Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-03-29 / 10. szám

MARTIUS 20. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 01 75 Különösen látogatott vadforgókon, vagy a hol a szálitás igen nehéz, az egész dögöt ott hagyjuk; de a hol a szállítás könnyebben esz­közölhető, belőle egyes darabok más forgókra vitethetnek át. Azonban a mérgezésnél nagyon óvatosnak kell lenni s főkép vigyázni, hogy a kézen seb ne legyen. Az igy eszközlött mérgezés folytán 18G4. év óta. 70 db farkast, 100 db rókát, G db hiuzt és 3 borzot sikerült elejteni, de nem'mind kézhezkeriteni, minthogy a megmér­gezett dúvad nagy része, különösen ha csak csekélyebb menyiséget élvezett a döghusból, még sok mértföldnyire elment, és minthogy ha friss hó nem volt, azok nyomát nehezen lehe­tett követni : azért részint a vidékbeli parasz­tok hurczolták el, részint valamely rejtett helyen rothadt el s csak a következő tavaszon leltem meg csontvázaikat. Az elmúlt évben sikerült egy éjen egy darab döghuson 7 db farkast elejteni, mellyek mind­össze alig 8 fontnyit ettek a döghusból, és mindannyit GO lépésnyi körületben kimúlva találtam. Két nappal később ismét elhullott 2 farkas, ezeket azonban a marmarosi parasztok ellopták ; későbben ugyanazon döghus még 2 farkast szolgáltatott be. Két más hasonló döghus-darabon, néhány farkas- és borzzal együtt 2 db hiúz is került kézre ; és ezzel meg van állapitva, hogy a hiúz éhes állapotában döghust is eszik. Az itt elmondottak, ugy hiszem,hogy a mérge­zés czélszerii voltát eléggé bebizonyiták, s na­gyon kivánatos volna, ha ez hazánk minden va­das-területén alkalmaztatnék ; s hitem tán nem csal, ha fölteszem, hogy ha e vadirtási mód e becses lap által elterjed, nem fognak késni e módszert, — ha csak próba gyanánt is utá­nozni. Mióta a mérgezés az itteni területen alkal­mazásban van, azóta a farkasok száma teteme­sen megfogyott, és az idevaló nép nem egyszer háláját fejezte ki a fölött, hogy e csapástól meg­menekedett. Miután igy a mérgezés czélszerü voltát a dúvadakra nézve kifejtettem, szabadságot ve­szek magamnak a t. szerkesztő ur által hozzám intézett kérdésre : az itteni fővad-állományt il­letőleg röviden válaszolni. A vadóvás behozatala óta, itt csak az üzeke­dési időszakban lőttünk évenkint néhány szar­vast ; ezeket lehetőleg kiméljük, hogy szapo­rodjanak. A szarvasok itt átalán erős testalka­tnak, a 12—14 agancsosok középminőségüek gyanánt szerepelnek, me'lyek az üzekedési szakban 3— З'Д mázsát nyomnak. Erős szar­vasnak tartjuk vidékünkön a 16—22 agan­csost, mely 4—5 mázsát nyom. Nálunk általán a szarvasnak két faja fordul elő; a sikon előfordulók könynyebbek, agan­csuk is világosabb és kevésbbé gyöngyözött, mint a magasabb hegységbeli sötétebb szarvasé, melynek agancsa sötétbarna és gyöngydúsabb ; cz utóbbi egyszersmind tetemesen erösebb. Újév óta 2—3 napig dúvadra ée vaddisznóra vadásztunk; elejtettünk 1 vadkant, 10 rókát egy erős hiuzt, egy fiatal hiúz meglövetett, minthogy azonban éjjel nagy hó esett, nem kö­vethettük nyomát. Ugyanezen hajtás alkalmá­val egy harmadik (fiatal) hiúz elhibáztatott. A mint becses leveléből