Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-10-04 / 37. szám

Ç.49 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. SZEP T EM BER 1871. Manuella , nev. Mr. T. Hewitt, 864., ap. King of Trumps a. Lady Hawthorn, ap. Windhound a. Alice Hawthorn. G. St. B. Vol. XI. Pag. 206., fed. april 13. Orest 1850 „ Caronade , nev. Mr. Blenkiron , 1862., ap. Weatherbit a. Fanfaronade, ap. Ga­meboy a. Burletta — Acteontól. G. St. В. Vol. XI. Pag. 62., fed. junius 3. Lord Clifden 1570 „ Pest, 1871. oct. l-jén. Az országos ötös bizottmány meghagyásából : Keve József, lov. egyleti titkár. St e i? s © га y=rr at p t á р. (Racing Fixtures.) Berlin (őszi) .... oct. 6., 8., 9. Debreczen .... oct. 8., 10. Pesti (őszi) .... oct. 20., 22. Bécs (őszi) .... oct. 29. Lepsény nov. 4. géraatpoifc. (Index to closing of Stakes.) October. 22. Lepsény. Akadály-verseny .... 27. Bécs. Kiadó versenyre November. 2. Lepsény. Asszonyságok dijja. Gátverseny. Elegyversony, síkverseny . 50 frtos dij, síkverseny . Magánfogadás. Gátverseny nev. nev. Kfs-Mnat-jelentésí fratáptdő. Oct. 18 BéCS. K! s handicap .... 50 frt. N. handicap .... 50 „ Akad. verseny hand. . 50 „ Versenyek. A kolozsvári lóversenyek 1871-ben. Intézők : B. Bánffy Albert, b. Huszár Sándor, gróf Bethlen Sándor. Pályabírók : Székely Dávid, Paget János és b. Huszár Sándor. Vitabirák : B. Bánffy Albert, Székely Dávid, Tisza László, gróf Bethlen Sándor, b. Wesselényi Béla. Indítók : Gróf Bethlen Béla, gróf Bánffy György, báró Wesselényi Miklós, b. Bánffy György. Tehei-re ügyelő : Zeyk Dániel. Kedvező idő mellett, közepes számú közön­ség előtt folytak le a versenyek. A pálya igen jó karban, kissé kemény, különösen a tégla­csür felöli egynegyed rész. Sok nevezett ló meg nem jelenése által so­kat vesztettek a versenyek érdekességekből ; pedig a nevezések után igen érdekes verse­nyeket várhattunk. Voltak ugyan szép futások ; de a mezőnyök az eddigieknél sokkal szegé­nyebbek. Meglepetések sem hiányoztak, mint Csatár győzelme Lenke felett, valamint Lenkeé Kurucz és Verbena felett. Nem kevesbé volt váratlan Kukutka eddigi futásai után itteni kudarcza. Az öreg szürke is fényes revangeot vett magának Illancson első napi vereségeért. Babám győzelmét a 30U aranyban megjósolta volt e lapok hasábjaiban Augur, valamint Drillendrrindrrin vereségét is. A 200 aranyos államdij nyertese megnevezésével kevésbé volt szerencsés, nem levén előre tudható, hogy a hat nevezett ló közül négyen, köztök a ked­venczek nem fognak indulni. Kik Lenke győ­zelmét Csatár felett Aradon látták, el voltak készülve a szerepcserére. Az erdélyi dij nyer­tesét szintén sikerült megneveznie, valamint a gátversenyét is. Az 500 aranynál egy kissé eldobta a sulykot; mentségül szolgál, hogy a négy évesek közül csak Verbena jelent meg, frankfurti és badeni futásai és utazása után formájából kiesve. Igy állván a dolgok, Ku­rucz volt a határozott kedvencz ; és hogy nem nyert, csak lovasa ügyetlenségének kö­szönheti, ki nem tudott az elölhajtós lóval elég sebes iramban vezetni, mi által egészen Lenke javára dolgozott. Az egyenes vonalra való utolsó befordulásnál, hol Kurucz még a pálya belső felén volt, lovasa ügyetlensége által ezen előnyös helyét is elvesztette , nem levén képes röviden fordítani, a pálya külső felén kanyarodott be, s ezen térvesztesé­get a fáradt lóval nem tudta többé kipótol­tatni. Az 50 arany kedvencze nem jelenvén meg, Csatár győzelme előre látott dolog volt. A vigaszverseny nyertese csakugyan nem Er­dély szülöttje lett. ELSŐ NAP. Péntek, September 22-én. Ivadék-verseny. 