Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-01-30 / 3. szám

18 Nemzeti dij gr. Keglevich Béla 200 aranyával csökkent; az első napi versenyt egy 500 forintos gátverseny fogja befejezni, némileg hasonló a mult őszi gátversenyhez, 4 éves kortól számitva és 100 frt tét, 50 frt bánattal. A legérdekesebb változást kétségkívül a Hazafidi j képezendi, 200 arany állami segélylyel, s igy összesen 400 aranynyal ; minden 3éves magyarországi kaneza számára 1 mfld távolsággal. A nevezés e dijra mindig lèves korában történik, minden év augustus l-jén, s igy e tekintetben a Nemzeti dijhoz sorakozik. E versenyek utolsó tétele a S t e e p 1 e-e h a s eben a távolság egy fél mértfölddel lett megtoldva, a bánat pedig 75 forintról 100 forintra emelve. A mi az Allamdijjakat illeti, erre nézve megjegyezzük , miszerint ezek még legfelsőbb jóváhagyásra varnak. Sajnálattal jelentjük, miszerint a s.-a.-u j h e 1 y i versenyek megszűntek, az aradiak pedig két napról egyre szoríttattak. Az államdijjak egyelőre kővetkező arányban osz" tattak fel : arany összesen Pozsony I. oszt. államdij 300 II. t\ il 200 500 Pest tavaszszal I. II. Hl. i ? n i i il il il 1000 600 200 1800 Kassa I. n il 400 II. it il 200 600 Kolozsvár I. il il 500 II. ti il 300 IH. il il 200 1000 Arad I. il it 200 II. и il 100 300 Debreezen I. il il 300 II. il il 200 Ш. il ti 100 IV. il и ÍOO 700 Pest (őszszel) I. il il 500 II. il и 200 700 Összesen 5600 arany. Az államdijjak propositiói már elkészültek, s e napokban terjesztettek fel ; végleges elfogadás után azonnal közlendj ük. A pesti tavaszi lóversenyek sorozata 1870-ben. (Május 10., 12. és 14.) ELSŐ NAP. Szerda, május 10-én. 1. Hack Stakes. 1 mfld. Futhat a birodalomban ellett félvér ló. Tét 25 frt., bánat 10 frt. Ki csak egy évre ir alá, 100 frt. tételt és 50 frt. bánatot fizet. Teher: 4 éves 140 font, 5 éves 146 font, 6 éves és idősb 151 font, ménre 3 fonttal több. A második ló 50 frtot kap. Urlovarok a szokott szinekben. Az aláírás kötelez 1867-től 1872-ig bezárólag. Aláírás és nevezés rnartius 31. Indítványozó: Semsey Lajos. 2. Egyesült nemzeti dij: összesen 548 arany, ezüst serlegben. Futhat magyarhoni (azaz Magyarországon ellett és nevelt) minden mén és kaneza, 1 angol mértföld. — Teher 106 font, kanezára 2 fonttal kevesebb. A tétösz fele az első, fele a második lóé. Az 1869. jan. 20-án tartott közgyűlés határozata szerint ezentúl csikót csak egy éves korában lehet nevezni. Nevezési zárnap augusztus 1-én. Tétel 40, bánat 20 arany ; a verseny előtti év aug. l-ig jelentve csak 10 arany. 3. Esterházy dij: 500 o. é. frt, ebből 400 frt. az első lóé, 100 frt. a másodiké. Futhat a közös birodalomban elletett minden ló. Száz lépéssel a nyerpont előtt kezdve egyszer körül. 3é. 103 font ; 4é. 128 font; 5é. 134 font. 6é. és idősbre 137 font; ménre két fonttal több. — Nemzeti dij nyertesére 3 fonttal több. — Tét 90 o. é frt, 30 forint bánat ; a tétösz két-harmada az első, s egy harmada a második lóé. Nevezés mart. 31 4 1. oszt. állam-dij : ÍOOO arany. Minden mén és kaneza számára, mely magyar osztrák birodalmi vagy németországi államlakos jóhiszemű tulajdona. Távolság 2 y

