Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-03-20 / 8. szám

0)3 menhelyet nyújtanak a zerge'knek. Hozzá járul me'g а vadásztörvények aránylagos védelme, azon tapasztalat, miszerint anyakecskék csak igen ritkán ejtetnek el, továbbá a veszedelmes orvmadarak és ragadozó négylábúak mindinkább nagyobb ritkasága, s végre a zerge'knek rendkivüli szemessége, fortélyossága, s sebessége. Tsehudi adatai szerint asvájczi „Bündnerland" végtelen magaslati tájai ezernél több zergét táplálnak. A „Churfirsten, a glarni, uri, valiisi, tessini, berni, waadtliindi havasi kerületek számtalan zergecsordát rejtenek ; s ha mind a mellett halljuk vagy olvassuk, hogy egyes zergevadászok életükben 300, 500, ООО, vagy mint Col a ni, a hires engadini zerge-király 2800 darabot ejtett el : ugy ezen adatok nem csak a nagy pusztításokról, hanem egyszersmind az állatok tetemes számáról is tanúskodnak, s ha fel is vesszük, hogy a Svájczban éveukint 6 — 700 db zergét lőnek, ugy ezen összeg még nem veszélyezteti jövő létszámukat. Persze hogy e mellett nincs kizárva azon constatált tény, miszerint annak előtte ezen állatok még sokkal nagyohb számban találtattak, s kevésbé félemlösek voltak, mint most. A svajezi „Glarnerland" havasain már évszázadok óta szabad s védett tilalmi helyek vannak. Egy rendelet, melynek eredete egészen a 15 századig vihető vissza, azt hagyta meg, hogy a „Linth" és „Sernf" közti havasok és völgyek, egészen a Frugmattig a zergék és a havasi vad számára „szabad hegyek" legyenek, hogy ott senki vadat lőni, de még fegyvert is viselni ne merjen. Időnként, kivált ha azt a szükség kívánta, más vidékekre is terjesztetett ki hasonló tilalom, s ujabb időben St. Gallen Canton déli havasaiban is elrendeltettek illy szabadhegyek. Egészen máskép áll azonban a dolog a Kárpátokban, illetőleg a magas Tátrában, melly már természetes fekvésénél s még inkább sajátságos tulajdonainál fogva az alpoktól lényegesen elüt. Ezen természeti szépségekben olly gazdag hegység, alig nyújt egy 8 mértföld hosszú, s 2 — 3 mérföld széles területen olly biztos menhelyet, hogy azon a zerge magát generatiókon át fentarthatná. Ehez járul még az is, hogy a Tátra csekély elágazása mellett rendkívül szükhegygerinezekkcl s csúcsokkal-, meredek és nagyobbára egészen hozzáférhetetlen sziklafalakkal, s ennélfogva csekély gyepszigetekkel bir, s hogy továbbá a szabad havasokat, s a rövid s kevésbé elágozott völgyeket rendszerint számos touristák, vadászok, kutyák, pásztorok — illető nyájaikkal — egészen a hófedett torkokig szokták bebarangolni, mi által természetesen a félemlös zergéket folyton nyugtalanítják. Igen lényeges befolyással bir ezen álladok életviszonyaira azon körülmény is, hogy a kárpáti havasokon nem csak egész pagonyok és fanemek, mint például а ezirbolya (Zirbel) hanem még a törpefenyö is mindinkább kiirtatik. A kinek már többször s különféle helyeken volt alkalma a havasi viszonyokat megfigyelni , annak lehetetlen hogy szembe ne ötlött volna a törpefenyö természeti rendeltetése ; mert még egyrészt látjuk, hogy az nedvességet tart, a humusz képződést elősegíti s buja növényi életnek ad helyet ; ugy másrészt nem kerüli ki figyelmünket az sem, hogy épen a henyefenyő a havasok fő maglati pontjait zárövként foglalja körül, s természetes gátként a növényi életet is az adott körülmények közt megtartja. Mi történik azonban, ha ezen növényöv erőszakosan elpusztíttatik ? A különben is gyenge alapra fektetett gyepszigetek, vagy terjedelmesebb magaslati legelők a gyakori északi szelek s dühöngő viharok csapása alatt a talajjali összefüggésükből kisodortatnak, az olvadó jég és hó, ömlő záporesők, vagy felhőszakadások által lemosatnak, s gátként szolgáló henyefenyő telepek