1867-ben elletett lovak számára. Gr. Bethlen Sándor p. m. Bujdos, a. Grey-Pyrrhus a. Campanula 115 ft. (gr. Betbleu L.) körüljárt. 10 arany bánat : Pirka, Brahmah-Putrah és Jel­vá-ért. Nyer. : 40 arany. II. Hölgyek dija. Tisztelet-díj. Minden Erdélyben elletett és felnevelt ló számára. Távolság 1 '/2 mfld. Teher 3 évesre 125 ft, 4 évesre 141 ft, 5 évesre és idősebbre 146 font. Kanczára és herélire 3 fttal, félvérre még 10 fttal kevesebb. Tétel 50 frt., fele bánat. Urlovarok. B. Bánffy Ádám id. р. к. Illancs, a. Pán a. fél­vér 133 f. (Czobel Albert) 1 Br. Wesselényi Béla id. sz. h. Drrillindrrindrrin, a. Herr Dunst a. félv. 133 f. (tulajdonos) 2 A szürke vállalkozott a vezetésre, a távoszlopnál Illancs felment hozzá és félhosszal megelőzve szé­pen nyert az erősen hajtott szürke ellen. Idő : 3 p. 25 frt bánat : Babám, Brugós, Szegénylegény, Eszka. Nyer. : tiszteletdíj és 200 frt. III. Államdij, 300 db. arany. Minden Erdélyben elletett és felnevelt kancza és mén számára. Táv. 2 mfd. Teher: 3é. 95f., 4é. 110, 5é. és idb. 115 font, kancza 3 fonttal kevesebb. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. B. Bánffy Ádám id. р. к. Babám, a. Gambia, a. félv. 112 f. (Metealf) 1 Ugyanaz 5é. b. p. к. Griff, ap. D.-Castor a. Duchesse 112 f. (Powlet) 2 B. Wesselényi Béla id. p. к. Etelka, a. Viola а. félvér 112 f. (Richards) 3 Gr. Bethlen Sándor 4é. p. m. Bujdos, 110 font (Johnson) 0 Griff vezetése alatt indult meg a mezőny; Ba­bám , Etelka és Bujdos egy-egy lóhossznyira egy­mástól ; ezen sorrendet meg is tartották az első mértföldön, ezentúl Bujdos maradozni kezdett, mig végkép kiesett a versenyből. Babám helyet cserélve Griffel, azt egy hosszal meg is előzte. Etelka 3-ik. 50 frt bánat : Szegénylegényért. Idő 4 2/ e perez. Nyer. : 300 arany és 225 fi-t az első, és 225 frt a I 2-ik lónak. IV. Paripa verseny. 200 frank. Minden idomitat­1 lan ló számára. Távolság 1 '/ 2 mfld. Teher 3 évesre Szarvas-les a Fehér-kárpátokban. (Egy vadász emlék) A V. és V. lap olvasói jól ismerik már ez erdős határ-hegységeket, a völgyeiben szét szórt apró fal­vakat és kastélyokat, a zöld réteken át kígyózó utakat, a csillámló patakok futását stb. báró Orczy Béla ö méltósága azon remek festéseiből, mellyel itteni szarvas cserkészeteit e lapok régibb évfolya­múban megörökité ; ezenkívül e környék kitűnő szarvas-vad állományáról s jelenlegi vadász-urairól legutóbbi évfolyamainkban szintén többször megem­lékeztünk : s igy kétszeres érdekű lessz talán az ottani régibb vadászatokról egy külföldi, egy fran­czia elbeszélését meghallgatni ; s ha ez elbeszélés egy kissé távolibb időben játszik is, s hellyel-köz­zel az akkori társadalmi élet s törekvéseket is meg­említi s párvonalt húz — ez azt hisszük csak nö­veli értékét úgyis kevés régibb emléket őrző va­dászirodalmunkban — ép úg) T : mint a bor jóságát csak növeli annak ódonsága, szinc és zamatja. E vadász-emlék irója Viardot Louis franczia, a hires énekesnő Viardot-Gareia asszony férje ; s