Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-04-10 / 14. szám

_106 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. ÁPRILIS 17. 1872. minden belföldi ló. Távolság 20 öllel a nyerpont előtt kezdve, egyszer körül. Teher: 3é. 122, 4é. 138, 5é. és id 145 font. Ménre 3 fonttal több. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló kettős tételt nyer. Blaskovich Ernő úr 4é. vp. k. Lenke, a. Cotswold, a. Gipsy Girl. 138 f. (Gr. Szápáry I. 1 Gr. Esterházy Miklós, 5é. p. h Zápolya, 145 font. * (tulajd.) 2 Visszahuzatott Hegyes. Zápolya, me'ly régóta először jelent meg ismét a gyen, kiheverte fáradalmait s igen jól néz ki, de régi szeszélyességét ugy látszik nem veszté el, mi miatt az indulásnál 20 lóhosszal megkésve , az elejétől mindvégig vezető könnyű kanczát csak a távoszlop táján érheté be 6 lóhossznyira, hol azonban Iván gróf egy pár „ heged üvonással" ujjitva, tetszés szerint nyert 6 lóhosszal 57 aranyat, és 47 frtot ; a 2-ik 190 frtot, 2. Gátverseny, 500 frt. Egyleti dij. Handicap. Távolság körülbelöl 1 Vi mfld öt ugrással. Tét 100 frt, fele bánat, martius 30-ig jelentve 25 frt. Ha négy vagy több ló indul, a második kettős tételt nyer, különben tételét menti. Br. Wesselényi Béla, 4é. s. k. Freudenau, a. Buccaneer, a. Lötty. 125 f. (Pista lovász) 1 Gr. Lónyay Béla, 5é. р. ra. Horror, 141 font. (ifj. gr. Lónyay M.) 2 Gr. Sztáray János, id. p. h. Rubicon, 149 font. (gr. Szápáry I.) 3 Gr. Esterházy Miklós, 4é. р. k. Pelroleuse, 125 font. (jockey) 4 Fuchs Rudolf főhadnagy, 4é. s. b. Talmigold, 124 f. (Quinten) 0 Blaskovich Ernő úr, 5é. р. k. Hegyes, 128 f. (tulajd. elbuk.) 0 Talmigold vezet, utána Petrolcuse, Freudenau, Hegyes és Rubicon, utolsó Horror, mellynek lovasa megkésett. Az erdő alatti gátnál Hegyes az előtte késlekedő lovakban elbukott s üresen nyargalt tova ; az utolsó fordulóra Rubicon vezetett, az egyenes vonalon azonban Horror, majd Freudenau váltak ki biztos nyerőnek s ez utóbbi 4 lóhosszal nyert a kissé későn biztatott Horror ellen, ugyanannyival hátrább Rubicon és Petroleuse együtt a 3 ik helyen. Némelyek úgy vélekedtek, hogy e versenyt Horrornak kellett volna megnyerni, ha L. jobban „verseny" és nem vadász-tempóban lovagolja azt ; mi azonban inkább hisszük Freudenau idomárjával, hogy Buceaner e leánya illy távolságra még egyenlő teher alatt is, mindig megverheti a nehézkes Zetland lovat. Egyébiránt tény, bogy Horror az utolsó ugrásnál véletlenül oly testrészére kapott ostorcsapást, mi ménnél jellegző, minek következtében fájdalomtól szinte összeroskadt s maradozni kezdett. Nyeremény 875 frt az első, 190 frt a másodiknak. 3. Akadályverseny. 800 fit. Egyleti dij. Handicap. Távolság 2 У

2 mfld, 15 akadálylyal. Tét 150 frt, bánat 75 frt. Martius 30-ig jelentve 40 frt. A második ló a tét- és bánat-pénzekből 400 frtot nyer. Gr- Esterházy Miklós, 6é. p. h. Kenthopper, a. (félvér) 150 (tulajd.) 1 Gr. Zichy János, id. s. h. Royal Oak, a. King Charles (félvér. 