látom, t. szerkesztő ur kissé sokalja az 1870-ben elejtett medvék számát ; ez nem csak változatlanul marad, de sőt biztossággal lehet mondani, hogy ha méltó­ságos urunk magas vendégei előbb érkeznek, ugy még sokkal több esett volna el. Jövő levelemben majd a szarvas-idényről. Szolyván 1870 január 13. P....A. .. Udvari szalonka-vadászat II. Kerepesen, 1871. mart. 20-kán. (Mult számunkra későn érkezett.) О Felsége 20-kán reggel 8 órakor érkezett Gö­döllőre, honnan azonnal magas vendégei és kísére­tével Kerepesre hajtatott át. Az idő ugyan kedve­zőbb volt, mint az előbbi vadászaton, de maga a vadászat e vidéken hogy sikeres lehessen, még igen korai volt, s sok év óta nem is fordult elő ; az ered­mény tehát csekély is volt. О Felsége lőtt 4 db szalonkát ; minisztereinők ő kegyclmesége gr. Andrássy Gyida 1 db ; br. Ga­blencz lov. tábr. és orsz. kat. parancsnok 4 db ; hg. Lobkevitz ő Felsége szárnysegédje 1 db ; Kriegsham­mer őrnagy — ; gr. Anersperg kapitány 3 db ; Be­nitzky ur 1 db. — ő Felsége már délután visszako­csizott a vasúthoz, és hazautazott Budára. (Utólag megemlítjük itt, hogy mint értesülünk a 18-kán Valkón tartott szalonkavadászaton József fölig ő fensége is jelen volt ; a kevésből l db sza­lonka neki is jutott, s bogy olly sürü havazás volt, miszerint a czélzás és lövöldözés igen nehéz volt.) Szerk. Vettük gr. Széchenyi Pál ö mltsága egy szives le­velét is, mellyben tudatja: — „Tarnóczán 12 napi vadászaton (mart. 13 — 25) 101 db szalonkát lőt­tük, mellyböl a háziurra (gr. Széchenyi Ferencz) 22 db, reám 34 db., a vadászati személyzetre pedig 45 db jutott." — Más vendég — mint értesülünk nem is volt e valóban kitiinö vadászaton, mely — ha a pus­kások kis számát vesszük, akár a szlavóniai és hor­vátországi vadászatok eredményével is kitartja a ver­senyt. „Mégis — irja ismét a gróf — az idei sza­lonka idény nem mondható legjobbnak, mert csaku­gyan nagy szorgalmat kelle kifejteni, hogy a száza­dik szalonka elessen, holott más jóbb években köny­nyii szerrel 200 is elejtetett." — Egyelőre azonban még sem tudunk helyet Magyarországon, hol annyi hosszuesőrü került volna puskavégre, mint a népdal megénekelte Tarnóczon. Gsetnekvölgye martius 21. 1871. A „Scolopax rusticola" tegnap az az 20-án itt vólt már, többeket láttam. Aggatékra 1 db jutott. A 16—19-ki hidegek, essök s szélvéssek előtt nem mutatkozott még. Többet róluk az idény végeztével. Tisztelettel Sz. B. ' A f. évi 2-ik számunkkal szét­küldött „Országos lőjegyzék­mintáinak" beküldési határnap­ját újólag april 20-ig meghosz­szabbitjuk. Az 1870—71-diki országos lőjegyzékhez beküldött adatok előleges kivonata. (Folytatás.) Temesvár melletti vadászerdö (m. k. kincstári) 4539 hold., összesen 368 db vad; köztük szép számmal őzvad 29 az erdei személyzet, я 51 vadorzók által vaddisznó 8 nagy, és я 11 malacz elszedve a vaczokból, fáczán 13 az erdészeti személyzet „ 27 a vadorzók által és 5 vadmacska. Temesvár mellett szakáiházi erdő 555 hold; kevés vad 58 db van feljegyezve; ugy látszik a kincstári jószágot mindenki szabad birtoknak nézi, bár az ottani derék erdész (Sztaniszlaw Simon) eleget iparkodik