycin eresztette szét, remélvén hogy megszoknak és szaporodni fognak. Nagy nemzetközi regattát szándékoznak rendezni a jövő évi bécsi világkiállításra, melynek bizottmánya már megalakult, s Pestről gr. Széchényi Ödön, Neuhofer Béla, Bachmayer József stb. választattak meg. DULCZ ANTAL, szíj- és nyereg-gyártó ajánlja szij- és nyereggyártó üzletét pesti hazai első takarékpénztár palotájában egyetem-uteza 2-ik szám alatt megrendelésekre mindennemű szakmába tartozó czikkekre, Ízléses kiállítással s lehető legolcsóbb árakon. 52—13 Laptulajdonosok a : szerkesztők. Felelős szerk. : Keve Jószef. Szerkesztőtárs : Sárkány Ján. Fer.