140 f. (Larissy) 2 Br. Diller Lajos, id. s. k. Freya, 13 4 f. (Quinte •) 0 75 frt bánat Almosért. Mind a bárom paripa pompás conditióban, csupán, hogy a mennyivel Kenthopperen kevés a hús, annyival több az Royal Oakon, mit kissé mégis érzett azután. Indulás a negyedmértföld tájáról viszásan,kétszer a belső pályakör valamennyi akadálylyal s másodízben a sikpályára kifutással. A vezetéstől mindenki vonakodván, Miklós gróf nyargalt elől, utána Royal Oak, később Freya. Az állvány előtti kettős árkot Kenthopper és Royal Oak egyszerre ugorták, mig a deszkapalánkhoz előbb érkező Royal Oak itt az ugrást megtagadván, a másik két ló is megfordult, csakhamar azonban mind a három átkelvén, a vályogfalnak vágtattak, Kenthopper visszatartva ; minthogy azonban itt is az előbbi jelenet ismétlődött Royal Oakkal, innentől fogva gr. Esterházy vette át a vezetést, mit egész végig meg is tartott, gyönyörűen ugratván minden akadályt, s 6 lóhoszszal tetszés szerint nyert. Royal Oak mindig alacsonyan ugrottt s a vályogfalból jó darabot kidöntött ; a síkfutásnál igyekezett ugyan Kenthopper után, de nem érhette be. Freya messze messze elmaradt. Nyeremény az elsőnek 87 5 frt, a másodiknak 380 frt. 4. Kis akadály - verseny. Tiszteletdij. Futhat minden vadász - ló mely ez évben idomár keze alatt nem volt. Urlovarok színeikben. Távolság körülbelől 2 a mfld. 10—12 ugrással. Tét 50 frt, f. v. f. Három induló ló,vagy. nincs verseny. Teher minimuma 125 font. Br. Löhneyscn, 6é. p h. Dangerous, 135 f. (gr. Esterh. M.) 1 Aczél Péter úr, 5é. р. k. First Lady, 140 f. (gr. Szápáry Iván) 2 Gr. Almássy Kálmán nev. Blaskovich M. úr 5é. p. h. Rruszli, 135 f. (gr. Almássy K.) 0 50 frt bánat Hegyes és Hipponaért. Kedvencz First Lady, melly pompás egy állat s mai futása után ítélve, még szép pályája lehet. Indulás az előbbi pontról, a belső pályakör kettős árkán és deszkafalán át, de balra hagyva a vályogfalat, s kinyargalva a határárok hosszában, fel az erdő mögötti dombra, azután le az erdő hosszábani több gáton és árkon át a majorházig, s onnan ki a sikpályára, egyszer körül. A vezetésre First Lady lovasa vállalkozott, utána Bruszli később Dangerous, remek ugrásokkal kelvén át valamennyi akadályon, s nem sokára a kelet felőli erdőben merülvén el, honnan a magaslatokra fel, majd onnan lefelé vágtatva, Szápáry eltéveszté a pályát, utánna Almássy is, mig az eddig 10 lóhoszszal hátrább lovagló Miklós gróf észrevevén a hibát, először fordult vissza, igy 20 lóhosszal előbb ért ki a sikra, s vigan vágtatott fel a majorház felé ; gr. Szápáry erősen iparkodott utánna, de Esterházyt többé be nem érve, ez az állványok riadó éljenzése közt 6 lóhosszal győztesként vágtatott el a ezélpont előtt. — Nyeremény tiszteletdíj és 227 frt. S —s. Veimmjr-prograiniiiii. Pótlék a pozsonyi versenyekhez. Vasárnap, april 28-kán. Akadályverseny, olly idomitatlan lovak számára, mellyek a pozsonyi katonai parancsnoksághoz tartozó hat lovas-ezredbeli tiszt urak tulajdonai, s általuk lovagoltatnak. 2 mfd., 10 akadály, 3 láb magas és 8 láb széles. Teher 130 bécsi font, telivérre 5 fonttal több. Tét 15 frt. Nevezni kell april 20-ig a 8-ik dragonyos ezred parancsnokságánál. Tisztek egyenruhában. Ot lónak kell indulni vagy nem lesz verseny. Az első ló kapja a tiszteletdijjat (pozsonyi uraktól) és a tételek felét, a 2-ik a maradékot. Minden induló lóért 5 frt gyeppénz fizetendő. Indítványozók br. Kotzkapit.., br. Mertens kapit., és Hopffgarten ezredes. Sz.-Györgyön mart. 28. 1872. (Nominations.) Igazítás. A pesti májusi versenyek II. OSZt. államdijának nevezéseiből : br. Wesselényi Béla 3é. p. m. Blitz Major a. Thunderbolt any. Eugenie 108. font teherrel — tévedésből kimaradt, mi ezennel utánpótoltatik. A titkárság. Az én első „Steeple-cbaserem.