hiányában, a völgy felé tova vitetnek. Ennek természetes következménye ismét az, hogy a zergék fagy az erdők felé szorulnak, s itt elpusztulnak, fagy a tájt elhagyni kénytelenek. — S végre a Káriátokban védett tilalmi helyek, úgynevezett ,szalad hegyek" nem léteznek, s lia a tenyész s vadászilalmi időt némelyek figyelembe is veszik, ugy azt iz orvvadászok bizonyára nem respectálják. Fuchs Frigyesne k*) számos zergevadász*) Friedr. Fuchs. Die Central-Carpathen mit den liebsten Voralpen. Pest. 1863. tói s saját megfigyelése folytán szerzett adatai szerint a magas Tátrában előforduló zergék száma körülbelül 300-ra rúgna, melly összegből ismét vagy 200 a szepesi magaslatokra, s 100 a liptói s galicziai oldalra esnék. Jelen zilált s rendezetlen vadászvisszonyaink mellett ez olly csekély szám, liogy az adott körülmények közt annak állandósítása csak is külső védszerek igénybe vétele mellett létesíthető. Lássuk tehát, hogy a zergék megvédésére eddigelé milly eszközök lettek foganatba véve. (Vége következik.) Agarássat, Itopássat. Mult agarász-idényem, s valami a társasagarászatokról. (Folytatás és vége.) 1-ször. Véleményem szerint csak egy biró lehet, ez is díjazott, kinek nyakán legyen egy zsinórra fűzött, könnyen leszakítható golyó forma, mint p. - о. a puskába való fojtás ; két zsebjén nyilt vágás, vagy ahoz való két kis táskája ; az egyik agár pointje't jobbra, a másikét balra veti ; mert ne higyje senki, liogy olly friss felfogású szeme és emlékező tehetsége legyen, hogy a midőn 25 — 30 vágás van, azt el tudná bona fide mondani ; hát még három biró, kik különböző pontról és lovakról néznek. Ha nem point után kell Ítélni, ott hol 4 — 5 forditás van, talán egy bécsi karmester is lehetne biró ; de már ezen felül nagyon fátyolozott dolog, és még magam sem vállalkoznék golyó nélkül ; én ugyan csakis a társas agarászatoknúl engedem meg a markok után való Ítéletet, mivel privative azt semmibe sem számolom, hogy egyik agár 1 0-et vágott; de igenis azon ötöt, mely világosan kimutatta a nyul halálát, mivel a magán agarászatoknál mindig az a fökérdés : kinek van jobb agara ; tehát nem a pointek, hanem a practikus kombinatió határozza meg, mig a tarsasagarászatnál a markoknak adom az előnyt, mit még kezdetben ohajtnék elérni. 2-szor. A biró minden esetre az 1-ső nyúlon Ítélni tartozzon ; de ezt csak akkor lehet kimondani, ha csak egy van ; mert én meghiszem, hogy a csanádi bíróság — holtfutást látva — nem Ítélhetett ; de ez azon okból eredt, mert három biró volt, és nem együtt lovagoltak, s különböző pontról néztek ; mert hol egy biró van, két agár között holtfutás nem existál, és soha az életben nem fog előkerülni ; más a versenygyepen, hol egy „zoll" sem hiányzik ; de agaraknál mindig muszáj, hogy az egyik leessen. Csak azon egy silány érdemet kell lehúzni a Torkostól, hogy ő ha elkapta a nyulat, épen ugy két „márkot" ne kapjon, mint a melyik beérte — pórázról indulva ; ez részemről nem kettőt, de egyet sem érdemel, ha hátul van és reá vágta társa a nyulat ; mig ellenben ha sinórba fogja fel : érdemnek tulajdonítom, de esak is egy pointtal becsülöm meg. 3-szor. Mostanában már igen dívó dolog az ujabb társulatoknál, liog}- azon agár, mely megáll, leesik ; ezt kimondani átalánosságban igen nagy igaztalanság. Kinek nem volt jó agara? ha csak 10 éven át űzte is e legnemesebb sportot ; s ki az, ki elmondani meri, ha mindenféle talajon, időben futtatott: hogy nem volt eset, midőn legjobb agara is meg nem állott ; én kétlem, hogy illy vakmerőséget merne állitani más, mint a ki csak november 20-káig szokott agarászni ; mert midőn már a nyulak erősek (deczembertöl nevezetesen) és olly talaj van mint az idén, hol egy lábnyi pépben, fekete földön hubuezkol az