bár illy hires művésznők férjei közönségesen jelentékte­len emberek szoktak lenni : Viardot úr a kivételek közé tartozik ; s a milly művésziesen kezeli a hege­dűt, s könnyűséggel vezeti a tollat, mint elbeszélé­séből látni fogjuk, ép olly mesterien tud bánni a golyós vagy göbeeses fegyverrel. Magunk is láttuk őt évekkel ezelőtt egy vadászaton Neustadt-Ebers­wald környékén — irja M. úr a Sporn tavali fo­lyamában — s kitűnő lövésznek találtuk. Fegyve­rül egy kurta duplacsövet hordott, melly szétszed­hető volt, s mellyet egy maroquin-tokban tartott ; a csövek igen tág öbiiek voltak és sok port és göbe­cset kívántak, hanem kitűnően is hordtak ; s láttuk többek közt, amint egy illy göbecs-lövettel igen nagy távolságra egy rókát úgy meglőtt, hogy men­ten felfordult. — Az alábbiakban egy szarvas-cser­készet leirását közöljük, mellyet Viardot lir hg Pálffy ő méltósága erdeiben élvezvén, következőleg beszél el : „Akkor tájban Bécsben tartózkodtam, s Bécs — mint most is — hires volt arról, hogy a legkedé­lyesb és mullattatóbb város Európában. Mindenféle testi élv, mikben a szellemnek kevés, vagy épen semmi része nincs, olly nagy változatosságban kí­nálkozik uton-utfélen, hogy az ember egy időre megfeledkezik azon örömökről, mellyek csak alkot­mányos ország polgárainak jutnak osztályrészül. Csak egyedül Páris egyesit mindent magában, csak Páris képes a testnek és léleknek egyaránt eleget tenni : Párist nem találhatni fel sehol és bárhol is nélkülö'i az ember ; mindazonáltal egy tekintetben Bécs messze túlszárnyalja a vadászatban. Eranczia­országban száz mértföldnyire utazhatik az ember, Dünquerque-től Marseilles-ig , vagy Strassburgtól Bayonneig, a nélkül, hogy olly vidékre akadna, melly akár a vad mennyiségére, akár változatos ságra nézve csak megközelítené is Ausztria, Morva­és Csehország vadban legszegényebb tájait. Itt a legszegényebb ur is háza vagy kastélya környékén valóban királyi vadászatokkal rendelke­zik, a millyenek X. Károly alatt Versaillesben, St. Germain-, Compiégne- és Rambouillet-ben voltak. Francziaországban a vadászok száma folyvást nö­vekedik, a vadaké pedig aránylag fogy, s egészben több puska van, mint lehető vad. József császár egy szabadelvű törvényével elrendelte, a nemesség boszuságára, hogy a vadászurak a veteményekben tett károkat megtéríteni kötelesek. Ez idö óta az urak hébe-hóba nagy mészárlást rendeznek, mellyek ben a biró, a jegyző, a seborvos és nem ritkán a lelkész is részt vesz. E „Szent-Bertalan-napok" természetesen apasztják a vad mennyiségét és Ausz­triában ennek folytán általános a panasz a vad fo­gyását illetőleg. A hol azelőtt egy napon 1500 nyul került lövésre, ott ma alig lehet 7 — 800-at összehozni. Vajha az úristen és az uj vadásztörvény Franeziaországot is hasonló rósz vadászatokkal ál­daná meg ! Tavaszszal tartózkodni Bécsben, midőn a vadá­szat sem nem lehetséges, sem nem szabad, kevés hiján fölér Tantalus kinjaival. Az ember látja a stájer hegyeket, a hol a siket és nyirfajd tanyáz a zerge szomszédságában, bebarangolja a császári parkokat, a hol vaddisznó a szarvas- és dámvaddal egyetemben egész falkákban jár-kel, keresztül-ka­sul őgyeleg a dus földeken, hol ezer meg ezer fo­goly és fáezán rakja fészkét : s mind e gyönyört

Next

/
Thumbnails
Contents