1' (Az „Old Bushman" emlékirataiból.) (Folytatás.) Az eféle hunt-steeple-chasek rendesen nagyon kevés mesterfogással járnak, s jóformán eleve tudja az egész világ, mely lovak fognak vállalkozni. Tény, hogy a tulajdonosok rendszerint sokat tartanak paripáikra s kérkedni szoktak azoknak jeles sajátságaival. Tulajdonképen az ily ugratóversenyek nem igen különböznek a rendes versenyektől, kivéve, hogy az emberek viseltes kabátban jelennek meg, és hogy csak hevenyészett pályakörnek két zászlócska közé alkalmazott sövényakadályaival küzdenek meg. Futtatáskor Tom zárkozott, hallgatag volt legjobb barátai előtt is. Ugy ült a lovon mint valami viaszbáb, mielőtt nagy munkáját 'me kisérlendő vala. О ugyan tartott kissé tőle, hogy ha az öreg Dotand-Go-One az első mértföld nehézségeivel szerencsésen meg fog is küzdeni, a második mértföld akadályaival aligha birkózhatik meg ; másfelől azonban vigasztalására szolgált master Tómnak az a tapasztalata, hogy a vén bohó (nagybátyja) mindig tudta mit cselekszik, s azért végre sem lepte öt nagyon meg, midőn már két héttel a futtatás előtt ott látta a nevezett paripák névsorában ötödik helyen Mr. — koros pejheréltjét vDot-and-Oo-One"-t, oda igtatva lovarjának szinét is : kék test, fehér ujj, fekete sapka. Félig-meddig tudva volt, mi lakik e vén pej gebében. De arról senki sem álmodozott, hogy voltaképen minő tehetségek lappanganak ennek öreg tag. jaiban. A vén gentleman nem látott abban semmi lehetetlenséget, hogy kaptás ló a verseny gyepén diadalt arathasson, jólehet két jeles vadászló volt a versenytárs, mint а Priamtól származott ama barna herélt — egy farmer tulajdona — mely az előbbi években kétszer volt a steeple-chase nyertese, és a másik egy nyugalmazott kapitány kis vöröspejkanczája, szintén nemes származású, mely a főbb kedvenczek közé tartozott s nem kevesebb szerencsével szokta a pályatért odahagyni. Findon falucska, melynek közelében, mint legalkalmasabb és legkedvezőbb területen vadászatainkat tartani szoktuk, mintegy tizenkét mértföldnyi távolra feküdt tőlünk. A falu maga szelid lejtőn terült s mohos vén egyházának tornya, mértföldekre határjelül szolgált.A csöndes lclkészlakot századokkal daezoló szilfa.csoport környezé. A földmivelők lakai szerte terültek körüle,

s az udvarokon levő asztagok és szénaboglyák a helység anyagi jóléte felöl tanúskodtak. A mint az ember a lejtőről a templom mellől a völgybe letekint, oly látkép tárul föl а szem előtt, а minő Angliának csak nagyon kevés vidékén található föl. A mértföldekre terjedő, legjobban mivelt szántóföldeken pedig a világon a legjobb vadászat esik. A Swift nevú folyócska, mely itt egészen patakká törpül, gazdag, viruló réteken kígyózik át, majd mocsárokat képez kiöntései által. Itt-ott egyegy fölárkolt vagy galagonya-sövénynyel kö.ülvett gazdasági épületekkel ellátolt majorság tűnik föl ; majd apróbb berkek és ligetek teszik a tájat változatossá. Szóval e vidék a vadászterületek netovábbjának eszményképe. A Steeple-chase-re használtatni szokott versenytér a falu és a patak közötti réten terült, mely az első zászlótól számitva a harmadik akadályt képezte, s mely itt körülbelül tizennyolez lábnyi szélességű és 8 —10 láb mélységű. Ezen tul nagy bozótokon és sövényeken vezet át a verseny vonala, melyen mintegy kétmértföldnyi távolságot kell megfutni ; aztán még egyszer fölmerül a patak akadály gyanánt, mely azonban ekkor már koránt sem oly széles. Innen aztán nyilegyenességben vezet — két jelzőlobogó közt — az út az onnan négyszáz yardnyi távolságra eső utolsó akadályt meghaladva a pályafőhez. Az egész pályavonalon buszonbét jóravaló v.idász-akadálylyal kell a versenyzőknek megküzdeni. Ehhez járul még a pataknak kétszeri átugrása, mi szintén nem tréfa-dolog. Azonban miután csaknem minden ember és paripa már a versenynap előtt igen jól ismerte a vidéket, egyszer-másszor be-bebarangolván azt a falka után, a küzdelem nem járt annyi fenyegető veszélylyel együtt, mint számos nyaktörő stoeple-chase en , bol ugy a lovar, mint a ló csu-