agár : nem hogy le nem áll, de ha messze kél a nyul, el sem éri, ha mindjárt mondva is készül Angolországban. Van még egy másforma talaj is, mint minő az idén is kínozott agarainkkal együtt; t. i. egy „sukkos" hó, melyre éjjel eső esett s reggelre megfagyott, dc csak annyira, hogy a nyulat birja, mig az agár leszakadozik ; — de miután a társaság már együtt van, futtatni kell ; először a legjobb két agár esik együvé — a nyul elszalad ; s jön a másik pár : a legselejtesebb ugyan, de ezen idő alatt a napsugár felmelegité a kérges hónak rétegét és a nyulat sem birja, s azért mindjárt elfogatik ; felmarad a legroszabb agár ; jön a 3-ik pár, 4-ik 5-ik, s mind meghalnak a nyulak ; jön a 6-ik pár, melyek az elébbi három párnál elismertten jobbak ; de ez alatt hűvös északi szél támadt, a nap lemenőbe haragos veres szint mutat, jeléül, hogy a higany két fokkal rajta felül emelkedett, és a csatatért Eolus tartja. Ekkor kel fel az utolsó nyul ; természeténél fogva estende már igen messze ; а második két legjobb agár üzi, de sikertelen minden eröfeszités ik ; a nyul ismét a tetőn gurul, mint egy kis „agyonrafutott" lokomotív, a két jó agár megáll, leesik ; és az igazság ? — а 4 legjobb leesett, 4 roszabb felmaradt. Hogy az első és utolsó pár tulajdonosa jól találták volna magukat, ne higyje senki, mert egyik én voltam, s ugy emlékezem, hogy a fejem is megfájult. A felette mély talajnál ugyanazon eset adhatja elő magát ; a két legjobb akkor is együtt szalad ; messze felkel egy nyul : nem érik, megállnak ; de ez alatt gyepre ér a társaság, közel egy gyenge nyul ugrik, s az összesorolt két legalpáribb agár utánna iramodván, a nyul csak hamar a „platzon" marad; fiatal gazdája lováról leugrik, majd agyon szorítja örömébe, hogy a két hiresen túltett. A ki illyet többször nem látott, egyszer se higyje el ; — és ez igazság ? Ezek szerint tehát csak sept, october hónapokra mondanám ki azon szigorú ítéletet : „hogy ha megáll az agár, mindkettő leessen", a többi holnapokra a biró igazságos Ítéletére biznám ; mert minden esetre egy practicus szakértő és Ítéleteiben igazságos birót kívánok választatni és három évre, ki egyszersmind gyepvezér is legyen, mert а bírónak különben is legelöl kelletvén lovagolni, tehát a tér megválasztása is az ő joga legyen ; ez Ítéletét sokszor könnyítheti ; és végre minden esetre jól díjazott, hogy lovait ne kimélje. Ezen egypár pontok azok, melyek nélkül fel nem állhatnak a társas agarászatok. De ha ezeket elfogadják : senkin méltatlanság nem történik : volenti non fit injuria. És most szavam beváltása végett, Szerk. ur engedelmével e szerencsétien agarász idényről, melynek párját 40 év óta nem értem, hiven számolok a mint következik : September 12-kén mennovember 4. — 2 em ki legelőször, fogat6. — 7 •ím .... . 2 12. — 4 September 14. — 1 14. — 3 16. — 2 16. — 1 19. — 1 17. — 5 23. — 5 18. — 5 25. — 5 23. — 1 29. — 3 24. — 3 october 3. — 3 25. — 2 4. — 1 30. — 5 9. — 4 deczember 6. — 1 10. — 4 7. — 1 12. — 2 9. — 1 15. — 4 24. — 4 17. — 5 január 1 3. — 7 18. — 1 14. — 4 21. — 13 15. — 4 24. — 5 16. — 4 28. — 1 17. — 4 29. — 5 18. — 3 31. — 3 19. — 1 november 1. — 6 Összesen 149 3. — 1 Ezen összeg felényi, mint más években szoktam fogatni, de most 6 héttel később kezdettem meg agarászatomat s 6 héttel hamarább végzém ; azonkívül September 12-kétől is voltak többször olly napok, hol egynél többet teljes lehetetlen volt fogatni, deczemberben pedig esak négyszer voltam künn, mint hiteles naplóm mutatja. Retsky András. Vad ász-táska. Róka-kalandok. I. Mult évi nov. 8-án három urvadúsz Sárszegből kopókkal, ezek között egy Diana nevü jeles borzebbel , vadászni ment a galamboki pagonyba. — Csakhamar kopók csaholásától hangzott az erdő, s