Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-03-22 / 9. szám

MARTIUS 22. 1871. МуММёр. Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlan borgis sor helyéért. Eladó lovak: LOVE-TO-PAU, 4éves pej kancza, ap. Daniel O'Rourke, a. Game Pullet. Láthatni e's tudakozódni lehet N.-Ladányban (u. p. V.-Palota) vasúti állomás Fehérvár, gr. Nádasdy tulajdonosnál. SPRIG OF SHILLELAGH П., pej mén, nevelte gr. Sándor Mór 1852., ap. Sprig of Shillelagh a. Gipsy, ennek anyja Tourist, a. Redcap, Whis­kertől (M. Méneskönyv 12 7. lap) szabad kéz­ből eladó. Bővebb tudósítást a lap szerkesz­tőségében. A vadak jogosultsága az óvásidényre gazdasági szempontból. (Folytatás és vége.) De hogyan reméljük ennek bekövetkeztét, midőn a kormány által előterjesztett vadászatj t.javaslat24.§-ban szóról szóra ez áll: „a sere­gekben vonuló vadludakra, vad és s z e­lid galambokra (!) seregélyekre ( ! !) és sasok, kányák, vércsék, (! !) s ó 1 y m о к és ölyvek (!!!) min­den n e m e i r e*), valamint a szarkákra, tilos időszak alatt is szabad vadászni." A 23. §-ban anathema mondatik a vándor (! !) és vizi madarakra. Igy értelmezik nálunk a vad védelmét.**) Külföldön, különösen Németország és Angliá­ban egészen ellenkezőleg járnak el Tanul­*) Talán fajaira, mert a sólyom, ölyv sat. már nemet (Genus) képez, és ez alnemek- meg fajokra szakad. L. **) Ez még semmi, de a Halász B. és társai ál­tal legutóbb benyújtott javaslat, egyáltalában min­den vadra nézve meg akarja szüntetni az óvási idényt ! Szerk. latuak és bátrak, mint egy valódi katona, egyszóval a világ legjobb versenylovai. Es л sorsnak milly csodálatos lánezolata fűzi őket a családi és társa­dalmi élethez. Ha a Tündérke fénylő szőre kissé színte­lenebb, elég hogy százan szerencsésnek s ugyanany­nyian szerencsétlennek érezzék magokat. Ha Colum­bine megnyeri az ascoti serleget, akkor Fogadó ka­pitány felléphet az „örökösné" kezéért, ha Fradia­volo a Handicapből visszavonatik, ugy a fiatal Pen­gőssinek (a huszároknál) el kell adni tiszti rangját ; igy megy ez feljebb is : gazdagság és becsület, rend­jelek és csillagok, élet és üdvösség függ e paripák és a véletlen szerencse játékától. Nagy események sokszor kis okból származnak, s hatalmas paloták gyakran igen laza talajon épitvék. A hindu hit sze­rint a földgömb egy elefánt hátán nyugszik, ez meg egy teknöczön áll ; de hogy mire támaszkodik ez utóbbi, azt a tudós brahminek máig/sem tudták ki­találni. Nem másként nyugszanak az angol nép nagy nemzeti ünnepélyei is illy telivérek könnyen kitör­hető finom lábcsuklyóin, s nincsenek Anglia naptá­rában vastagabb veressel aláhúzott ünnepnapok, mint a nagy versenyek napjai, mellyeken a parla­mentnek üléseit felfüggeszteni, a nagy gyülekezetek, ebédek és báloknak elnapoltatniok kell, mert az ö . . . . se jelenne meg rájok ; a versenyek vonz­erejének mi sem állhat ellent. Még jól emlékszem egy legkitűnőbb zenészünk esetére, ki nevetségessé tette magát örökre, mert a Derby napján akarta megtartani concertjét, s üres padokra kellett bá­mészkodnia ; még csak a zenészek sem jelentek meg. (Folytatás következik.) VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. mányozzák az egyea családok, nemek, t a j о к életét s a szerént osztályozzák. Persze ily eljárás mellett egészen más néze­tekre jönnek, mint a minővel a t. javaslat nem z о о 1 о g készitője kell hogy birjon. Ott a varjak, csókák, ölyvek, vadgalambok, baglyok (a nagy suboly kivételével), számos ván­dor madár, köztük a rigók és seregély oltalomban részesülnek.*) Ott egy Vogt, Gloger, Lenz, Brehm, Lewes, Wood sat. tüzetesen foglalkoztak e fontos tárgy­gyal. A porosz kormány Gloger „a mezei gazda barátjai" czimü müve alapján járt el. Lenz, kormánya által segitve, a hasznos állatoknak ugy szólva vadoni tenyésztését léptette életbe 1 ide vágó népkönyvek adattak ki a kormányok által, s ma már nemcsak alapos törvény védi ott a hasznos állatokat, hanem maga a gazda és erdőtulajdonos v. vadászjogosult, saját ösz­tönéből, felismerve önhasznát, oltalma alá ve­szi. Jól tudják, hogy a vadgalamb az év nagyobb részén át gyom maggal él, s igy az általa szerzett haszon sokkal nagyobb az oko­zott kárnál. A baglyok és ölyvek (Buteo lagopus és vulgaris) vércsék mint kitűnő egerészek ismeretesek. А к а к u к, a rigók, z e n é r e k, varjak, (különö­sen a csóka) kártékony rovarok pusztítá­sáért állanak becsben. A czinkék és seregélyek számára kis fészkelő ládákat aggatnak a gyü­mölcsfákra, hogy oda édesgessék, mi igen szé­pen sikerül is ; igy a Gothai nagyherczegség­ben 1856. előtt a seregélyek csak egyenként je­lentkeztek, de a mióta ott Lenz fészek-dobo­zokat