s ang. mfld. Teher: 3é. 92 ; 4é. 125 ; 5é. 132 ; 6é. és idősb 135 font. Ménre 3 fonttal több. Franczia vagy Angolországban nevelt ló 17 fonttal többet. Egy 5000 frt értékű verseny nyerője 8, két vagy több ily verseny nyerője 12 fonttal többet. Tét 250 frt. bánat 100 frt. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezés martius 31. 5. Gátverseny. 500 frt. Egyletidij. Futhat minden ló. Távolság az utolsó fordulónál kezdve egyszer körül, 5 ugrással. Teher: 4é. 127 ; 5é 134 ; 6é. és idősb 138 font. Angol vagy franczia lóra 7 font, egy 500 frtos gát-vagy akadály-verseny nyerőjére 5 font; két ilyen vagy egy 1000 frtos gátvagy akadályverseny nyerőjére 8 fonttal többet. Tét 100 frt. bánat 50 frt. — A második ló kettős tételt nyer. Nevezés: martius 31-én. MÁSODIK NAP. Péntek, május 12-én. 1. Széchenyi dij. 100 arany; Futhat minden mén és kaneza. 1600 öl; 3é. 103 font; 4é 120 font; 5é. 128 font; 6 éves 132 font, idősbre 134 font; kanezára 2 fonttal kevesebb. Lóra, melly már dijat nyert 5 fonttal több. Tét 10 arany ; fele bánat. A tétösz 40 aranyig a második lóé, azonfelül az elsőé. Nevezés martius 3 1. 2. Gr. Károlyi Stakes. Eddig 3520 frt ; az aláirás foly. Bel- és külföldi minden mén és kanczának 1864-től 1873-ig bezárólag, azaz 10 évre biztosítva. — Távolság 2

1/< angol mfld. — Tét 500 frt ; bánat 200 frt. A második lóé 1000 frt. — Teher 3é. 95 font; 4é. 118 font, 5é. 124 font; idősbre 129 font; ménre 3 fonttal több: e dij nyerőjére minden évben 5 fonttal több. — Nevezési zárnap : mart. 81. 3. Asszonyságok dija. 20. ar. ért. serlegben annyi arany, a mennyi az aláirt 381 arany összegből évenkint begyül ; ez a tét- és bánatösszeggel az első lóé, leszámítva 50 aranyat, mely a másodiké. Futhat minden ló. Egyszer körül, 20 öllel a nyerpont előtt kezdve. — Tét: 10 arany, „fuss vagy fizess" Teher: 3é. 123 font; 4é 140 font; 5é. 146 font; 6é. és idősebbre 151 font : ménre 2 fonttal több. Lóra melly futás végett gyepen sehol meg nem jelent 5 fonttal kevesebb, bécsi dij nyerőjére ugyanazon évben 3 fonttal több, angol lóra 10 fonttal több. Urlovarok a szokott színekben. Nevezés martius 31. 4. Hazafi dij 400 arany. És pedig ÍOO arany alapitvány, 100 egyleti és 200 államdij. Minden magyarországi 3é. kaneza számára. Távolság 1 mfd. Teher 104 font. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Nevezés : martius 31. Az 1871. január 7-én tartott választm. ülés határozata szerint e dijra a csikó ezentúl mindig lèves korában nevezendő. Az 1872. Hazafi dijra a két éves csikó nevezendő 1871. augustus 1-én. Az 1873. Hazafi dijra az egy éves csikó ugyan akkor, az az: 1871. augustus 1-én, és ezentúl minden év Augustus 1-én. 5. Állvány-dij 1000 frt. Egyleti dij. Handicap. Futhat minden ló. Távolság 1