ellenök. Utólagosan kaptak ezekhez a Temesi kincstári összes erdöker. kimutatását Kremser János rékasi m. kir. erdőmester ur szívességéből — rendes lö­jegyzékek hiányában (hisszük hogy ezután lessz rendesen vezetve) csak megközelitőleg. A rovatolt nagy kimutatásban ugy is egészen áttekinthetöleg adván majd az egyes erdőkerületeket, itt csak in­kább az ottani vadállomány minősége és mennyisé­géről akarunk egy kis helyrajzi — képet adni. Ozvad kisebb nagyobb számmal mindenütt talál­ható, kivéve a bruckenaui és dentaui kerületeket, s összesen 90 db lövetett; vaddisznó 22 db, legtöbb a Vadászerdőben, köztük a tavali hirhedt vadkan. Ugyanitt fáczános is van s 40 db jegyeztetett lö­véssel. Nyul, fogoly, fürj kevés van a lőjegyzékben, miből azonban még nem következik hogy bőségesen ne tenyésszen ; hamarabb hisszük, hogy az octoberi novemberi árvizek pusztították el őket, s talán nincs is rendes vadászatuk. Mindezt jövőre megemlíteni kérnők. — Erdei szalonka meglehetős számmal (148 db). A vadmacskák itt is honosak s 8 db ej­tetett el ; róka 46 és 1 borz. Hg Coburg baloghvári urodalma 4500 hold, de nem egészen erdőség. Van ott fővad és őzvad, de talán csak kevés ; vaddisznó 24 db ejtetett el ; nyul, fogoly, fürj kevés; erdei és vizi szalonka se sok. Vadgalamb itt is, mint mindenfelé közép mennyi­ségben. Soóvári és keczer-puklini m. kir. kincstári urod. 14000 hold. Található a kerületben őzvad, melly­böl 6 db, és vaddisznó (7 db), valamint császárma­dár (15 db) lövetett; igen kedvező lehet az erdei szalonkára nézve is, mert 55 dbot találunk felje­gyezve ; farkas, vadmacska és nyest is fordul elő ; e két utóbbi, mind eddig is látszik — Magyaror­szág minden részében meglehetősen található. Erdő­mester Halmay Ágost, ki Soóvárott egy olvasókört is alapított a télen. Korpona sz. kir. város területe. 15255 holdon 363 vad ; egyébiránt mint a városi főerdész megjegyzi, a valóban elejtett vad száma ezt jóval túlhaladja, mi­vel az orvvadászat lesben nagy mérvben gyakorol­tatik. Gr. Festetich Tasziló Keszthelyi vad. ker. 22610 hold ejt. 697 vad Szántói „ n 14404 „ n 160 „ Vállusi „ n 5234 „ 81 „ Közülök 8 db fővad a két utóbbi helyen s ugyan­annyi őzvad mind a 3 helyen ; Szántóra 3 db vad­disznó is jut ; ellenben kevés a kimutatott nyulösz­szeg (összesen csak 84 db) ; nem tenyész vagy nem kiméltetik ? Fogoly és fürj középszerű ; ellenben nagy számmal van kimutatva vadkacsa, 103 db ; ugy szintén vizi szalonka 75 db, de csak természe­tesen a keszthelyi határban. A fővad, de különösen az özállományról bővebb tudósitást kérnénk, vala­mint alkalmilag a vadkacsa- és szalonka-vadásza­tokról is — Riedl Ödön erdőmester úrtól. Kassa városi határ (2 3 tagból álló vadásztársulat által bérelve) 28,000 cat. hold erdő és mezőségen ejtetett 906 db vad, u. m. : 6 őzvad, 26 haris, 288 nyul, 20 erdei szalonka, 5 császármadár, 5 vadgerle, 91 fogoly, 1 vadmacska és 451 fürj, 14 róka. Kassa város piaczán a vásár-birói kimutatás sze­rint a mult évben összesen 1040 db nyul ada­tott el. Pólyi és lörinczkei közbirtokosság, (bérli 11 tag) 6000 holdon 131 db vad.

Next

/
Thumbnails
Contents