aggattatott ki, ugy elszaparodtak, hogy számukat több százezerre becsülik, s azóta a rovarok pusztitása az erdőkben csaknem szo­katlanná vált. A veréb szintén a haszno­sok közé számíttatik. A fajd és fogoly félék nemcsak Ízletes busók miatt érdemlik meg, hogy elszaporodásuk lehetőleg elömozdit­tassék, hanem mint szorgalmas rovar-pusztitók is, mivel fiaikat csaknem kizárólag rovarok, s azok petéi, alakjaival növelik fel. A ki nem röstelli a fáradságot, s alkalma nyilik rá, egy fogoly családot csak pár óráig megfi­gyelni, tapasztalni fogja, hogy minő mohóság­gal kapkodják az apró csibék a rovarokat, kü­lönösen a fünemü és gabona féléken élődő n ö­V é n y t e t v e к e t; az öregek pedig a fenn­tebb is emiitett gabona darázsokat; fénylő repeze bogarat (Melligetbes aeneus) stb. kiváló kedvvel vadásszák. A növény tetve­ket a fürjek is ép oly szorgalommal szede­getik mint a pulykafiak, a mellyek általán csak ugy tenyésznek jól, ha rovar táplálékhoz juthatnak.*) A nagy (lomba) túzok a rep­czevetésben rovarok pusztitása által bizonyo­san kiegyenlíti a kárt, mit a vetésben ösvény­taposás által okoz, mivel fiai csaknem kizáró­lág repczebogárral táplálkoznak. A reznek túzok hasznossága pedig kétségbe nem is vonható. A seregélyek, vércsék, különösen a kék vércse, rózsaszínű csacskár, (Pastor roseus), és varjak nyomról nyomra kö­vetik a vándorsáska seregeit s képzelhetlen mennyiségűt pusztítanak el. *) Nálunk ép ellenkezőleg a seregélyre kétszer is ki van mondva a halálitélet, a 23. §. mint vándor­madárra, a 24. §-han azon tisztesség éri, hogy név­szerint is megneveztetik. L. 67 A hasznosság dicsőségét a madarakkal több félreismert emlős is osztja, ide tartoznak a de­nevérek, cziczkányok, vakond, me­ny é t, sün, ez az ártatlan egerész, mellyet éretlen gyerekek s értetlen emberek uton-ut­félen agyonvernek. Még a hüllők között is ta­lálkozik nem egy hasznos, minő például az uszó sikló (Tropidonotus natrix.) Ha azonban érintettük azt, mikép a kor­mány vadászati törvényjavaslatában nemcsak hogy elegendőleg gondoskodva nincs a hasz­nos állatok védelméről, de söt többen a le"­' О hasznosabbak közül a kártékonyak közé van­nak sorozva, őszintén be kell vallanunk azt is, mikép olly részletezésbe nem is bocsátkozha­tik, mint mi czikkiinkben ; de ha az a javaslat körén tul nem is esnék, és az általunk feljegy­zett állatok mindenikéről lenne abban gondos­kodva : az csak holt betű maradna, mivel a nép, sőt akárhányan a műveltebb osztályokhoz t a r t о z ó к közül is nem ismerik az állatokat ; egyik bagoly ollyan előt­tük, mint a másik ; a gonosz héja, örvöly egy kathegoriába jön a hasznos ölyv, vér­cse, stbbivel. A czél csak ugy éretnék el szerény vélemé­nyünk szerint, ha, mint más országokban tör­tént, fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisz­tériumunk is magáévá téve ez ügyet, a hasz­dos és kártékony hazai állatokról olly szakem­berrel Íratna egy rövid munkát, ki egyszers­mind népszerűen tud irai, s a ki saját szemlélete és észleletei nyomán is­meri faunánkat, mert hogyha сзак egyetlen (valamelly elavult , hiányos természetrajzból szedett) adata ellenkezik a fóldmivesnek a természetben tett megfigyelésével, ugy elvesz­tette örökre bitelét. Szükséges továbbá, hogy a hasznot a kárral pontosan összevesse a szer­ző, s világosan kimutassa a gazda hasznát és kárát. Kimaradbatlanok a minden staf. fage nélküli jó, hü fametszetii ábrái a kérdésben levő állatoknak. Az illy munka a fahisi papoknak, néptanítóknak ingyen meg­küldendő lenne, ezenkivül potom áron a pony­vairodalomra kellene vetni,had terjedjen min­den utón. Illy eljárás mellett a gazdaság nagy előnyére oda j uthatnánk, hol e téren ma áll Németor­szág, Anglia, Belgium és Hollandia. L—r. *) A „Gazdasági lapok" mult év nov. egyik számában Molnár Lajos érdekesen mutatja be a házi tyúkféléket mint kiváló rovar-pusztitókat. Ada­tul a többek között felhozza, hogy egy hazai ezu­korgyár répatermését a rovarok mind elpusztították, s csak a lakás közelében azon része maradt épen, hova a tyúkok kijártak. Felhozza az „Annalen der Landwirtschaft" ezimU berlini lap egy tudósítását, mellyben a tyúkfélék mint megbecsülhetetlen rovar­pusztitók mutattatnak be. L. Adatok ritka vadjainkról. Van még zerge a Tátrán is ! A tátrai zergékre nézve Szent-Iványi Márton ő mltsága szivességéből ujabb közleményeket kaptunk, mellyek hitünk szerint semmi kétsé­get nem hagynak az iránt, hogy a liptói Kárpátokon, a Krivántól egész a Szepessé­gig terjedő magasokon mintegy 120 dbra be­csülhető zerge-állomány létez — még mindig. E szerint ha még létez is e királyi vad, de mint

Next

/
Thumbnails
Contents