T/

2 ang. mfd és 108 öl. Tét: 150 frt, bánat 100 frt. April 15-ig jelentve Anorvegiai iramszarvas-vadászok élete és szokásaik. A File-Fjeldtől (Norvégiában) néhány mértföldnyire északnyugatnak — terülnek el azon nagy tavak, mellyeket Bygdin, Grjandin és Thyen név alatt találunk feljegyezve a térképeken, s mellyek környezete régidöktől fogva kedvencz látogatási helye a festői tájakban gyönyörködő touristáknak. És valóban : a légkör tisztasága, kapcsolatban az ott élvezhető nagyszerű és változatos láttávlattal, kétségkívül elegendő kárpótlást nyújt mindazon baj- és fáradságért, melybe ezen meglehetősen félre eső helyek felkeresése kerül. De sok-sok idővel azelőtt hogy az első utazó ezen kopár hegyeket felkeresé, már jól ismerte azt a norvégnép egy osztálya, melynek tagjai ép olly szenvedélylyel barangolták be a magas fjeldeket, mint akár korunk hegymászói az Alpeseket. Norvégia iramszarvas-vadászait értem, e baj-edzett embereket, kik veszélytől nem tartanak s bármi súlyos fáradságtól vissza nem riadnak, mig az iramszarvast honos rengetegében vadászhatják ; ezekről akarok most beszélni. De mielőtt ezt tenném, magának az iramszarvasnak rövid ismertetését sem tartom minden érdeknélkülinek. Az iramszarvas-tehén kora tavaszszal borjazik. Ez időszakban természetesen zaklatásnak a vadászok részéről nincsenek kitéve, de ennek daczára sok ellenséggel kell harezra szállniok. De sőt jogo- I san lehet kérdeni, van-e állat, legyen az madár, négylábú vagy hal, a mely annyi és olly nagy veszélynek volna kitéve mint az iramszarvas. Az előbb emiitett időszakban a Fiälfras ) halálos ellensége. Fáradhatlan kitartással követi ez az iramtehén nyomát, és a mint észreveszi hogy megborjazott, azonnal a szegény anyára veti magát, mely gyengesége és kimerültsége miatt képtelen levén az ellenséget elverni, gyakran fiastul áldozatul esik. Későbben, nyáron a moskitók és legyek myriád- i jainak támadását kénytelenek kiállani, melyekben Norvégia szerfelett bővelkedik. Ez idötájt a sikon, hol a fü buján zöldéi, nem találnak nyugtot ; ha ezt és az életet némileg élvezni akarják, ugy a fjeid oldalán levő hófedte bérczeket kell felkeresniök, melyeken, szerencséjükre, a hó nyáron is ritkán olvad. Csendes, meleg napokon azért az iramszarvasok a hegység legmagasb kúpjait látogatják, de mindig csak azon oldalt, mely a szél ellen vau ; mert ösztönük sugalja, hogy finom szaglásuk bármely ellenségnek ez oldalról való közeledéséről értesíteni, s éles szemök az egyenletes hósikságon mozgó tárgyat elárulni fogja. Itt tehát aránylag biztosságot élveznek. De, fájdalom e magaslatokon nagyon kevés tápszer akad számukra ; a növényTvilág csak igenigen gyéren van képviselve, s bár szükségleteik cse*) Grulo borealis, a nyestek családjához tartozó, de jóval erösb és igen vérengző állat. Még igen kevéssé ismeretes. Alkalmilag majd többet róla. ,,V. és V.-l." szerk. kélyek és könnyen kielégíthetők, azonban végtére az éhség kinját az iramszarvas-gyomor is megérzi, s ez kényszeríti az állatot, hogy biztos menedékét odahagyja. Nyáron him és nőstény többnyire elváltán él egymástól ; mig ugyanis az utódókróli gondoskodás a nőstényre nehezül, addig az előbbiek, mintha derogálna nekik az illy prózai foglalkozás, méltóságteljes megvetéssel a legtávolabb rejtekhelyekre vonulnak vissza. A tapasztalt vadász mind e mozdulatokról jól van értesülve. О az iramszarvas szokásait külön tanulmányává tette, melynek folytán azon szabályra jött, hogy : minél melegebb az idő, annál magasabban található az állat a hegyekben ; ellenben minél alantibb a hőmérsék, annál közelebb száll le a lapály dús legelőihez. Azt is jól tudja, hogy a szél mily fontos szerepet játszik az állat mozgásaiban. Az iramszarvasok mindig szél ellenében járnak, s innen, azon helyek, melyeken egy napon számosan voltak jelen, másnap, ha a szél irányt változtatott, egészen el lesz hagyva tőlük. Ilyen az iramszarvas élete október hóig. Ez idötájt nagy változás megy végbe ; ugyanis a bakok ráunván az agglegénvi életre, a nőstények társaságát keresik. Beállt az iizekedési idő, mely a legérdekesebb korszak az iramszarvas életében. Ekkori szokásaik olly jellemzetesek, hogy nem mulaszthatom el az ekkor történő eseményeknek kissé körülményesebb leírását megkisérleni. A tehenek falkánként gyülekeznek össze, és min den egyes falka egy nagy bika, vagy a mint itt ne-